URBFACE.COM - KULTÚRTÖRTÉNETI - ÉPÍTÉSZETI ADATBÁZIS, TÚRÁK

 

urfacehirdeto_2.jpg

Facebook

Kukkoló

Free counters!

Címkék

1086 (1) 1286 (1) 1287 (1) 1453 (1) 1461 (1) 1472 (1) 1655 (1) 1676 (1) 1680 (2) 1697 (1) 17/5001 (1) 1701 (2) 1703 (1) 1704 (1) 1710 (1) 1716 (1) 1717 (1) 1720 (1) 1724 (2) 1733 (1) 1737 (1) 1739 (3) 1741 (2) 1745 (1) 1754 (1) 1765 (1) 1784 (2) 1785 (1) 1793 (1) 1795 (1) 1796 (1) 1799 (1) 1803 (1) 1804 (1) 1808 (1) 1809 (1) 1810 (1) 1811 (1) 1812 (1) 1813 (1) 1814 (1) 1816 (2) 1818 (1) 1821 (4) 1822 (1) 1824 (1) 1829 (1) 1830 (1) 1831 (1) 1833 (1) 1834 (1) 1835 (1) 1836 (2) 1841 (1) 1842 (2) 1844 (1) 1848 (1) 1849 (1) 1851 (1) 1852 (4) 1853 (1) 1854 (1) 1855 (4) 1856 (2) 1858 (1) 1860 (1) 1861 (1) 1862 (1) 1863 (3) 1864 (1) 1865 (1) 1866 (2) 1867 (1) 1868 (1) 1869 (6) 1870 (6) 1871 (7) 1872 (3) 1873 (6) 1874 (2) 1875 (1) 1876 (2) 1877 (1) 1878 (1) 1879 (2) 1880 (3) 1883 (2) 1884 (5) 1885 (2) 1886 (1) 1887 (2) 1888 (2) 1889 (1) 1890 (3) 1891 (1) 1892 (1) 1893 (7) 1894 (4) 1895 (4) 1896 (7) 1897 (7) 1898 (2) 1899 (4) 1901 (3) 1902 (6) 1903 (5) 1904 (5) 1905 (4) 1906 (7) 1907 (4) 1908 (6) 1909 (3) 1910 (5) 1911 (2) 1912 (10) 1913 (14) 1914 (5) 1916 (5) 1917 (4) 1918 (1) 1919 (5) 1920 (7) 1921 (2) 1922 (4) 1923 (5) 1924 (6) 1925 (2) 1926 (7) 1927 (12) 1928 (10) 1929 (11) 1930 (12) 1931 (9) 1932 (3) 1933 (16) 1934 (11) 1935 (14) 1936 (23) 1937 (15) 1938 (10) 1939 (13) 1940 (9) 1941 (16) 1942 (19) 1943 (20) 1944 (31) 1945 (26) 1946 (4) 1947 (10) 1948 (9) 1949 (10) 1950 (8) 1951 (5) 1952 (6) 1953 (8) 1954 (7) 1955 (8) 1956 (9) 1957 (4) 1958 (7) 1959 (6) 1960 (7) 1961 (1) 1962 (6) 1963 (3) 1964 (4) 1965 (4) 1966 (2) 1967 (5) 1968 (7) 1969 (4) 1970 (6) 1971 (3) 1972 (6) 1973 (5) 1974 (4) 1975 (2) 1976 (3) 1977 (2) 1978 (4) 1979 (1) 1980 (4) 1981 (5) 1982 (2) 1983 (3) 1984 (3) 1985 (6) 1986 (2) 1987 (6) 1988 (2) 1989 (4) 1990 (10) 1991 (9) 1992 (3) 1993 (3) 1994 (2) 1995 (1) 1996 (4) 1997 (1) 1999 (2) 2000 (2) 2001 (2) 2002 (3) 2003 (2) 2004 (3) 2005 (3) 2006 (3) 2007 (1) 2008 (7) 2009 (5) 2010 (3) 2011 (7) 2012 (3) 2013 (1) 2014 (1) 2015 (1) 2022 (1) 3D térkép (1) abházia (1) abos brúnó (1) acsay lászló (1) ada kaleh (1) adlerhorst (1) adolf eichmann (1) adolf hitler (15) aghagurban alijev (1) ágoston emil (1) aigner sándor (1) akropolisz (1) alagút (6) alaszka (2) albánia (2) albert f. dagit (1) albert khan (1) albert speer (8) álcázás (1) alekszander csekmarev (1) alekszandr gegello (1) alekszej koszigin (1) alekszej suszev (1) alexander achenbach (1) alexander popp (1) alfred piffl (1) alice claypoole gwynne (1) almere (1) Alois Dryák (1) alpár ignác (5) al capone (1) anca petrescu (1) anchorage (1) andezit művek (1) andrássy-híd (1) angola (1) anker-palota (1) annaberg (1) antarktisz (1) antenna (1) antonín bata (1) antonín raymond (1) antonio fuentes (1) apponyi geraldina (2) aranyoshegy (1) argentínia (1) aristotle fioravanti (1) árkay aladár (1) árkay bertalan (2) armando brasini (2) arno breker (1) arrigo minerbi (1) arturo vatteone (1) asa stebbins (1) astoria (1) atlantisz (7) atlantropa (1) atombomba (2) atomraktár (1) attilio la padula (1) augsburg (1) augusts voss (1) august coenders (1) august de serres (1) august strauch (1) ausztrália (1) ausztria (5) autóút (2) ávh (1) azerbajdzsán (1) b5 richard (1) babilon (1) bab al aziziya (1) bad schmiedeberg (1) bad segeberg (1) bad windsheim (1) baiae (1) Bajkonur (1) bakony (1) balatonfűzfő (1) balázs ernő (1) bánlaky géza (1) barbara hutton (1) barlang (1) barsz 501 (1) barsz 502 (1) barsz 503 (1) barsz 504 (1) barsz rendszer (1) bartunek ferenc (1) bauer henrik (1) baumgarten sándor (2) baumhorn lipót (1) bayreuth (1) bécs (3) bedrich gerstel (1) béga (1) begich towers (1) belgrád (2) belügyminisztérium (2) bem tér (1) benedek dezső (1) benedicty józsef (1) benito mussolini (7) benkó károly (1) berchtesgaden (1) berczik gyula (2) berger krisztián (2) bergh károly (2) berislav serbetić (1) berlin (6) betlehem (1) bikás-park (1) birly ede (1) bíró béla (1) bitó jános (1) bjarne carl olsen (1) blut und boden (1) bogensee (2) bolondok háza (1) bonta jános (1) borbíró (bierbauer) virgil (2) bordély (2) börgönd (1) boriss pugo (1) borisz jofán (2) boros pál (1) börtön (1) bosznia (1) BP-1 (1) bratislava (1) braunecker lamoral (1) brein ignác (1) brezsnyev (1) brooklyn (1) brookwood (1) bruno sigwart (1) buckner-barakk (2) budai vár (5) budaörs (1) budapest (56) budapest 100 (1) buharin (1) bukarest (6) bukovics gyula (1) bulgária (3) bunker (42) burda (1) buzludzs-hegy (1) buzzi bódog (1) caligula (1) caligula hajói (1) camelot (1) camille saint-saen (1) cancún (1) carlo diodati (1) charles agree (1) charles axel guillaumot (1) charles bianconi (1) charles crane (1) charles diodati (1) charles gabriel dioati (1) charles hudson (1) charles noble (1) charles yerkes (1) chenzhuangcun (1) chicago (1) christopher christian von dabel (1) christopher wren (1) cia (1) clemens klotz (1) cobble hill (1) cologny (1) constantin federovici (1) cornelius vanderbilt (2) costin georgian (1) count von mercy (1) császár (1) csatorna (1) csehország (2) csehszlovákia (2) csemegi józsef (1) csernobil (1) csíki-hegyek (1) csingtaó (1) csodafegyver (1) csomay zsófia (1) csontos csaba (1) csou en-laj (1) czigler endre (1) czigler győző (2) dabasi halász géza (1) dácsa (1) dambovita (2) danilo cvjetković (1) dardanella (1) darth vader (1) dávid károly (1) deák tér (1) deception-sziget (1) déli-georgia-sziget (1) déli hadseregcsoport (1) déli kikötő (2) déli pályaudvar (1) déli védelmi rendszer (1) délszláv-háború (1) dernau (1) detroit (1) devecis ferenc (3) DHDSCS (1) diadalív (2) dicsőség csarnoka (1) diescher antal (1) diktatúra (1) dimitar blagoev (1) díszletváros (1) dmitrij csecsulin (1) dobromir kolarov (1) dob utca (1) domenico trezzini (1) domszky pál (1) donald rickerd (1) donát (1) dötzer ferenc (1) dragonits tamás (1) drakula (1) dreher antal (1) duc de richelieu (1) duga-2 (1) dugway proving ground (dpg) (1) duna (2) duna-part (2) dunai repölőgépgyár (1) dunwich (1) durics hüszein hilmi (1) Dušan Jurkovič (1) e.u.r. (1) eastern state penitentiary (1) eberl carlo (1) eduárd ivanovics totleben (1) egerzeiger gyula (1) egyesült államok (20) egyesült királyság (7) emil bellus (1) emlékmű (1) enrico del debbio (1) építőművészet (2) erdély (1) erich honecker (2) erich mendelssohn (1) erich mielke (2) erich zu putlitz (1) eric mendelsohn (2) ernesto la padula (1) ernst flagg (1) ernst geiger (1) erőd (5) erőmű (3) ERŐTERV (1) erwin suppinger (1) erzsébetváros (1) erzsébet sósfürdő (1) észak korea (1) esztergom (1) eugenio montale (1) ewen cameron (1) F4-atombunker (1) fake-építészet (1) faluház (1) farkasdy zoltán (1) fasizmus palotái (1) federico chueca (1) fegyház (1) fegyvergyár (2) feledi józsef (1) felhőkarcoló (2) fellner sándor (2) fengdu (1) ferenc józsef (2) feszl frigyes (2) feszty adolf (1) film (2) fischer józsef (1) fiume (1) fkt (1) flakturm (1) florida (1) flotta (1) főhadiszállás (2) főőrségi épület (1) forgó pál (1) förk ernő (1) forrás (1) forro mussolini (1) forum hungaricum (1) francesco levacher (1) franciaország (2) frankenstein (1) franklin d. roosevelt (3) frank lloyd wright (1) frank veto lyman (1) frantisek gahura (1) franz anton hillebrand (2) franz kreuzer (1) frederick tenuto (1) frey lajos (4) friedrich bagdons (1) friedrich pabst (1) friedrich tamms (1) fritz hart (1) fritz högel (1) fritz schaller (1) fritz tamms (1) fritz todt (2) führerbunker (2) fushan-hegy (1) gabrovó (1) galgamácsa (1) gallipoli (1) ganz ábrahám (1) gauhalle (2) gauhauptstadt (1) gaustadt (2) gebhardt béla (2) gellért hegy (5) gellért tér (1) genf (1) genova (2) geoffrey pyke (1) george byron (1) george ferber (1) george frederick bodley (1) george mihai cantacuzino (1) george wünchmann (1) georgij sztojlov (1) georgi dimitrov (1) georgi kirkov (1) georgi natov (1) georgi ovcharov (1) georg lukas (1) gereben gábor (1) gerhard schmidhuber (1) germánia (1) gerster kálmán (1) gerster károly (1) gervai zoltán (1) gestapo (1) gherardo boso (2) gibraltár (1) giergl kálmán és korb flóris (1) giovanni battista piranesi (1) giovanni pastine (1) giuseppe pagano (1) gladys vanderbilt (2) glocke (1) gotham city (1) gottgeb antal (4) greenwich (1) gregersen hugó (3) grigore ghica (1) grigorij szimonov (1) grodzisk mazowiecki (1) grúzia (1) guido ucelli (1) gulág (3) gül baba (1) gunkanjuma (1) gustave eiffel (1) guy maunsell (2) gyár (3) gyarmat (2) gyenes lajos (2) gyilkosság (3) gyorgye kovaljevski (1) h. hobart weekes (1) habakuk-projekt (1) hajagtető (1) hajho (1) hajmáskér (1) hajós alfréd (1) hálószoba (2) hamburg (1) hans döllgast (1) hans drassler (1) hans kammler (3) hans peter des coudres (1) hans reissinger (1) hans uhl (1) harkányi béla (1) harlem-völgy (1) harold b. foss (1) harold ellington (1) három szoros gát (1) hashima (1) hauszmann alajos (5) heinrich himmler (2) heinrich kálmán (1) heinrich schweitzer (1) helembai-hegység (1) henriette delavrancea gibory (1) henri alexis brialmont (1) henri guisan (1) henry vaughan (1) heppe szaniszló (1) herbert dübell (1) herbert von bismarck (1) herczeg zsigmond (1) hermann bartels (1) hermann giesler (1) hermann henselmann (1) herman mark (1) herman sörgel (1) hét nővér (1) híd (5) hidegháború (1) hidrogénbomba (1) hikisch lajos (1) hild jános (1) hild józsef (1) hild károly (1) hild vince (1) himki (1) hirohito császár (1) hollandia (1) holy land-projekt (1) hong kong (1) honvédelmi minisztérium (1) horthy istván (1) horthy miklós (3) horvátország (3) howard phillips lovecraft (1) hruscsov (3) hubert groß (1) hubert józsef (1) hübner tibor (1) hugh ferriss (1) hugo-constantin bartels (1) hültl dezső (2) hustontown (1) hut point-félsziget (1) i.u. 41 (1) i. idris király (1) i. károly (1) i. milán (1) ian fleming (1) id. francsek imre (2) igor drobinin (1) igor fomin (1) igor kurcsatov (1) ii. jános pál pápa tér (1) ii. károly (1) III. világháború (1) il gigante (1) interaktív térkép (1) ion antonescu (2) isten városa (1) IV. rettegett iván (1) ivan danchov (1) ivan filipčić (1) ivan neshev (1) izrael (1) jablonszky ferenc (1) jáde szobor (1) jakab dezső (2) jakov csernyikov (1) jakutföld (1) jakutszk (1) jamrik-projekt (1) janáky istván (2) jangce (1) jankovich miklós (1) jánossy györgy (1) jánszky béla (1) jan kotera (1) japán (5) jarvis-sziget (1) jason de caires taylor (1) jedlicska jános (1) jellinek emil (1) jeruzsálem (1) jeszenszky gerő (1) jobbágyi (1) johannes krüger (1) johannes schultz (1) johannes seiger (1) johann vetermann (1) john charles cutler (1) john desmond bernalt (1) john eilliam polidori (1) john haviland (1) john milton (1) jókai mór (1) josef gocar (1) josef goeár (1) joseph bazalgette (1) joseph beattie hamilton (1) joseph goebbels (3) josip broz tito (5) jozef tisó (1) józsef palota (1) jüan si kaj (1) jugoszlávia (5) jungfer gyula (1) junzo sakakura (1) Juraj Tvarožek (1) jurij osztrovszkij (1) jurjevec (1) juszif szafarov (1) K-129 (1) kádár jános (1) kadics (1) kadics ottokár (3) kadikcsán (1) kálvin tér (2) kamen goranov (1) kammerhof (1) kanada (2) kapsza miklós (1) karaganda (1) Karel Chlumecký (1) karl albiker (1) karl bernauer (1) karl etzel (1) karl heinrich emil becker (1) karl pfeffer wildenbruch (2) karl piepenburg (1) karl schaechterle (1) károly-laktanya (1) kasselik fidel (1) kasselik fidél (1) kaszpi tenger (1) kasztner rezső (1) katafilok (1) katakomba (2) katedrális (3) kauser i. józsef (1) kauser lipót (3) kazahsztán (2) kazamata (1) kazanlak (1) kégl györgy (1) kék macska (1) kelenföld (3) kéler napoleon (1) kellner lipót (1) kemál atatürk (1) kemal butka (1) kertész k. róbert (2) kgb (1) kilamba (1) kimnach lajos (1) kim dzsong il (1) kim dzsong un (1) kína (7) király utca (2) kirschenbaum keresztély (1) kis-országház (1) kisfaludi strobl zsigmond (1) kisinyov (1) kiskunlacháza (1) kismarty lechner jenő (3) kismarty lechner kamill (1) kismarty lechner lóránd (1) kismarty lechner lóránt (1) kiss géza (1) kivégzés (1) klupathy jenő (2) knollwood (1) kőbányai pincerendszer (2) koch henrik (2) koczka gábor (1) koczka nándor (1) koiszo kuniaki (1) kolbenheyer ferenc (1) kolbenheyer gyula (1) kolbenheyer viktor (1) kolmannskuppe (1) kolmanskop (1) kolostor (1) kommunizmus palotái (1) komor marcel (1) komor marcell (2) komszomolszk (1) koncentrációs tábor (5) kondor márton (1) konrad adenauer (1) konrad wachsmann (1) konstantinápoly (1) konstatntin jakovlevics zverev (1) könyvtár (1) kopeczek györgy (1) kormányóvóhely (2) körössy albert (1) kotsis istván (1) kotsis iván (1) kováčov (1) kovácspatak (1) kővári györgy (1) kowloon walled (1) Kozmográd (1) központi városháza (1) köztársaság tér (1) kreml (1) kristo sotiri (1) krisztinkovics béla (1) kumrovec (1) kunmadaras (1) kurcsatov (1) kyongsong (1) laczkovics lászló (1) laibach (1) laktanya (2) lansdell k. christie (1) lasciac romeo (1) lauber lászló (2) lechner jenő (2) lechner lajos (1) lechner ödön (1) leitturm (1) lengyelország (5) lengyel béla (1) leningrád (3) leni riefenstahl (1) leon benois (1) leo callahan (1) lépcső (1) lestyán ernő (1) lettország (1) lev rudnyev (2) le corbusier (3) líbia (1) lichtenberg (1) lida baarová (1) lift (1) Līgatne (1) limburszky józsef (1) linz (1) linzbauer istván (1) litomerice (1) ljubecs (1) ljubljana (1) lois welzenbechers (1) lokátor (1) london (3) lotz károly (2) louis etienne héricart de thury (1) lovarda (2) lucska vilmos (1) lüderitz (1) lukács pál (1) luxushotel (1) lux kálmán (1) lyka istván (2) machón ayalon (1) mackay malcolm (1) macskovics titusz (1) macusiro (1) magtár (1) magyar maginot vonal (1) Makszimovics Subnyikov (1) manfred sakel (1) MAORT (1) marcello piacentini (2) margitsziget (1) marienthal (1) mario palanti (2) marks g. croydon (1) markus wolf (1) mark duiliu (1) marokkó (1) maróti géza (1) marseille (1) martfű (1) martsekényi imre (1) marvin rosenthal (1) mary shelley (1) masirevich györgy (1) massimiliano palombara (1) mauzóleum (3) maximilian schuman (1) max ferdinand perutz (1) mayerhoffer ádám (1) mecset (3) medgyaszay istván (1) medveszállás (1) meinig artúr (2) mercedes (1) messner sebestyén (1) metró (5) mexikó (1) mies van der rohe (1) mihail gorbacsov (2) mihail zelenin (1) mihai vitega (1) mihajlo mitrovics (1) miklós ede (1) milanówek (1) Milan Michal Harminc (1) millersville (1) miller ede vince (1) milovice (1) mimoyecques (1) miniszterelnökség (1) miomir lužajić (1) miron cristea (1) miron merzsanov (1) miroslav lorenc (1) misdroy (1) moammer el kadhafi (1) mocsonyi jános (1) MOLAJ (1) moldova (1) mole littoria (1) molnár farkas (1) monterosso al mare (1) morris bolber (1) móry károly (1) mosonmagyaróvár (1) moszkva (8) műemlék (3) mulató (1) múmia (1) münnich aladár (3) murányi gyula (1) nagano (1) nagaszaki (1) nagybecskerek (1) nagytevel (1) nagyvázsony (1) namíbia (1) naphegy (1) napóra (1) ndk (4) neft daşlari (1) nekropolisz (4) németország (21) nemi-tó (1) nemzeti panteon (2) népek háza (1) neptunusz (1) neue-slowenische-kunst (1) neuschloss kornél (1) newport (1) new york (5) ney ákos (1) ney béla (1) ney rezső (1) nicolae ceausescu (6) nidosi imre (1) nik-751 (1) nikolaus von vormann (1) nikola dobrovics (1) nikola jankovics (1) noah trockij (1) nöpauer mátyás (2) norilszk (1) novák ferenc (2) nova cidade de kilamba (1) nsk (1) nszk (1) nyerjungi (1) nyikolajev (1) nyikoláj baranov (1) nyiri tibor (1) nyugati pályaudvar (1) óbarok (1) óbuda (1) odessza (1) oetl antal (2) olajfinomító (1) olaszország (4) olimpia (3) oppenheimer ignác (1) oranjemund (1) ördögök városa (1) orfeum (1) oroszország (10) országház utca (1) orth ambrus (2) ősforrás (1) oskar dengel (1) oskar martin amorbach (1) osszárium (1) ottokár (1) otto briickwald (1) otto march (1) otto nürnberger (1) otto skorzeny (1) óvóhely (4) P/50-bunker (1) pache protopopescu (1) palaiologosz zsófia (1) palesztina (1) palmach (1) palóczi antal (1) palota (1) pál hugó (1) panteon (1) pán józsef (1) párizs (1) párkány (1) parlament (1) pártos gyula (2) paul bronisch (1) pejacsevich lászló (1) peking (4) pennsylvania (1) pénzügyminisztérium (1) percy bysshe shelley (1) peter behrens (1) petit socco (1) petre antonescu (1) phenjan (1) philadelphia (1) philip hubert frohman (1) philp hiss (1) pietro solario (1) pilisi ney károly (1) plonsk (1) pogány móric (3) poligon (1) politikai iskola (1) pollack ágoston (2) pollack mihály (3) powiśle (1) pozsony (1) pozzuoli (1) prakfalvi endre (1) predeál (1) prenden (2) promenthouse-vonal (1) prora (1) pszichiátria (1) pucher józsef (2) puskás károly (1) quittner zsigmond (1) r. pán józsef (1) racho ribarov (1) rada janjatov (1) radetzky-laktanya (1) rados jenő (1) radu dudescu (1) raguski camil (1) raichle j. ferenc (1) rakétagyár (1) rákosi mátyás (6) raoul wallenberg (1) rays hill (1) ray rezső vilmos (1) rehovot (1) reichlin meldegg tibor (2) reichl kálmán (2) reitter ferenc (1) rékai jános (1) rékai juli (1) rékai kati (1) rem koolhaas (1) retter gyula (1) reymond schiller lajos (1) richard schmidt (1) richard sprve (1) richard wagner (1) richard walther darré (1) riga (1) rimanóczy gyula (3) ritz hotel (1) robert falcon scott (1) robert finn (1) robert hook (1) robert ley (1) robert tischler (1) rockaway-félsziget (1) roderich fick (2) róma (4) románia (7) rongyosgárda (1) rosario dagata (1) ross-sziget (1) roy bates (1) rudas fürdő (1) rudnyánszky antónia (1) rügen szigete (1) rumbach sebestyén utca (1) runkwitz carl (1) s3 riese (1) ságics pál (1) ságody józsef (1) sailer istván (1) salacz gyula (1) samuel gardner wilder (1) sándor palota (1) sándy gyula (1) san francisco (1) sarov (1) sasfészek (1) sávoly pál (1) SBK (1) schannen ernő (1) schömer ervin (1) schubert ármin (2) schweiger gyula (1) sealand (1) sea shadow IX-529 (1) sergiu plugovici (1) shicseng (1) sideling hill (1) sikló (1) silvio benedetto (1) simon bolivar-buckner (1) sipka-szoros (1) sir alexander binnie (1) sir richard broun (1) skutetczky sándor (1) smoky hollow (1) somló emil (2) somossy károly (1) spree (1) squire flockton (1) ss (10) stasi (2) stasi-stadt (1) stein-ház (1) steindl imre (1) steiner lajos (1) stelletsky ignác (1) stern józsef (1) stojan zarev "tony" (1) straub sándor (1) strauss ödön (1) strausz ödön (1) strém ferenc (1) sugárút (1) suisun-öböl (1) svájc (2) szabadka (1) szabadság híd (1) szabadság tér (2) szabó istván (1) szaddám husszein (1) szajna (1) szakváry emil (1) szálasi-vár (1) szálasi ferenc (1) szamara (1) szandház károly (2) szarajevó (1) szász gyula (1) széchenyi istván (1) széchenyi lászló (2) széchenyi ödön (1) szelényi józsef (1) szelényi lajos (1) szellemhajó (1) szellemház (1) szellemváros (14) szemipalatyinszk (1) szentföld (1) szentgyörgyi károly (1) szentpétervár (3) szent gellért templom (1) szent gellért tér (1) szent györgy tér (2) szent imre kórház (1) szent korona sugárút (1) szent lőrinc-folyó (1) szepessy sándor (1) szerbia (5) szergej koroljov (1) szergej merkurov (1) szergej szperanszkij (1) sziget (1) szigetszentmiklós (1) szivessy tibor (1) szkalnitzky antal (2) szlovákia (3) szlovénia (2) szoborpark (1) szófia (2) szőny (1) szöul (1) szovjetek háza (1) szovjetek palotája (2) szovjetunió (26) sztálin (18) sztálinburg (1) sztálingrád (1) szűcs miklós (1) tab (1) tabán (6) tadeusz bór-komorowski (1) tálos gyula (1) táncsics börtöne (1) táncsics mihály utca 9. (1) tanger (1) tannenberg (1) tarhankut (1) technika palotája (1) tedej (1) temető (3) temze (1) tengeralattjáró (3) tennessee williams (1) terezin (1) térkép (1) testőrségi épület (1) tesztüzem (1) thingstätte (1) thonet-udvar (1) tiencsin (2) tilden-erőd (1) tirana (2) titkos kert (1) titkos repülőgépgyár (1) titkos udvar (2) toblerone-vonal (1) todor zsivkov (1) todt-szervezet (1) tódzsó hideki (1) tököl (1) tomas bata (1) tomay tamás (1) tömegcikk művek (1) tornai gyula (1) törökország (2) toronyház (2) torpedó (2) tőry emil (2) tosin bunar (1) totenburg (1) tótvázsony (1) trezor (1) trieszt (1) tripoli (1) truman capotte (1) turán (1) turán györgy (1) üdülőváros (1) uglegorszk (1) uhlyarik róbert (1) új lloyd-palota (1) ukrajna (3) ulmann gyula (1) unger emil (1) urányi tibor (1) urbface.com (13) úri utca (2) űrrepülőtér (1) USB (1) USS Iowa (1) UVATERV (1) uy károly (1) V-rakéta (1) v. jiliang (1) vágó józsef (6) vajdaság (2) valentin starchev (1) valentyin petrovics glusko (1) vámpír (1) varásdy lipót (3) varga levente (1) vármegyeháza (1) várna (1) várostrom (1) várpalota (1) varsó (2) varsói felkelés (1) vasil kolarov (1) vattay antal (1) velky hlavákov (1) vezetési pont (1) victor andreoli (1) victor chiriac (1) vii. edward (1) villa (4) villa epecuén (1) villa rose (1) villa verte (1) virág csaba (1) virgil ioanid (1) visnovsky sándor (1) vittorio malfatti (1) vladimir nikolic (1) vladimir poticsniak (1) vlagyimir malama (1) vlagyimir suko (1) vorosilov (1) Voßstraße (1) wagner sándor (1) wagner villa (1) waldenburg (1) wälder gyula (3) walter franzius (1) walter gropius (1) walter krüger (1) walter march (1) wannenmacher fábián (1) warga lászló (1) washington (1) waterbury (1) wechselmann ignác (1) weichinger károly (2) weiner tibor (1) weixlgärtner mihály (1) werner march (1) werner sarlay (1) westbrook farm (1) wewelsburg (1) whitehead és társa (1) whittier (2) wiepking jürgensmanns (1) Wilhelmstraße (1) wilhelm appel (1) wilhelm pieck (1) william cubitt (1) william francis sutton (1) william jarvis (1) william newby colam (1) william pereira (1) william s. burroughs (1) william tite (1) william weston (1) wingdale (1) winston churchill (1) wirth ferenc nándor (1) woking (1) wonsan (1) wührl géza (1) xawery dunikowski (1) ybl miklós (10) z. halmágyi judit (1) zágráb (1) zahoray jános (1) zajti ferenc (1) zalesie (1) zarah leander (1) zarjadje (1) zavikon-szigetek (1) zeilinger vilma (1) zengeráj (1) zeusz (1) zielinszky szilárd (1) zimony (1) zipernowsky károly (1) zitterbarth mátyás (1) zitterbath sándor (1) zlín (1) zogu király (3) zolibórz (1) zsinagóga (1) zsitva tibor (1) zsoldi katalin (1) zwack-ház (1) Címkék

Az építkezés és a rombolás évszázadai

2010.10.05. 09:20 don-kanyar

Germánia: a Harmadik Birodalom leendő világ-fővárosa Adolf Hitler vázlatai alapján

Címkék: berlin németország ss adolf hitler bunker 1950 1939 1925 1937 1949 1936 1935 1943 1951 1894 albert speer germánia spree arno breker dicsőség csarnoka

Napra pontosan húsz évvel ezelőtt mondták ki a két politikai irányvonal mentén irányított Németország és az 1945-ben kettészakított Kelet és Nyugat Berlin egyesítését. A német főváros az elmúlt évtizedek alatt jelentős átváltozásokon esett át: megújultak főterei, utcái; fákat, bokrokat ültettek a II. világháború és a hidegháború ideje alatt parlagon hagyott foghíjakra, illetve újra élet köszöntött be az egykori berlini fal környékére-, ahol addig több tucat nyúlcsalád élte gondtalanul az életét. Erre az egyesítésre nem lett volna szükség, ha a Harmadik Birodalom nem veszti el a II. világháborút, és nem ad önhibáján kívül „életteret” egy másik totalizmust hirdető politikai irányzatnak. Más lenne Berlin látképe is, ha Adolf Hitler és Albert Speer tervei alapján, a birodalmi főváros már Germánia néven nemcsak egy ország, hanem az egész világnak a fővárosa nem lett volna. Lássuk mi lett volna Berlinből, ha nem lenne ez a sok ha.  

Hitler skiccei felhasználásával elkészített modell Berlin/Germánia észak-déli tengelyéről (Fotó: Bundesarchiv.de)

Berlin az ördög találmánya

 

A hazaárulás vádjával elítélt Adolf Hitler a landsbergi börtönévei alatt diktálta le cellatársának, Rudolf Hessnek a Mein Kampf (Harcom) néven összefoglalt politikai nyilatkozatnak is beillő eszmefuttatását. Az írás egyik fejezete az „ördög találmányával, a városok kialakulásával és fejlődésével” foglalkozott: A pártelnök urbanisztikai elmélkedései szerint Európa fővárosai 1924-ben már nem képviselték azt az épített dicsőséget, amit az adott ország nemzeti nagysága megkövetelt, illetve megérdemelt volna-, így a monumentalitás jegyében az NSDAP vezetője az általa kiválasztott településeket jelentősen átszabatta volna erre az igényére. A mérnöki vénával megáldott Adolf Hitler 1925-ben több skiccet is elkészített Nürnberg, München, Weimar és Berlin átfogó városfejlesztéséről, amely a főváros esetében a Spree folyó kelet-nyugati tengelye mellett, a császári időkben párhuzamosan megépített csaknem 50 kilométer hosszú főútvonalat törte volna át először merőlegesen egy észak-déli irányú közlekedési vonallal, amely leginkább a II. Vilmos császár kiépített porosz, szász és bajor nemzeti hősök szobraival ékesített Győzelmi sugárút meghosszabbítása lett volna. A szintén a császárság ideje alatt kialakított kelet-nyugati irányú tengely a Berlint megkerülő császári autópálya wustermarki elágazásától az Adolf Hitler téren, /ma Theodor-Heuss tér/ a Dam tér /ma Ernst Reuter tér/ a Charlottenburg Chaussee /ma Június 17.-e sugárút/ a brandenburgi kapun, illetve az Unten den Linden sugárúton át a frankfurti kapuig húzódott. Hitler ezt a kelet-nyugati irányú utat a Spree folyó egyik ívébe befutó Panke folyócska találkozásából kiindulva törte volna át a mai Június 17.-e sugárút tiergarteni szakaszán.(A Tiergarten, nevével ellentétben nem állatkertet, hanem a budapesti Városligetnél körülbelül négyszer nagyobb szökőkutakkal, tavakkal, sétányokkal, kastélyokkal és emlékművekkel teletűzdelt parkot takart és takar a mai napig is.) Hitler elképzelése nem volt agyament ötlet, sőt kimondottan zseniálisnak volt mondható, hiszen bukása után Nyugat-Berlin vezetése pont a Führer által kijelölt szakaszon alkotta meg a kettészakított város első észak-déli irányú vérkeringési vonalát, amely ma Németország 96-os számú főútvonalaként „éli tovább életét”.

Hitler 1933-as kancellári, majd 1934-es elnöki kinevezése után nem az általa áhított észak-déli tengellyel kezdte meg Berlin átalakítást, hanem a kelet-nyugatival. A sugárút kiszélesítési munkái mintegy hét kilométeres szakaszt öleltek fel az Ernst Reuter tértől az Alexander platzig. A hat ütemben elvégzett munka középpontjába Tiergarten parkban álló 1701-ben emelt Nagy Csillag (Großer Stern) viktoriánus stílusban megépített aranyozott egészalakos női alakja került (ezen az oszlopon szemlélte a kettészakított német fővárost Wim Wenders 1987-ben bemutatott Berlin fölött az ég című filmjének fekete lódenkabátos angyala) amely ekkor nyerte el mai 68 méter magas formáját a most már Németország győzelmét hirdető Germánia istennőre átkeresztelt szobor személyében. A sugárút kiszélesítésével Hitler kedvenc építészét Albert Speert bízta meg, aki csak a Múzeumi-szigetet átszelő szakasz megtervezését bízta egykori tanárára, Wilhelm Kreis professzorra.

Az Albert Speer által kiszélesített kelet-nyugati tengely. A Háttérben a Nagy Csillag (Fotó: Bundesarchiv.de)

Világrekordok a kelet-nyugati tengely alatt

 

A tényleges munka 1937. október 4.-én kezdődött el, amikor is ez év januárban elfogadott törvényre hivatkozva végre befejeződhetett a lebontásra ítélt épületek lakóinak állami kártérítése. Speer a már tervasztalon nyugvó észak-déli szakasz miatt, a 100 méter széles kelet-nyugati főútvonal több részét is kétszer háromsávos alagutakba vezette le, hogy a leendő keresztirányú forgalmak a későbbiekben ne zavarják majd egymást. Világszenzációnak számított, hogy a korra jellemző rendőri irányítás helyett, mind a földfelszínen, mind pedig az alagutakban már közlekedési lámpák irányították a járműveket. Szintén egyedüli volt a világon, hogy a „sztráda” állatkerti szakaszát télen fűteni, nyáron pedig hűteni is lehetett- így a lakosság kevesebb autógumit igényelt az egyre inkább a Wehrmachtot és az SS-t kiszolgáló nyersanyaghiányban szenvedő gumigyáraktól. A legek azonban itt nem álltak meg: az addig csak a tengerentúlra jellemző épületeltolást itt alkalmazták először Európában. Wilhelm Kreis árgus és féltő szemei mellett ugyanis a Múzeum-szigeten álló 50 méter magas császári dómot nem lebontották, hanem „csak” 14,5 méterrel arrébb tolták, hogy ne legyen az új sugárút útjában. A kelet-nyugati irányú tengely áthaladt a brandenburgi kapun is. Itt több háromszintes eklektikus épületet bontottak le, hogy egy kisebb teret, illetve egy 14 méter széles keresztutcát alakíthassanak ki közvetlenül a „diadalív” előtt. Az 1936-os olimpiai játékokra készülő Berlinről szóló színes korabeli propagandafilmen már jól látszanak az átalakítás nyomai.

Az Albert Speer vezette Generalbauinspektor für die Reichshauptstadt (GBI) a két belső fasorral szegélyezett sugárútra 1406 darab új 6,5 méter magas lámpasort álmodott meg, amit a Berliner Kraft und Licht Aktiengesellschaft (BEWAG) gyártott le. (A lámpákból csak kettő maradt az utókorra: az egyik a Theodor Heuss téren, a másik pedig az Állatkert mai villamosmegállójában látható.) Az ókori római mintára kibővített útvonalat, a korabeli sajtó jellemzően csak Via Triumphalisnak nevezte, amit kétévnyi munka után, 1939-ben már át is adták a forgalomnak Adolf Hitler ötvenedik születésnapja alkalmából. Berlin ostroma miatt a projekt teljes egészében ma már csak - kisebb módosítások után- a Charlottenburg Chaussee úton és a Germánia győzelmi oszlopnál láthatóak. Az alagutak bár megvannak, de a későbbi Nyugat-Berlini vezetés betemettette őket.

Germánia születése: az észak-déli tengely

 

A Berlint átszelő észak-déli sugárút tervét - Hitler skicceinek felhasználásával- 1935-ben kezdte el kidolgozni Albert Speer, amit évente módosítgatott a Führer kéréseinek megfelelően. 1943 tavaszán az alapkoncepción kívül a Speer vezette GBI már továbbgondolta a német főváros radikális átalakítását maga elé tűző führeri alapgondolatot is-, mely szerint eleinte két, majd négy körgyűrűvel, pontosabban birodalmi sztrádával kell majd összekötni a két egymásra merőleges sugárút kereszteződése által felosztott körcikkelyeket. A legkülső körgyűrűnek érintenie kellett volna a város délnyugati részén elnyúló szintén építés alatt álló grünewaldi egyetemi várost, a Berlin déli felén felépített tempelhofi repülőteret, valamint a város keleti részein álló SS és Wehrmacht katonák családjainak átadott lakópark és laktanya-kerületeket is (Lichtenberg, Friedrichsfelde, Biesdorf, Marzahn, Hohenschönhausen stb.).  

Albert Speer és Adolf Hitler Germánia 1938-as modellje felett (Fotó: Bundesarchiv.de)

A GBI szintén 1943 tavaszán kezdte el az észak-déli sugárút építési területébe eső házak, telkek kisajátítását és bontását. Hozzávetőlegesen 50 ezer lakást bontottak le, és 150 ezer embert tettek hajléktalanná. A kelet-nyugati sugárút kiszélesítésekor kártalanított családokkal ellentétben, itt az állam a háborús kiadásokra hivatkozva már nem nyúlt a zsebébe, sőt tovább növelte az elégedetlenkedők hadát, hogy az üres lakásokba a GBI mérnökeit és munkásait, valamint az értékesebb palotákba a nemzeti szocialista párt és a hadsereg vezető beosztású polgári és katonai vezetőit költöztette be. Érdekes, hogy a töménytelen benzinfelhasználással, munkagépekkel és a hadsereg által is igényelt rendfenntartói és munkaerővel járó bontást Albert Speer azután rendelte el, hogy egy hónappal korábban a német hadsereg (és a magyar is) főleg a benzinhiány miatt ki nem szállított lőszer miatt elszenvedte első jelentős veszteségét Sztálingrád (és Voronyezs) falainál. Paradox módon a német főváros átalakítása nemcsak az élőket érintette, hanem a holtakat is: A leendő sugárút déli végén elnyúló schönebergeri Szent Máté és a Tizenkét Apostol temetőt például teljesen felszámoltatta Hitler építésze. Az itt nyugvó 15 ezer sírt exhumálták, és 1940-ig átszállították a Berlin melletti Stahnsdorf nevű falucskába. Az újra temetettek között volt Walter Gropius a Bauhaus építészeti irányzat megalapítójának apja (Walther Gropius), és a Nosferatu vámpírlegendát meglovagló Friedrich Wilhelm Murnau játékfilmrendező koporsója is.

Az "árja faj" apoteózisa: a Germán Atlasz (Fotó: Arte)

Berlin nagy ívű átalakítására Albert Speer a kor legjobb német szobrászait, festői és építészeit kérte fel, többek között a Párizs és Róma által ünnepelt Arno Brekert, aki mindazonáltal, hogy lelkes náci volt, mély baráti kapcsolatokat ápolt a liberális gondolkodású Jean Cocteau íróval, Jean Renoir filmrendezővel és a fasizmust mélyen elítélő Pablo Picassóval is. Breker egykori professzora, a legendás hírű Wilhelm Kreis is sok középületet tervezett a Germániára átkeresztelt Berlinnek. A német fővárost átalakító munka szobrászati elemeit Hitler kedvencére, az emberábrázolásban jeleskedő Josef Thorak szobrászra bízták, de lehetőséget kapott a baloldali gondolkodású (!), korábban sokat mellőzött Georg Kolbe, Fritz Klimsch és a francia Auguste Rodin nyomdokait követő Richard Scheibe is. A festészeti munkákkal Sepp Hilz professzort bízták meg.

 

A Walhalla révésze Berlinben született újjá

 

A 40 kilométer hosszúra tervezett észak-déli tengely legjelentősebb szakasza a Berlin Moabit városrészben felépítendő Északi pályaudvartól, a szintén megépítésre váró Südkreutz és a Tempelhof kerületek közötti Déli pályaudvarig húzódott volna. A téglalap alaprajzú Északi vasútállomás náci felfogású klasszicista stílusú épületében 22 peron szolgálta volna ki az utasokat és a hadsereget, amelyből kettő szárnyvonal - orosz mintára - széles nyomtávú lett volna, hogy mindenféle átrakodás nélkül érkezhessenek a német fővárosba az elfoglalt szovjet és lengyel területekről elkobzott, behajtott élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek. Az Albert Speer tervezte kétszintes középrizalitos épület főhomlokzata előtt egy hatalmas, 1200 méter hosszú és 400 méter széles feszített víztükrű medencét képzelt el a GBI, amelynek célja csak annyi lett volna, hogy vizuálisan megnövelje az addig sem kicsire tervezett épületek sziluettjét. A pályaudvar és a medence északi része közé két svasztikát tartó birodalmi sasban végződő hatalmas obeliszket helyeztek volna el a tervek szerint. A bontással járó építkezést bár 1943-ban már elkezdték, a főpályaudvar és a medence sohasem készült el Hitler és rendszerének bukása miatt.

A German Bestelmeyer tervezte Új Városháza főhomlokzata és fogadó csarnoka (Fotó: Bundesarhciv.de)

A hatalmas vízfelület nyugati oldalán kapott volna helyt Berlin új kéttornyú városházája is. Bár a klasszicista felfogásban megtervezett épület minden humánumot, emberléptékű arányt mellőzött, elnagyolt méreteivel mégis méltón képviselte a német birodalmi nagyságot. A German Bestelmeyer tervezte épület két egyforma kialakítású tizenhat szintes óratornya ugyanis nem a leendő Germánia világ-főváros adminisztratív dolgait intézők kényelmi szempontjait helyezte előtérbe, hanem az árkádokban végződő toronycsúcsok tetején elhelyezett földgömbökön nyugvó birodalmi sasokat. Magyarán a két torony csak azért épült volna meg, hogy a Harmadik Birodalomra jellemző díszítőelemeket jobban kihangsúlyozzák Berlin ege felett. Az épület főhomlokzatát öt egyforma kialakítású főbejárattal látták el, amelynek sarokrizalitjait 13-13 félköríves végződésű árkáddal tagolták. A három nagy téglalapból összerakott 17+40+17 tagolású épületet fogazatos párkányzat, illetve két-két emeletet átfogó téglalap formájú bemélyedésekkel tették volna rusztikussá. Az attikát a „hasábok” sarokpontjain elhelyezett aranyozott birodalmi sasok jelképezték.

A városháza mögötti területen épült volna meg az új Walhalla, amely az 1801-ben Regensburgban átadott kisméretű neoklasszicista templommal szemben, egy 1200 méter hosszú 400 méter széles Hősök Temetője lett volna. A tervek szerint csaknem 2 millió a világháború alatt elesett német katona tömegsírját takarta volna ez a sírkert. A mai Perleberger, Rathenower és az Invaldusok utcák határolt területet természetesen úgy képezték ki, hogy a sírok fölött tömeg-és pártrendezvényeket is lehessen tartani. Az élők (Új Városháza) és a holtak (Új Walhalla) közötti „szerves kapcsolatot” a Spree folyó drasztikusan szabályozott északi ága kötötte, vagy választotta volna el egymástól. Az átjárást biztosító révész helyett két apró híd kötötte volna a „Holtak és az Élők Városát.”

A Hans Freese tervezte Haditengerészeti Főparancsnokság (Fotó: Bundesarchiv.de)

Az új Városházával szembeni területen, a Nagy Medence keleti oldalán épült volna meg a haditengerészet új, ötemeletes főparancsnoksága (Oberkommando der Kriegsmarine) is. Hans Freese 1940-ben kidolgozott 3+23+6+23+3 tagolású épülettervét Speer csal alternatív megoldásnak szánta, ő ugyanis ide egy közparkot álmodott meg. Az OKM épületének itteni elhelyezését csak a tér közepén kialakított vízfelület indokolta, hogy ezzel az építészeti szimbolizmussal is kihangsúlyozhassák a „verhetetlen német haditengerészet” jelentőségét. A Főparancsnokságnál ugyanazt a rusztikusságot és szinttagolást alkalmazták volna, mint az Új Városháza esetében. Érdekes, hogy Nyugat-Berlin vezetése a háború utáni időkben hasonló mérnöki elvek alapján alakította ki ezt a „teret”, mint Hitler. Míg az OKM helyére az NSZK berlini katonai kórházát építették meg, addig az Északi pályaudvartól pont 1200 méterrel délebbre a főváros mai főpályaudvarát-, a Hamburgi állomást. A fel nem épült Speer-féle tér helyére a főpályaudvarra befutó vasúti síneket helyezték el.

Az Albert Speer tervezte Dicsőség Csarnoka (Fotó: Bundesarchiv.de)

A világ legdrágább és legnagyobb kupolás épülete: a Dicsőség Csarnok

 

Berlin drasztikus átalakításának legimpozánsabb épülete kétség kívül a Volkshalle (Népcsarnok), Große Halle (Nagy Csarnok) vagy Ruhmeshalle (Dicsőség Csarnokaként) is emlegetett épület lett volna. A 315 x 315 méteres alapterületen elnyúló bazilikát 320 méteres magasságával a világ legnagyobb kupolás épületének szánták. Bár a Speer-féle csarnok építészeti mintaképei a római Szent Péter-bazilika és a Pantheon voltak, ezeknél az épületeknél nagyságrenddel több embert tudott volna befogadni ez az épület-, szám szerint 180 ezret! Az épület első skiccét még maga Hitler rajzolta meg 1925-ben, amit az évek alatt tömegében nem, csak arányrendszerében változtatott meg Speer: a főhomlokzat magasságát például a korábbi 300 méterről 75 méterre csökkentette, hogy hangsúlyosabbá tegye az impozáns méretű kupola látványát. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy az épületet körbeölelő Spree folyót több kisebb tórendszerré tagolták, hogy a vízfelület – a Nagy Medence térhez hasonlóan- itt is megnagyobbítsa az egyébként sem kicsi kupola méretét, amit Speer a korábbi szabályos gömb alakból az évek múlásával már egy elliptikus nyújtott gömbbé formált.   

A Dicsőség Csarnoka. Elől jobbra a Reichstag és a Brandenburgi kapu, bal oldalt pedig a Führer-palota és kert látható. A Kupola mögött baloldalt a Walhalla temető és az új Városháza, jobb hátul pedig a Nagy Medence tér, Haditengerészeti Főparancsnokság, valamint az Északi Pályaudvar látható. (Fotó: Bundesarchiv.de)

A központi kupolához három 140 méter átmérőjű "mellékhajó" kapcsolódott, amelyeknek középpontjaiban egy-egy fedett szószéket, a központiba pedig később a Führer sírját tervezték elhelyezni. A nagy kupolát kazettaszerű struktúrájú gránittal bélelték volna ki, ami csak egy 46 méter széles lyukon érintkezett volna a szabad éggel. Az épület még egy leggel büszkélkedett: Az akkori számítások szerint másfél milliárd birodalmi márkába kerülő építkezés a világ legdrágább épületévé tette volna a Dicsőség Csarnokát. A horribilis kiadás miatt Hitler például belépőjegyet szedetett volna az építkezési területre kiszállított amerikai és angol(!) turistákkal, hogy valamelyest csökkentse az építkezés kiadásait. Bár a Nagy Csarnok soha sem épült fel, számos építész, köztük a háború lezárása után 20 évre elítélt Albert Speer is több kritikát fogalmazott meg terve kivitelezhetőségéről. Egy ekkora csarnokban például telt ház esetén nemcsak beltéri eső alakulhatott volna ki az emberi pára miatt, hanem a csaknem gömb alakú belső tér miatt komoly akusztikus problémák is adódtak volna egy-egy szónoklat, vagy pártrendezvény idején. Ráadásul ekkora betontömeg megbízható rögzítéséhez a korabeli technika nem is lett volna képes.

 

A Népcsarnok főhomlokzatát 34 oszlopból álló árkád, illetve a főbejárat oldalait őrző „árja vonású” két Atlasz választotta el a 38 ezer négyzetméteresre tervezett teljesen zárt Dicsőség terétől, amit Speer úgy tervezett meg, hogy további 250 ezer ember befogadására is alkalmas legyen. Hitler kívánsága szerint évente egy alkalommal ezen a téren adták volna át a leigázott népek vezetői azokat a hálaajándékokat, amelyekkel megköszönték volna a németeknek „felszabadulásukat”. Mivel a Dicsőség Csarnoka egyben Adolf Hitler végső nyughelye is lett volna, így ókori római mintára Európa, Ázsia és Afrika zarándokai szintén ezen a téren hálálkodhattak volna a Harmadik Birodalom megteremtőjének porhüvelye előtt. Pont ez a személyközpontú politika alakította ki azt építészeti elképzelést, hogy a Győzelem tér ne az 1894-ben átadott Reichstag épületét tegye a tér középpontjába, hanem a Dicsőség Csarnokát. Az Országgyűlésnek helyt adó Reichstag, a leendő tér jobb oldalán kapott helyt, ám Albert Speer annyira körbeépítette, hogy az épület elenyésző, úgymond pitvari besorolású lett mind politikailag, mind építészetileg a vele szemben álló Führer-palotával szemben (is).

A Führer-palota: vatikáni módi germán félistenekkel


A tér nyugati oldalára megálmodott 500 méter hosszú Führer-palota főhomlokzata 16+1+16 tagolású volt. A középrizalitnál elhelyezett félköríves záródású főbejárat 13 méter magas volt, amely mellett Arno Breker 4,5 magas „Háború és Béke” szobrait helyezték volna el. Érdekes, hogy az épület főhomlokzatára csak egyetlen egy ablakot helyeztek el, amit vatikáni mintára, és Hitler várható hosszú uralkodása miatt a belső terekből tolószékkel is megközelíthetővé képeztek ki. A főbejárat fölött kialakított ballusztrádos erkéllyel kombinált nyílás lényegében csak jelzésértékű kapcsolatnak szánták a Führer és népe között, hiszen 1943 környékétől Adolf Hitler „érinthetetlenségébe” vetett hit miatt a tömegnek csak vezére hangját volt szabad hallani, a testét már nem érinthette meg senki sem.

A Führer-palota (Fotó: Germspeer.blogspot.com)

Annak ellenére, hogy a főhomlokzaton csak egy darab ablak volt, az épület szabályos neoklasszicista arányokkal büszkélkedett. A lábazati részt öt méter magas gránit kváderekkel (ciklopsz falazattal) borították, efölé került volna a rusztikázott alapon nyugvó ionvégződésű páros csoportosítású árkádsor, amelyek egy-egy 240 hosszú Sepp Hilz által elkészített csatajeleneteket ábrázoló falfestményeket takartak volna. Az árkádsor felett kialakított frízt a német vaskereszt negatív lenyomatai díszítették, e fölé került volna a koronázó párkányig tartó újabb páros csoportosítású árkádsor, amelyek mögött Németország népeit (bajor, sváb, szász, porosz, elzászi, pomerániai, sziléziai stb.) jelképezendő allegorikus falfestmények sorát rejtették el. Érdekes adalék, hogy ide szánták Hungária istennő falfestményét is, amely viszont nem a magyarságnak, hanem a Kárpát-medencében élő németeknek állított volna emléket. A ballusztrázott attika 14 öröklánggal (utalás a görög Olimpiára) éjjel-nappal égő olajlámpáját tartotta volna. Annak ellenére, hogy az épület kimondottan Hitler személyes használatára épült, 142 irodát is kialakítottak a palota oldalszárnyaiban. Magának a Führernek 900 négyzetméteres iroda jutott (Angela Merkel jelenlegi kancellár ennél hatszor kisebb irodában dolgozik.) Az épületbe ezen kívül egy 3000 négyzetméteres étkezőt és egy 1000 fő befogadására is alkalmas színházat is szerettek volna elhelyezni. Az épület sohasem épült meg, tervezett helyén ma a világ kultúráit bemutató ház (Haus der Kulturen der Welt) és a Tiergarten egyik ligetdarabja áll.

 

A Hitler bunker és a Harcosok Csarnoka

 

Lényegében a Nagy Csarnok főbejáratától kezdődött el az észak-déli tengely, avagy a Győzelem sugárútja. Míg a Tiergarten parkot átszelő szakasznál Albert Speer, csak a kelet-nyugati szakaszhoz hasonlóan szélesítési munkákat rendelt el, addig a park déli végén található városrészeknél már komplett háztömböket ítélt az enyészet martalékává. (Fent már említettem a kisajátítások és a bontások elrendelését követő általános elégedetlenséget). A Voßstraße nyugati meghosszabbításával egyrészt lejjebb került a Tiergarten déli része, másrészt pedig az utca keleti felében elegendő hely lett a 90 millió márkáért megépített új birodalmi kancelláriának és a Führer bunkernek. A régi kancellária bontását 1937 májusában rendelte el Speer, hogy 4500 munkás bevonásával, napi két műszakban 11 hónappal később már át is adhassa a Harmadik Birodalom új 16 ezer négyzetméteres állami épületét. A grandiózus épület relatíve komoly károk nélkül úszta meg a II. világháborút, de mivel Berlin felosztásakor ez a városrész az NDK-hoz került, így a kommunista párt 1949 és 1951 között a Speer-féle épületet lebontatta. Míg a kancellária márványlapjait a Mohrenstraße-i metróállomás falaiba építették be, addig a többi fragmentumot a Friedrichsfelde-i állatkert majomházában helyezték el. Ezt hívták akkoriban kelet-német kommunista humornak. Az épületről csak azért nem írok most bővebben, mert egy külön posztot szeretnék majd ennek a hivatalnak és Führer bunkernek szentelni.

A Wilhelm Kreis tervezte Harcosok Csarnoka (Fotó:kunst.gymsbad.de)

A Voß utca és a Győzelmi sugárút kereszteződésének baloldali sarkára szánták a Wilhelm Kreis tervezte Harcosok Csarnokát (Soldatenhalle), amelynek hatalmas lépcsősorát egy-egy lovas szobor fogta volna közre. Az épület szerves kapcsolatban állt a mögötte megépíteni kívánt 9 kisebb-nagyobb kubusból álló Oberkommando des Heeres (OKH) Főparancsnokságával, amely az  Oberkommando der Wehrmacht (OKW) miatt elméletileg "csak" a keleti front szárazföldi főparancsnoksága volt. Persze ezekből az 1939-ben papírra vetett tervekből sem lett semmi: Németország elvesztette a háborút, a lebontott házak helyére pedig nem az 1950-ben átadni kívánt új középületek és hivatalok kerültek, hanem a berlini fal, illetve a lebontott, lerombolt épületek után maradt foghíjak.

Az Arno Breker-féle szobrokkal tagolt Körtér (Fotó:kunst.gymsbad.de)

A pénzért kiárusított katonai Körtér


Az észak-déli sugárút első állomása a 210 méter átmérőjű Körtér volt, amelynek középpontjába Arno Breker szobrász által elkészített egy fő-és hat mellékalakos szökőkútját helyezték volna el. A teret öt kisebb-nagyobb árkádokkal összekötött neoklasszicista épület vette körül. Ide szánták a Berlinbe/Germániába ellátogató külföldieket kiszolgáló Német Turizmus Házat, amit természetesen Albert Speer iránymutatása maellett Theodor Dirk Meier már 1936-ban megtervezett, és állami pénzből 1938-ban fel is építettek. (Az épületet komoly háborús sérülései miatt 1964-ben lebontották, helyén jelenleg az új állami könyvtár található.) Itt épült volna meg a Karl Heinrich építészprofesszor tervei alapján az Allianz Biztosító új központja, amit már a pénzintézet finanszírozott volna, a Wilhelm Kreis-féle hadseregnek szánt Kaszinó, a Theodor Meier és Hans Dierk Flehr tervezőpáros jegyezte új Ufa „Bajtársiasság” filmszínház és a Hermann Gieseler professzor által megálmodott Türingia Ház. Mivel a Speer-féle Körtér alig 100 méterrel a Potsdamer platz mellett épült volna meg, így a ma már a Sony székháznak is helyet adó impozáns régi-új teret visszaminősítették volna a Voßstraße-i saroképület hátsó udvarának.

Hitler és kísérete a Diadalív makettje előtt (Fotó:darkroastedblend.com)

A világ legnagyobb diadalíve és pályaudvara

 

A Győzelem sugárút belvárosi szakaszát a Diadalív és a Déli pályaudvar zárta volna le. Adolf Hitler elképzelései szerint a gránitból készült 117 méter magas, 170 méter széles berlini diadalív tizenhatszor lett volna nagyobb párizsi társánál. A Tetrapylonra az összes második világháborúban elesett német katona nevét bevésték volna, szám szerint 1,8 millió germánét, akiket a Városháza mögötti Walhalla temetőben helyeztek volna örök nyugalomra. A domborműveket szintén Arno Breker szobrász készítette el. Mivel ezt az épületet szerette volna a leghamarabb megépíttetni a Führer, így Speer a berlini homokos talaj miatt egy 18 méter magas, 12 650 tonna vasalatlan betonhengert öntetett itt ki francia hadifoglyokkal 1941-ben, hogy több mérés lefolytatása után eldöntsék, valóban képes-e ekkora gránittömeget elviselni a berlini föld. A talajmechanikai megfigyelések azonban lesújtóak lettek: a betontömb két és fél év alatt 19,3 centimétert süllyedt a négyzetcentimétereként 12,65 kilogrammos erőkifejtése miatt. A hengert a háború után nem semmisítették meg a közelben álló épségben megmaradt házak miatt, ma pedig már ipari műemlék.

Az 1995-óta ipari műemléknek számító betonhenger (Fotó: Flickr.com)

Az útszakasz ezt követően a francia, belga, szovjet hadizsákmányokból kiállított ágyúsorok között haladt az 1937-es tervezésű acélvázakból épített Déli pályaudvarig, amit a világ legnagyobb vasúti közintézményének szántak. Az 1000 méter hosszú, 330 méter széles rézzel fedett épület az egyiptomi Luxor és Karnak templomainak finomságát utánozta. Természetesen a 200 ezer utas zökkenőmentes kiszolgálását mozgólépcsőkkel és járdákkal oldották volna meg.

Berlin legnagyobb főpályaudvara alatt, a sugárút folytatásában épült meg a katonai egyetemi város, amelynek első elemét, a Honvédelmi Műszaki Iskolát 1937-ben már át is adták. A német Ludovika-negyedben nem csak oktatási, hanem egészségügyi intézmények, így az SS és a Wehrmacht kórházak is helyet kaptak. Mivel a katonai akadémia-negyed a város legmagasabb pontján (114,7 méter) épült meg, így a háború után az Egyesült Államok hadserege szinte minden épületet lebontatott, hogy fásítási program keretén belül valamelyest akadályozni tudja a szintén itt felállított szovjet és NDK-s lehallgatóállomásokat. A Győzelmi sugárút innen a 210 ezer lakosú Déli Városrészen áthaladva az Ernst Sagebiel tervezte 307 ezer négyzetméter nagyságú Tempelhof repülőtérnél fejeződött be, amely a mai napig a világ harmadik legnagyobb polgári létesítménye a washingtoni Pentagon, és a bukaresti Népek Háza után.

Szovjet háborús emlékmű, pont a Speer-féle kereszteződés helyén (Fotó:Planetware.com)

A Csillagok háborognak?

 

Adolf Hitler és Albert Speer nagyszabású építészeti elképzeléseiből kevés maradt az utókorra. Szinte teljes pompájában –náci jelképeitől megfosztva- csak a mai Pénzügyminisztérium épületblokkja maradt meg a legépebben, ami korábban Hermann Göring-féle Légügyi Minisztériumának adott helyt. A szovjet humorra jellemzően a Speer által kiszélesített kelet-nyugati tengely és a leendő észak-déli tengely metszéspontjába a „felszabadító, hős szovjet katona” szobra került, amely ma is látható a város egykori amerikai ellenőrzésű területén. A vaskos orosz humor ellenére Speer építészetét utánozta Sztálin Moszkvája, Enver Hodzsa Tiranája, Nicolae Ceausescu Bukarestje és a 2008-as Olimpia házigazdája Peking is. Kína fővárosát ráadásul Albert Speer szintén építész végzettségű fia tervezte át a megahosszú sugárút-rendszerek együttesévé. Germánia meg nem valósult észak-déli tengelye ráadásul még a filmtörténetben is legalább egyszer visszaköszöntött. Kitalálják? George Lucas Csillagok Háborúja című űreposzának negyedik részében, amikor is Luke Skywalker X- szárnyú vadászgépével a Halálcsillag fő medencéjében a TIE-vadászok elől menekülve kilövi a „Dicsőség Csarnoka” nyílását. A mélyedés szélein elhelyezett jedire tüzelő lövegtornyok ráadásul pontos másai voltak a Speer-féle Germánia neoklasszicista irodaépületeinek.

Jamrik Levente

101 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr82345679

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Gondolatok Budapest modernista elcsúfításáról 2010.10.06. 20:43:45

A belvárosban járva-kelve egyik kedvenc elfoglaltságom elmélázni a gyönyörű szép régi épületeken, figyelni a művészi pontossággal és igényességgel megtervezett formákat, vonalakat, elgondolkodni minden ház üzenetén, történetén. Sétálhatunk akár a Nagyk...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Balangó 2010.10.06. 19:41:44

Bár a német nép gazdasági és katonai teljesítményeit elismerem, úgy tűnik, Speer ízlése nem esik egybe az enyémmel. Talán ezért nem kérték a véleményemet. :-)

Ugyanakkor a cikkben van egy butaság. Ez:

hiszen Adolf Hitler „érinthetetlenségébe” vetett hit miatt a tömegnek csak vezére hangját volt szabad hallani, a testét már nem érinthette meg senki sem.

Rengeteg híradófelvétel tanúskodik arról, hogy Hitler kezet fog az emberekkel.

kyanzes (törölt) 2010.10.06. 19:41:44

A legalsó videón nagyon jól látszik a kupola roppant mérete, ahogyan a gigantikus kinyíló kapuk között beoson a delegáció.

Sirály összeállítás.

Weidmüller 2010.10.06. 19:41:45

sajnos nem jött össze.........

Before · http://azbeszt.blog.hu 2010.10.06. 19:41:45

Nagyon durva post, az ilyeneket szeretem, ami nem két velős mondat, hanem látszik, hogy rengeteg munka van benne! Le a kalappal.
Mélységesen szégyenlem, hogy ennek ellenére az a fő motívum ragadt meg bennem, ahogy a führer és vezérkara és az árja fajt képviselő fejszobor ellenpontozza egymást. Még most is fel-felröhögök...

rmr 2010.10.06. 19:41:45

Köszi az érdekes posztot! Egyébként a Turizmus Háza felépült, túl is élte az ostromot, csak a világháború után lebontották:

einestages.spiegel.de/static/entry/kein_licht_am_ende_des_tunnels/20770/_haus_des_fremdenverkehrs.html?o=position-ASCENDING&s=8&r=1&a=2792&c=1

Mr. Hilter 2010.10.06. 19:41:45

Gratulálok, Herr don Kanyar!

wildboar 2010.10.06. 19:50:10

Komoly munka ! Gratulálok.De azt megkérdezném,hogy a leírtakhoz egy , vagy több forrást használt fel a cikk írója.
És még egyszer gratulálok.

Crni 2010.10.06. 19:50:18

1) Nem a világ, csak a Reich fővárosa lett volna. Ez kábé Nyugat-Európát, Közép-Európát a Mediterráneum nélkül, és Kelet-Európát az Urálig jelentette volna.
2)"...ha a Harmadik Birodalom nem veszti el a II. világháborút, és nem ad ÖNHIBÁJÁN KÍVÜL(sic!) „életteret” egy másik totalizmust hirdető politikai irányzatnak..." - na ennek fussunk neki mégeccer
3) Csak nekem nem tetszik, hogy egy bomlott elméjű tömeggyilkos zsenialitásáról, váteszi kvalitásairól, és városszervezői zsenijéről mereng a szerző?

pruitt igoe 2010.10.06. 19:50:18

csúnyák az épületek.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2010.10.06. 19:54:10

A cikkhez több forrást használtam fel:

1. Matthias Donath: Architektur in Berlin 1933-1945. Ein Stadtführer. Hrsg. vom Landesdenkmalamt Berlin. Lukas, Berlin 2004, ISBN 3-936872-26-0.

2. Alexander Kropp: Die politische Bedeutung der NS-Repräsentationsarchitektur. Die Neugestaltungspläne Albert Speers für den Umbau Berlins zur „Welthauptstadt Germania“ 1936-1942/43. Ars Una, Neuried 2005, ISBN 3-89391-135-9.

3. Bernd Kuhlmann: Eisenbahn-Größenwahn in Berlin. Die Planungen von 1933 bis 1945 und deren Realisierung. 2. erg. und erw. Aufl. GVE-Verlag, Berlin 2005, ISBN 3-89218-093-8.

4. Hans J. Reichhardt, Wolfgang Schäche: Von Berlin nach Germania. Über die Zerstörungen der „Reichshauptstadt“ durch Albert Speers Neugestaltungsplanungen. Überarb. und erw. Neuauflage. Transit Verlag, Berlin 1998, ISBN 3-88747-127-X.

5. Christian Saehrendt: Belastungskörper „Germania“. Was blieb von Albert Speers Berlin?. In: Die Neue Gesellschaft, Frankfurter Hefte. Bonn 2002, ISSN 0177-6738

6. Wolfgang Schäche: Architektur und Städtebau in Berlin zwischen 1933 und 1945. Planen und Bauen unter der Ägide der Stadtverwaltung. Die Bauwerke und Kunstdenkmäler von Berlin. Beih. Nr. 17, 2. Aufl., Gebr. Mann, Berlin 1992. ISBN 3-7861-1178-2.

7. Albert Speer: Erinnerungen. Propyläen, Berlin 1969.

8. Susanne Willems: Der entsiedelte Jude. Albert Speers Wohnungsmarktpolitik für den Berliner Hauptstadtbau. Publikationen der Gedenk- und Bildungsstätte Haus der Wannsee-Konferenz. Bd 10. Ed. Hentrich, Berlin 2000. ISBN 3-89468-259-0.

A Speer-féle emlékiratban írta az építész, hogy a háború vége felé Hitler már kezdett irtózni az emberek érintésétől, ezért írtam azt, hogy nem szerette ha hozzáérnek.

nazer 2010.10.06. 20:00:43

sztem már nem emberi,túl gigantikus.

Bebes 2010.10.06. 20:08:43

@Before: Én is egy rohadék vagyok, mert elsőre ugyanaz szúrt szemet (s az vajon merő véletlen, hogy egymás után következik a két kép?): Hitler és bizalmasai valahogy nem tűnnek makulátlanul "tiszta fajú árjának":-))

Amúgy király a poszt, köszönjük!

Bebes 2010.10.06. 20:08:33

Adolf eszmetársa, Benito követte el korábban azt a gyalázatot, hogy ókori és középkori műemlékeket dózeroltatott el Róma szívében a célból, hogy nagy hadvezérként látványosan vonulhasson a Pza Venezia és a Colosseum (Titus diadalíve) között.

Myta · http://www.stylebyme.blog.hu 2010.10.06. 20:14:34

Minden elismerésem! Nagyon látványos összeállítás!

Bebes 2010.10.06. 20:33:41

Alaposabban is elolvastam.
Pontosítok:
"a Nosferatu vámpírlegendát meglovagló 1922-ben bemutatott első német némafilm rendezője Friedrich Wilhelm Murnau..."
A Nosferatu messze nem az első német némafilm, és a "meglovaglás" ellen is óvást emelnék: inkább Murnau zseniális filmjét lovagolták meg azóta többen is, ő viszont eredetit és máig nagyszerűt alkotott.

algi 2010.10.06. 20:33:42

Tudom, hogy én vagyok dedós, hogy csak ez érdekel a cikkből, de az utolsó bekezdést alá lehetne támasztani valamivel? Most kikockáztam a filmet, de csak nagyon közeliek vannak benne arról a bizonyos kipufogónyílásról, és semmiféle hasonlóságot nem látok a kupolával. Persze lehet, hogy én vagyok figyelmetlen.

gogo boly 2010.10.06. 20:33:42

Kedves MINDENKI!!!!!!!!!!! A Mein Kampf -ba Dolfi leirta feketevel a feherre,MAGYARt vissza telepiccsük LEVEDI-ba! Ha ez bejön neki, mar minta II.VH akkor TIK nem a PC-t nyomjatok hanem a scsotkat. ????????????????

WonderCsabo 2010.10.06. 20:33:49

@Bebes: Ez elég szomorúnak hangzik. Forrás?

A poszt nagyon jó, köszi!

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2010.10.06. 20:42:23

Hála égnek, hogy a gonosz a náciknak nem jött össze, és helyett vannak entarte kunst-stílusban épült üvegpaloták, és uzsorahitel reklámok között indulhat a buzifelvonulás... ;)

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2010.10.06. 20:42:26

@algi: Ha a Dicsőség Csarnokáról beszélsz, akkor ott rengeteg különböző formációt láthatsz. Az 1925-ös kezdeti tervekben még csaknem 100 méter magas kőkubus rejtette volna el a gömb alakú kupolát, aminek csak a felső gömbszelete nyúlt volna túl a kockán. Speer ezt a kocka magasságot csökkentette 75 méterre, a kupolát párhuzamosan pedig megnyújtotta. Ekkor még egy 45 méter széles nyílás lett volna "gömb" tetején. A 44-es tervekben- mint az animációban is -erre egy kisebb hengert helyeztek, és a nyílást 15 méterre csökkentették. Erről csak azért nem írtam, mert így is gigahosszú lett ez a poszt.

norbi2k 2010.10.07. 03:01:25

@Weidmüller: szerencsére nem jött össze....

egyébként durva tervek... mondjuk autópályát már akkor jobbat építettek mint itthon ma :)

KenSentMe 2010.10.07. 03:01:26

A Dicsőség Csarnokát azért sajnálom, hogy nem épült meg... 180 000 ember, bakker..

"Egy ekkora csarnokban például teltház esetén könnyen beltéri eső is kialakulhatna, nem is beszélve az akusztikus problémákról."

azért jó volna egyszer beltéri esőt látni:). Még a csapadék is az emberemelte falak alá kényszerül.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2010.10.07. 03:01:26

Nagyon jó poszt.
Viszont: "fákat, bokrokat ültettek a II. világháború és a hidegháború ideje alatt parlagon hagyott foghíjakra" Ezeket főleg beépítették, ahogy kell.

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2010.10.07. 03:01:26

Amúgy meredeken nézett ki, nem is gondoltam, hogy így át akarták alakítani Berlint.

nopalm 2010.10.07. 03:01:48

"A régi kancellária bontását 1937 májusában rendelte el Speer"

Szerintem a régi kancelláriát nem bontották le.Voss Strasse 2- 19 lett az enyészeté.
Figyelmedbe ajánlom ha még nincs meg (amit kötve hiszek) Cristoph Neubauer 3D animációit
Nagyon érdemes beszerezni.

Nge Swazili Mbeko 2010.10.07. 03:02:29

@gogo boly: Tudatmódosító szerek hatása alatt a gépjárművezetés, a veszélyes és magasban dolgozó gépek kezelése, továbbá a kommentelés nem javallott.

Sheldon C. 2010.10.07. 03:02:30

Apró pontosítás, bár lehet én tévedek. A fővárosba nem az orosz szélesnyomtávot, hanem a német extrém széles nyomtávot építették volna. Ez kb 3-4 méteres nyomtávot jelentett volna, kétszintes, már-már hajókat idéző luxus vonatokkal!

hu.wikipedia.org/wiki/Breitspurbahn

sebi77 2010.10.07. 03:02:30

@Crni: "3) Csak nekem nem tetszik, hogy egy bomlott elméjű tömeggyilkos zsenialitásáról, váteszi kvalitásairól, és városszervezői zsenijéről mereng a szerző?"

Nem. Ráadásul egy gigantomán marha volt, ilyeneket rajzolni Sztalin meg Csaucseszku is tudott. Miért nem egy értelmes építész terveivel foglalkozunk? Persze történelmi érdekesség de ilyen mélységig nem hiszme hogy figyelmet érdemel.

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2010.10.07. 03:03:00

@gogo boly: Huhh, remélem olvasni nem úgy tudsz mint írni :D

xenuka 2010.10.07. 03:03:00

hiányzott már ez a kis nácizás az indexről, mint egy falat kenyér...

jövőhéten a hős zsidókról mesélünk gyerekek...

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2010.10.07. 03:03:00

De a berlini dóm eltolásáról hol olvastál? Még városi legendaként sem hallottam. Nem úgy "tolták el", mint a belvárosi templomot?

Cuppanj a végére! (törölt) 2010.10.07. 03:03:00

A randa nácik szegény jóravaló önzetlen embereket sanyargatták,ahelyett,hogy a csúnya pénzéhes sorscsapást irtották volna.
De majd eljön az ideje mindennek...
Holló nem marad éhesen,van az a hollókoszt!

kredi 2010.10.07. 03:03:49

Remek poszt, gratulálok!

Ha szabad egy kicsit nyelvtan-náciskodnom (hm, milyen fura itt ez a kifejezés... :)), akkor:

"Az új Városházával szembeni területen, a Nagy Medence keleti oldalán épült volna meg az ötemeletes haditengerészet új főparancsnoksága."

Szerintem a haditengerészet nem volt emeletes... :). Helyesen inkább:

"Az új Városházával szembeni területen, a Nagy Medence keleti oldalán épült volna meg a haditengerészet új, ötemeletes főparancsnoksága"

De ez csak kukacoskodás, a poszt tényleg kiváló! A tervekből meg (hogy érdemben is hozzászóljak :)) amúgy véleményem szerint jó, hogy nem lett semmi, kicsit nyomasztóak így egyben az épületek -- ahogy írod is, nélkülözik a humánumot, az emberléptékűséget, az übermensch eszmét hirdetik fennhangon, amitől engem kiráz a hideg. Nem szívesen éltem volna én abban a világban, amit ez a megalomán és szociopata Hitler megálmodott...

lamb79 2010.10.07. 03:03:49

@don-kanyar:
Hát, le a kalappal.
Érdekes, izgalmas írás. Orom volt olvasni.
Publikálsz valahol hivatalosan is ebben a témában? Ha nem akkor szerintem mindent bele, ennyire alapos, részletes de mégis szórakoztató munkát már régen olvastam.

Archenemy 2010.10.07. 03:04:26

@gogo boly: omagawd, és ha lesz egy cikk a török fürdőkről, akkor ott is leszel elmondani nekünk, hogy de a törökök mennyit háborúztak a magyarokkal, és mennyit megöltek?

butyko 2010.10.07. 03:04:26

@don-kanyar: Nem baj,ha hosszúnak tűnik egy ilyen poszt.Mi,olvasók ,rövidnek találjuk.
Inkább ilyesmiről olvasok,mint Győzike és Móunika vadházasságáról.

Don Kanyar! Nagy GRAT Neked !

moophlander 2010.10.07. 16:22:30

Ez egy szép munka! Grat!

Illés Béla 2010.10.07. 16:22:52

Érdekes a cikk,nagyon tetszik.
Ha sikerült volna megcsinálni,igazán impozáns látvány lett volna ez a város.

Illés Béla 2010.10.07. 16:22:52

@sebi77: Már ketten vagytok a 44-ből...

SPU 2010.10.07. 16:22:52

Ez a Hitler igazán kreatív pasi volt, gratula. Naggyon ronda lett volna, ha elkészül. Valszeg olyan ronda, hogy az már szép. Ha felépült volna, biztos nem hagynám ki, hogy megnézzem. Mertek NAGYOT álmodni. Lehet nácizni, megalomániázni meg minden, de valahol imponáló ez az egész.

Van stílusa. Lehet, hogy ez a stílus embertelen, borzalmas, de hogy van neki, az elvitathatatlan. Respekt, Dolfi bácsi. :)

kutyafej 2010.10.07. 16:23:10

@gogo boly: LOL Tudja vajon ezt a sok itthoni barnaagyú, akik ennek a gigantomán elmebetegnek még mindig hinnének?

tábormegsemmisítő 2010.10.07. 16:25:23

Berlin mint főváros a világ egyik legrosszabb választása. Monumentális rondaság, ha lehet akkor legjobb messze elkerülni

balga cafka 2010.10.07. 16:25:23

No, ez igazán rendes dolgozat, elismerésem.

Edward Nygma 2010.10.07. 16:25:22

Ez egy kíváló írás volt, gratulálok!

"a Führernek 900 négyzetméteres iroda jutott"
Csórikám csak ennyi jutott :) Náci ideológia ide vagy oda, a monumentalitáshoz volt érzékük.

fkorbi 2010.10.07. 16:25:23

Kösz az írást, nagyon frankó, jó volt végre magyar nyelven is olvasni erről a témáról :)

Egyébként maga speer írta az emlékirataiban, hogy évek múlva visszanézve a terveit maga is nyomasztónak, és absz nem emberközelinek találta azokat. Amúgy érdekes belegondolni abba, hogy még Hitler győzelme esetén is hosszabb távon mi lett volna a sorsa ezeknek a nagyrészt személyes gigantomániát tükröző épületeknek. (Pl. párszáz év után akármi is van, valsz annyira lett volna már kritikus a német nép, hogy mi a péket keres Hitler szarkofágja a Volkshalle-ben).

Összességében azért talán nem baj, hogy mindez nem valósult meg, és pláne nem hitler elképzelései szerint alakult volna hosszabb távon Európa, akkor a lebensraum rabszolgáiként nem nagyon blogolnánk :)

Szocio Pata (kikvogymukblog) 2010.10.07. 16:25:23

Igazán szép munka volt! Izgalmas témáról. Grat.
Bár sokan kissé túl misztifikálják, zseninek tekintik ezt a dilettánst, aki semmilyen eredetiséget nem tud felmutatni. Főnöke parancsait végrehajtva, az antik építészetet bután utánozva olyan várostervet készített, amely emberi életre alkalmatlan.

armitage 2010.10.07. 16:25:24

Amikor az indexen olvastam a poszt címét, egyből azt mondtam magamban, hogy "Schwerbelastungskörper", és nem is csalódtam, benne van a cikkben :)

Alapost, kitűnő munka, minden összeszedve, remek videók, gratulálok. Így egy az egyben mehetne Wikipédia szócikknek.

És elég nagy megkönnyebbülés a világnak és Berlinnek is, hogy Germánia csak makett maradt. Félelmetes vízió, és a németesen alapos tervek még ijesztőbbé teszik.

off, de ez is beugrott:
Moldova "Titkos záradék" c. szatírájában egy mérnök azt mondja Hitlernek:
"Maga az építészetben túlzásba vitte a klasszicizmust. Hányni kell az épületeitől, cipősdobozok tümpanonnal." :)

golaz_ 2010.10.07. 16:25:24

@Bebes: Szerencsére, mert különben ma alig látszana valami a római emlékekből.

golaz_ 2010.10.07. 16:25:24

@sebi77: Ma ez pontosan így néz ki. Annyi a különbség, hogy a Pariser Platz nem átjárható autóval.

golaz_ 2010.10.07. 16:25:24

@gogo boly: Ezt speciel nem írta. Sőt, a Mein Kampfban azt hiszem csak egyszer szerepel Magyarország, akkor is Béccsel kapcsolatban.

golaz_ 2010.10.07. 16:25:24

@aesculus: Azt nem tolták el sehova.

golaz_ 2010.10.07. 16:25:25

1943 - ban már nem épület semmi, akkor már Speer is fegyverkezési miniszter volt.

Cpt. Flint 2010.10.07. 16:25:25

Aki akarja, mozifilmben is élvezkedhet ezen a "mi lett volna, ha" érzésen; fenti épületek egy része is szerepel benne:
port.hu/a_harmadik_birodalom_fatherland/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=39827&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=2

Viszont lenne egy kérdésem: a Pentagon mennyiben nevezhető polgári létesítmények?

wpet 2010.10.07. 16:25:25

Köszönöm.Ez igen, szép munka volt. Még sok ilyet.

Chuck Taylor (törölt) 2010.10.07. 16:25:25

remek írás. épp 1 hónapja jártam berlinben, skodálatos hely, és megjegyezendő, hogy a vh. pusztítását ill. a 40 év "művét" kifogástalanul rendbehozták. ha pedig berlin, akkor potsdam is...

Várúr 2010.10.07. 16:25:25

Csak adalékként: birtokomban van egy átfogó korabeli album a berlini olimpiáról. A történelem egyik legzseniálisabban megszervezett, leglátványosabb rendezvénye. Miért? Mert a totalitáriánus rendszerek ehhez értenek leginkább. Propaganda csúcsteljesítmény volt, számos egyetemen ma is kommunikációs tananyag. Mindez a legkevésbé sem menti a tömeggyilkos náci ideológiát, azt, hogy Hitler a Mein kampf-ban a magyarokat nemes egyszerűséggel "szolganépként" (szó szerint!) jellemzi, oroszokat "rabszolgáknak" szánja. A Speer-féle építészettől egy dolgot nem lehet elvenni: nagyszabású volt. Más kérdés, hogy messze meghaladta az emberi léptéket. Remek, alapos poszt, köszönet érte.

Cpt. Flint 2010.10.07. 16:25:26

Aki akarja, mozifilmben is élvezkedhet ezen a "mi lett volna, ha" érzésen; fenti épületek egy része is szerepel benne:
port.hu/a_harmadik_birodalom_fatherland/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=39827&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=2

Viszont lenne egy kérdésem: a Pentagon mennyiben nevezhető polgári létesítmények?

Fényezett Rézlábos 2010.10.07. 16:25:26

Gratula, nagyon érdekes poszt volt!

báró Leopold 2010.10.07. 16:27:05

Nagyon alaposan megírt cikk, köszönet érte, de egy kis hibára hadd hívjam fel a figyelmed:

"Oberkommando des Heeres (OKH) Főparancsnokságával, amely elméletileg a szárazföldi, a légi és a tengerészeti főparancsnokságok központi felügyelő szerve volt."

Az OKH csak a szárazföldi parancsnokság volt (sőt az OKW miatt csak részben), a légi főparancsnokság az OKL a tengeri pedig az OKM.

El Topo (Sgt. Elias) 2010.10.07. 16:27:06

Édes Istenem, de kibaszott randa, nyomasztó építmények! Gyakorlatilag az összes képet ismertem már, de mindig elképedek tőle. Undorító. Ráadásul ezek az "impozáns" irodaházak egy negyedbe koncentrálódtak volna, lakóépületek nélkül.
Meg szó volt arról is, hogy az óriási irodaházak gyakorlatilag használhatatlanok lettek volna, mivel a belső tér jelentős részét elfoglalták volna az irdatlan látványlépcsőházak.

csoko20 2010.10.07. 16:27:06

Ha már ennyire megalomán, akkor miért nem maguk csinálták?

Miért kellett a területrendezést a vörös hadseregre bízni? :)

nyekk 2010.10.07. 16:27:06

Nagyon jó a poszt. Érdekes, alapos, szakszerű.

Germánia tervei pedig lenyűgözőek. Kár, hogy nem valósult meg.

Jerky_Master 2010.10.07. 16:27:06

Isten nem hagyta, és lerombolta, mert...

Napkutya 2010.10.07. 16:27:06

Tetszett a poszt. Ha bárki szeretne egy egységes koncepció szerint, ténylegesen el is készített várost látni, nézzétek meg Brasilia várost.

Itt ugyan más volt az alap, mint a gigantománia, (no persze, azért ez sem ment' tőle) de ma már (nekem) pont visszatetsző ez a fajta egységesség.

Olyan, mint egy hatvanas években készült amerikai futurisztikus film díszlete. Ha ma építenének ilyet, az alighanem ötven év múlva lenne furcsa.

Jerky_Master 2010.10.07. 16:27:07

@Weidmüller: sajnos? ha összejött volna, most te is legjobb esetben sóbányában robotolnál. a magyarokra ugyanaz a sors várt, mint a többi kiirtandó, alsóbbrendű "fajra". te kurucinfót fogyasztó észlény. lehetsz vagy 16 éves.

ilyen többé nem lesz, még a nyoma sem.

Terézágyú 2010.10.07. 16:27:07

"a Speer által kiszélesített kelet-nyugati tengely és a leendő észak-déli tengely metszéspontjába a „felszabadító, hős szovjet katona” szobra került, amely ma is látható a város egykori amerikai ellenőrzésű területén. "

Tehát Nyugat-Berlinben. Ott van 194x óta. És nem bontották le. Sőt az egyesítés után sem bontották le...
Úgy látszik ott nem zavarja az embereket.

Equinoxe 2010.10.07. 16:27:07

Köszönjük, nagyon szép írás, látszik hogy rengeteg munkát fektettél bele.
Tiszteletem.

Rusher4587 2010.10.07. 16:27:07

Lenyűgöző! Régen is hallottam Hitler bácsi grandiózus terveiről, meg láttam maketteket, de ezt azért nem tudtam elképzelni. Szegények ha vártak volna még a háborúval, amíg felépítik ezt, akkor most sokkal szebb fővárosuk lenne és talán nem lenne tele büdös csöves punkokkal, nekem ők rontották el a képet, amikor Berlinben jártam...

Nagy grat a postért!!!

@Sebi77,@Crni: Talán a többi hozzászólásból rájöhettetek volna, hogy ez nem az a post, ahova a "fuj náci" típusú hozzászólásokat várjuk...

Nekem igenis tetszik és úgy látszik, nem vagyok egyedül vele...

Valaki írhatna egy ugyan ilyen elfogulatlannak mondható tanulmányt Adolfék családpolitikájáról meg népességelméletéről is. (hogyan akarták elejét venni a túlszaporodásnak és a természeti kincsek felélésének, azt hiszem, ez pont aktuális téma)

SnakeHB 2010.10.07. 16:27:07

@sebi77:

Na, és miért nem? Mi köze annak, hogy háborús bűnöket követett el ahhoz, hogy milyen építészeti tervei voltak? Érdekes téma építészeti szempontból is. Miért kell minden Hitler nevéhez fűződő dolgot demonizálni?
Erről két mondás jut az eszembe:
A történelmet mindig a győztesek írják (sajnos), és a zsenit az őrülttől csak egy hajszál választja el.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.10.07. 19:12:01

Közben eszembe jutott, hogy pár hete volt a XXI. században egy riport erről. De valamiért nekem úgy jött le, hogy Nürnberget akarta kiépíteni Germánia fővárosának, nem pedig Berlint.
Biztos az a sok vágókép a gyűlésen vonulókról megzavart.

Roppant izgalmasak ezek az építészeti dolgok, függetlenül attól, kinek a fejében születnek meg. Pl. Musso kibányászta anno Nero egyik óriás luxusbárkáját az iszapból - az utókor hatalmas eszmei kincse lehetett volna, ha az amik ügyesen le nem bombázzák. Monte Cassino ha jól rémlik ugyanígy járt.

Briteket meg a középkorig visszavezethető, kimeríthetetlen levéltári anyagaikért tudom gyűlölve irigyelni. Hát igen, ott nem szóródtak szét, nem tapostak rajtuk a sárban analfabéta géppuskás türkmén földművesek, ésatöbbi, ésatöbbi.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2010.10.07. 19:51:42

@aesculus: De. Magyarországon tudtommal először az épületeltolás gondolata az Erzsébet híd újraépítésénél fogant meg a pesti oldalon, ám végül is nem tolták arrébb a műemlékesek kérésére a belvárosi plébániatemplomot. A hídba tettek egy kanyart. :)

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2010.10.07. 19:51:42

@Cpt. Flint: A filmet láttam kb. 10 éve. Az alapötlet -szerintem- jó volt, de a rendezés és a színészi játék miatt nálam ez egy ZS-kategóriás film lett.

www.youtube.com/watch?v=pgngUnXbYuk

Bármily meglepő a Pentagont azért nevezik polgári intézménynek, mert irodaház. Az megint egy másik kérdés, hogy az intézményt a hadsereg tartja fent. Egyébként azért is számít irodaháznak -az építészek szerint -mert polgári személyek is dolgoznak az ötszögben.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2010.10.07. 19:51:42

@neccharisnyás útonálló: Az első bekezdésben írtam, hogy Berlin mellett Nürnberg, München, Weimar, Bécs stb. átalakítását is tervezte Hitler. Kis időt kérek, mindegyiket megírom majd. :)

Weidmüller 2010.10.07. 20:48:16

@Jerky_Master: faszikám,maradjunk meg a civilizált vélemény nyilvánítás keretein belül.Fogad el ,hogy más vélemény is van ,mint azt a fekete, borsónyi kis agyadban született.

neccharisnyás útonálló (törölt) 2010.10.07. 20:48:16

@don-kanyar: Jó, vágom. Nyugi. Mondom, csak így megláttam a diadalívet, a sugárutat meg a kupolát és Nürnbergre asszociált az agyam.
Amúgy utóbbi város náci létesítményének az akusztikáját nagyon dícsérik zenészkörökben.

sebi77 2010.10.09. 18:01:53

Egyébként Hitlernek voltak egészen jó képei is. Talán még értelmes városrendezési elképzelése is volt. Viszont nehéz ovjektíven megítélni az "egyéb" tevékenységei miatt.

A 20-as évek No. virágkora volt, Berlin ekkor a világ tudományos és művészeti fővárosa. Egy tucat német tudóst lehet sorolni abból az időből akiknek a nevét mindenki ismeri (hányat tudnánk mondani a háború utáni No-ból?), a német film versenyben volt Hollywooddal (ez mondjuk nem biztos hogy olyan nagy érdem). És ekkor jött Hitler. Hihetetlen belegondolni, hogy '24-ben mint még egy senki diktálja a Mein Kampf-ot, 20 év múlva pedig No. már símára van gyalulva, legjobbjai elüldözve, elgázosítva vagy feláldozva. Tényleg elképesztő munka ilyen rövid idő alatt. Ami a háború utáni No-t illeti... szorgosan építik a BMW-ket, forgatják a hangyák a gyatyában 40-t, de már soha közelébe se lesznek annak ahol Hitler előtt voltak, és ahol lehettek volna nélküle.

Blogger Géza 2010.10.09. 18:02:15

@Rusher4587: Hát neki nem a túlnépesedés volt a gondja, hanem még több és több németet akart. (Lásd Mengele ikerkísérletei.) Cserébe más népeket irtott rendesen. (zsidók, lengyelek stb.) Ez a túlnépesedés meg természeti erőforrások kimerülése inkább csak a 60-as évektől lett közkedvelt téma. Azért ne képzeljük ezeket nagy természettudósnak.

Amúgy legfrissebb genetikai vizsgálatok alapján apai ágról maga Dolfi is észak-afrikai/közel-keleti származású (vagyis jó eséllyel zsidó) volt. Nem véletlenül esik messze a feje az idealizált germántól. Sok lengyel jóval közelebb állt hozzá, akiket kiirtott.

Bebes 2010.10.09. 18:02:16

@golaz_: Miért is ne látszana? A mai négysávos via dei Fori Imperiali kettészakította a Forum Romanum és a négy császári fórum egymáshoz kapcsolódó területét. Az előbbit kevésbé, az utóbbiakat súlyosabban érintette a rombolás.

Bebes 2010.10.09. 18:02:16

@Rusher4587: "Szegények ha vártak volna még a háborúval, amíg felépítik ezt, akkor most sokkal szebb fővárosuk lenne"
Gyermeteg gondolat, amit csak az ment, hogy saját bevallásod szerint (vö. "Hitler bácsi") gyermek is vagy. A hitelekből felfegyverkezett Németország előtt két út állt: államcsőd vagy háború (előre menekülés). Grandiózus terveit a győzelmek után a hadisarcokból akarta megvalósítani.

Margherita5 2010.10.15. 19:30:59

@Jerky_Master: Ha összejött volna a németeknek "most sóbányában robotolnék"?Ezen aztán röhögnöm kell.Miután a németek szövetségesei voltunk ( Erdélyt is nekik köszönhetjük hogy visszakaptuk)aligha lenne ez!Ha nem jönnek be az oroszok nem államositják a cukorgyárunkat,minimum 1 cukorgyáram lenne, és egy 11 lakásos házam.Az ország most a németek életszinvonalán élne nem a béka segge alatt.Családunknak megmaradnak a házai és lakásai nem veszik el és adják oda kommunistáknak,nem telepitik ki őket tanyára,utódaik nem lesznek csóró munkanélküliek stb.Bejött a hős szovjet hadsereg és az ország 50 évre visszaesett a fejlődésben...Nem sorolom tovább ugysem fogod fel a kis ( még 2 jelzőt irnék de ugyis kimoderálnák) nyultagyaddal

MP 2010.10.31. 21:50:48

Bár nem teljes épületeltolást de lényeges részeinek mozgatását már 1934-ben csinálták Dunapatajon.

hg.hu/cikk/epiteszet/5459-hires-eltolt-es-athelyezett-epuletek

gogo boly 2010.11.03. 23:05:04

@golaz_: Meg egyszer hogy az alul kepzett egyetemita is ertse, a sorok között OLVASNI tudnkkell.!!!!

morse 2012.01.03. 14:46:56

Hmmm. Walter Gropius a tudtommal a '60-as években halt meg az USA-ban. Tehát nem lehetett az újratemetettek között :)

morse 2012.01.03. 16:27:07

@don-kanyar: :) egyébként nagyon jó cikk!

MP 2012.03.04. 18:33:51

Azért azt is érdemes megemlíteni hogy náluk az orosz azaz a szovjet emlékmű milyen állapotban van.

ujjelszo 2012.04.07. 18:16:57

Berlin vezetése a háború utáni időkben hasonló mérnöki elvek alapján alakította ki ezt a „teret”, mint Hitler. Míg az OKM helyére az NSZK berlini katonai kórházát építették meg, addig az Északi pályaudvartól pont 1200 méterrel délebbre a főváros mai főpályaudvarát-, a Hamburgi állomást.

Ez igy, ebben a formaban nem...! A Hamburgi pu mar regen ott allt amikor a pöcs Hitler vilagot latott, ma muzeum. A mai föpu valos es reszben politikailag odaeröszakolt vasuti közlekedesi igenyek miatt került oda, ahova, meg mert ott volt üres hely...

Kinai cuccok blog · http://kinaicuccok.blog.hu 2013.03.24. 11:09:21

Ez szuper volt, köszönjük.
Egy dolgot elért a nagyvezér, porig rombolták Berlint szóval elkezdődhetett az átépítés, csak akkor már nem volt miből...