URBFACE.COM - KULTÚRTÖRTÉNETI - ÉPÍTÉSZETI ADATBÁZIS, TÚRÁK

 

urfacehirdeto_2.jpg

Facebook

Kukkoló

Free counters!

Címkék

1086 (1) 1286 (1) 1287 (1) 1453 (1) 1461 (1) 1472 (1) 1655 (1) 1676 (1) 1680 (2) 1697 (1) 17/5001 (1) 1701 (2) 1703 (1) 1704 (1) 1710 (1) 1716 (1) 1717 (1) 1720 (1) 1724 (2) 1733 (1) 1737 (1) 1739 (3) 1741 (2) 1745 (1) 1754 (1) 1765 (1) 1784 (2) 1785 (1) 1793 (1) 1795 (1) 1796 (1) 1799 (1) 1803 (1) 1804 (1) 1808 (1) 1809 (1) 1810 (1) 1811 (1) 1812 (1) 1813 (1) 1814 (1) 1816 (2) 1818 (1) 1821 (4) 1822 (1) 1824 (1) 1829 (1) 1830 (1) 1831 (1) 1833 (1) 1834 (1) 1835 (1) 1836 (2) 1841 (1) 1842 (2) 1844 (1) 1848 (1) 1849 (1) 1851 (1) 1852 (4) 1853 (1) 1854 (1) 1855 (4) 1856 (2) 1858 (1) 1860 (1) 1861 (1) 1862 (1) 1863 (3) 1864 (1) 1865 (1) 1866 (2) 1867 (1) 1868 (1) 1869 (6) 1870 (6) 1871 (7) 1872 (3) 1873 (6) 1874 (2) 1875 (1) 1876 (2) 1877 (1) 1878 (1) 1879 (2) 1880 (3) 1883 (2) 1884 (5) 1885 (2) 1886 (1) 1887 (2) 1888 (2) 1889 (1) 1890 (3) 1891 (1) 1892 (1) 1893 (7) 1894 (4) 1895 (4) 1896 (7) 1897 (7) 1898 (2) 1899 (4) 1901 (3) 1902 (6) 1903 (5) 1904 (5) 1905 (4) 1906 (7) 1907 (4) 1908 (6) 1909 (3) 1910 (5) 1911 (2) 1912 (10) 1913 (14) 1914 (5) 1916 (5) 1917 (4) 1918 (1) 1919 (5) 1920 (7) 1921 (2) 1922 (4) 1923 (5) 1924 (6) 1925 (2) 1926 (7) 1927 (12) 1928 (10) 1929 (11) 1930 (12) 1931 (9) 1932 (3) 1933 (16) 1934 (11) 1935 (14) 1936 (23) 1937 (15) 1938 (10) 1939 (13) 1940 (9) 1941 (16) 1942 (19) 1943 (20) 1944 (31) 1945 (26) 1946 (4) 1947 (10) 1948 (9) 1949 (10) 1950 (8) 1951 (5) 1952 (6) 1953 (8) 1954 (7) 1955 (8) 1956 (9) 1957 (4) 1958 (7) 1959 (6) 1960 (7) 1961 (1) 1962 (6) 1963 (3) 1964 (4) 1965 (4) 1966 (2) 1967 (5) 1968 (7) 1969 (4) 1970 (6) 1971 (3) 1972 (6) 1973 (5) 1974 (4) 1975 (2) 1976 (3) 1977 (2) 1978 (4) 1979 (1) 1980 (4) 1981 (5) 1982 (2) 1983 (3) 1984 (3) 1985 (6) 1986 (2) 1987 (6) 1988 (2) 1989 (4) 1990 (10) 1991 (9) 1992 (3) 1993 (3) 1994 (2) 1995 (1) 1996 (4) 1997 (1) 1999 (2) 2000 (2) 2001 (2) 2002 (3) 2003 (2) 2004 (3) 2005 (3) 2006 (3) 2007 (1) 2008 (7) 2009 (5) 2010 (3) 2011 (7) 2012 (3) 2013 (1) 2014 (1) 2015 (1) 2022 (1) 3D térkép (1) abházia (1) abos brúnó (1) acsay lászló (1) ada kaleh (1) adlerhorst (1) adolf eichmann (1) adolf hitler (15) aghagurban alijev (1) ágoston emil (1) aigner sándor (1) akropolisz (1) alagút (6) alaszka (2) albánia (2) albert f. dagit (1) albert khan (1) albert speer (8) álcázás (1) alekszander csekmarev (1) alekszandr gegello (1) alekszej koszigin (1) alekszej suszev (1) alexander achenbach (1) alexander popp (1) alfred piffl (1) alice claypoole gwynne (1) almere (1) Alois Dryák (1) alpár ignác (5) al capone (1) anca petrescu (1) anchorage (1) andezit művek (1) andrássy-híd (1) angola (1) anker-palota (1) annaberg (1) antarktisz (1) antenna (1) antonín bata (1) antonín raymond (1) antonio fuentes (1) apponyi geraldina (2) aranyoshegy (1) argentínia (1) aristotle fioravanti (1) árkay aladár (1) árkay bertalan (2) armando brasini (2) arno breker (1) arrigo minerbi (1) arturo vatteone (1) asa stebbins (1) astoria (1) atlantisz (7) atlantropa (1) atombomba (2) atomraktár (1) attilio la padula (1) augsburg (1) augusts voss (1) august coenders (1) august de serres (1) august strauch (1) ausztrália (1) ausztria (5) autóút (2) ávh (1) azerbajdzsán (1) b5 richard (1) babilon (1) bab al aziziya (1) bad schmiedeberg (1) bad segeberg (1) bad windsheim (1) baiae (1) Bajkonur (1) bakony (1) balatonfűzfő (1) balázs ernő (1) bánlaky géza (1) barbara hutton (1) barlang (1) barsz 501 (1) barsz 502 (1) barsz 503 (1) barsz 504 (1) barsz rendszer (1) bartunek ferenc (1) bauer henrik (1) baumgarten sándor (2) baumhorn lipót (1) bayreuth (1) bécs (3) bedrich gerstel (1) béga (1) begich towers (1) belgrád (2) belügyminisztérium (2) bem tér (1) benedek dezső (1) benedicty józsef (1) benito mussolini (7) benkó károly (1) berchtesgaden (1) berczik gyula (2) berger krisztián (2) bergh károly (2) berislav serbetić (1) berlin (6) betlehem (1) bikás-park (1) birly ede (1) bíró béla (1) bitó jános (1) bjarne carl olsen (1) blut und boden (1) bogensee (2) bolondok háza (1) bonta jános (1) borbíró (bierbauer) virgil (2) bordély (2) börgönd (1) boriss pugo (1) borisz jofán (2) boros pál (1) börtön (1) bosznia (1) BP-1 (1) bratislava (1) braunecker lamoral (1) brein ignác (1) brezsnyev (1) brooklyn (1) brookwood (1) bruno sigwart (1) buckner-barakk (2) budai vár (5) budaörs (1) budapest (56) budapest 100 (1) buharin (1) bukarest (6) bukovics gyula (1) bulgária (3) bunker (42) burda (1) buzludzs-hegy (1) buzzi bódog (1) caligula (1) caligula hajói (1) camelot (1) camille saint-saen (1) cancún (1) carlo diodati (1) charles agree (1) charles axel guillaumot (1) charles bianconi (1) charles crane (1) charles diodati (1) charles gabriel dioati (1) charles hudson (1) charles noble (1) charles yerkes (1) chenzhuangcun (1) chicago (1) christopher christian von dabel (1) christopher wren (1) cia (1) clemens klotz (1) cobble hill (1) cologny (1) constantin federovici (1) cornelius vanderbilt (2) costin georgian (1) count von mercy (1) császár (1) csatorna (1) csehország (2) csehszlovákia (2) csemegi józsef (1) csernobil (1) csíki-hegyek (1) csingtaó (1) csodafegyver (1) csomay zsófia (1) csontos csaba (1) csou en-laj (1) czigler endre (1) czigler győző (2) dabasi halász géza (1) dácsa (1) dambovita (2) danilo cvjetković (1) dardanella (1) darth vader (1) dávid károly (1) deák tér (1) deception-sziget (1) déli-georgia-sziget (1) déli hadseregcsoport (1) déli kikötő (2) déli pályaudvar (1) déli védelmi rendszer (1) délszláv-háború (1) dernau (1) detroit (1) devecis ferenc (3) DHDSCS (1) diadalív (2) dicsőség csarnoka (1) diescher antal (1) diktatúra (1) dimitar blagoev (1) díszletváros (1) dmitrij csecsulin (1) dobromir kolarov (1) dob utca (1) domenico trezzini (1) domszky pál (1) donald rickerd (1) donát (1) dötzer ferenc (1) dragonits tamás (1) drakula (1) dreher antal (1) duc de richelieu (1) duga-2 (1) dugway proving ground (dpg) (1) duna (2) duna-part (2) dunai repölőgépgyár (1) dunwich (1) durics hüszein hilmi (1) Dušan Jurkovič (1) e.u.r. (1) eastern state penitentiary (1) eberl carlo (1) eduárd ivanovics totleben (1) egerzeiger gyula (1) egyesült államok (20) egyesült királyság (7) emil bellus (1) emlékmű (1) enrico del debbio (1) építőművészet (2) erdély (1) erich honecker (2) erich mendelssohn (1) erich mielke (2) erich zu putlitz (1) eric mendelsohn (2) ernesto la padula (1) ernst flagg (1) ernst geiger (1) erőd (5) erőmű (3) ERŐTERV (1) erwin suppinger (1) erzsébetváros (1) erzsébet sósfürdő (1) észak korea (1) esztergom (1) eugenio montale (1) ewen cameron (1) F4-atombunker (1) fake-építészet (1) faluház (1) farkasdy zoltán (1) fasizmus palotái (1) federico chueca (1) fegyház (1) fegyvergyár (2) feledi józsef (1) felhőkarcoló (2) fellner sándor (2) fengdu (1) ferenc józsef (2) feszl frigyes (2) feszty adolf (1) film (2) fischer józsef (1) fiume (1) fkt (1) flakturm (1) florida (1) flotta (1) főhadiszállás (2) főőrségi épület (1) forgó pál (1) förk ernő (1) forrás (1) forro mussolini (1) forum hungaricum (1) francesco levacher (1) franciaország (2) frankenstein (1) franklin d. roosevelt (3) frank lloyd wright (1) frank veto lyman (1) frantisek gahura (1) franz anton hillebrand (2) franz kreuzer (1) frederick tenuto (1) frey lajos (4) friedrich bagdons (1) friedrich pabst (1) friedrich tamms (1) fritz hart (1) fritz högel (1) fritz schaller (1) fritz tamms (1) fritz todt (2) führerbunker (2) fushan-hegy (1) gabrovó (1) galgamácsa (1) gallipoli (1) ganz ábrahám (1) gauhalle (2) gauhauptstadt (1) gaustadt (2) gebhardt béla (2) gellért hegy (5) gellért tér (1) genf (1) genova (2) geoffrey pyke (1) george byron (1) george ferber (1) george frederick bodley (1) george mihai cantacuzino (1) george wünchmann (1) georgij sztojlov (1) georgi dimitrov (1) georgi kirkov (1) georgi natov (1) georgi ovcharov (1) georg lukas (1) gereben gábor (1) gerhard schmidhuber (1) germánia (1) gerster kálmán (1) gerster károly (1) gervai zoltán (1) gestapo (1) gherardo boso (2) gibraltár (1) giergl kálmán és korb flóris (1) giovanni battista piranesi (1) giovanni pastine (1) giuseppe pagano (1) gladys vanderbilt (2) glocke (1) gotham city (1) gottgeb antal (4) greenwich (1) gregersen hugó (3) grigore ghica (1) grigorij szimonov (1) grodzisk mazowiecki (1) grúzia (1) guido ucelli (1) gulág (3) gül baba (1) gunkanjuma (1) gustave eiffel (1) guy maunsell (2) gyár (3) gyarmat (2) gyenes lajos (2) gyilkosság (3) gyorgye kovaljevski (1) h. hobart weekes (1) habakuk-projekt (1) hajagtető (1) hajho (1) hajmáskér (1) hajós alfréd (1) hálószoba (2) hamburg (1) hans döllgast (1) hans drassler (1) hans kammler (3) hans peter des coudres (1) hans reissinger (1) hans uhl (1) harkányi béla (1) harlem-völgy (1) harold b. foss (1) harold ellington (1) három szoros gát (1) hashima (1) hauszmann alajos (5) heinrich himmler (2) heinrich kálmán (1) heinrich schweitzer (1) helembai-hegység (1) henriette delavrancea gibory (1) henri alexis brialmont (1) henri guisan (1) henry vaughan (1) heppe szaniszló (1) herbert dübell (1) herbert von bismarck (1) herczeg zsigmond (1) hermann bartels (1) hermann giesler (1) hermann henselmann (1) herman mark (1) herman sörgel (1) hét nővér (1) híd (5) hidegháború (1) hidrogénbomba (1) hikisch lajos (1) hild jános (1) hild józsef (1) hild károly (1) hild vince (1) himki (1) hirohito császár (1) hollandia (1) holy land-projekt (1) hong kong (1) honvédelmi minisztérium (1) horthy istván (1) horthy miklós (3) horvátország (3) howard phillips lovecraft (1) hruscsov (3) hubert groß (1) hubert józsef (1) hübner tibor (1) hugh ferriss (1) hugo-constantin bartels (1) hültl dezső (2) hustontown (1) hut point-félsziget (1) i.u. 41 (1) i. idris király (1) i. károly (1) i. milán (1) ian fleming (1) id. francsek imre (2) igor drobinin (1) igor fomin (1) igor kurcsatov (1) ii. jános pál pápa tér (1) ii. károly (1) III. világháború (1) il gigante (1) interaktív térkép (1) ion antonescu (2) isten városa (1) IV. rettegett iván (1) ivan danchov (1) ivan filipčić (1) ivan neshev (1) izrael (1) jablonszky ferenc (1) jáde szobor (1) jakab dezső (2) jakov csernyikov (1) jakutföld (1) jakutszk (1) jamrik-projekt (1) janáky istván (2) jangce (1) jankovich miklós (1) jánossy györgy (1) jánszky béla (1) jan kotera (1) japán (5) jarvis-sziget (1) jason de caires taylor (1) jedlicska jános (1) jellinek emil (1) jeruzsálem (1) jeszenszky gerő (1) jobbágyi (1) johannes krüger (1) johannes schultz (1) johannes seiger (1) johann vetermann (1) john charles cutler (1) john desmond bernalt (1) john eilliam polidori (1) john haviland (1) john milton (1) jókai mór (1) josef gocar (1) josef goeár (1) joseph bazalgette (1) joseph beattie hamilton (1) joseph goebbels (3) josip broz tito (5) jozef tisó (1) józsef palota (1) jüan si kaj (1) jugoszlávia (5) jungfer gyula (1) junzo sakakura (1) Juraj Tvarožek (1) jurij osztrovszkij (1) jurjevec (1) juszif szafarov (1) K-129 (1) kádár jános (1) kadics (1) kadics ottokár (3) kadikcsán (1) kálvin tér (2) kamen goranov (1) kammerhof (1) kanada (2) kapsza miklós (1) karaganda (1) Karel Chlumecký (1) karl albiker (1) karl bernauer (1) karl etzel (1) karl heinrich emil becker (1) karl pfeffer wildenbruch (2) karl piepenburg (1) karl schaechterle (1) károly-laktanya (1) kasselik fidél (1) kasselik fidel (1) kaszpi tenger (1) kasztner rezső (1) katafilok (1) katakomba (2) katedrális (3) kauser i. józsef (1) kauser lipót (3) kazahsztán (2) kazamata (1) kazanlak (1) kégl györgy (1) kék macska (1) kelenföld (3) kéler napoleon (1) kellner lipót (1) kemál atatürk (1) kemal butka (1) kertész k. róbert (2) kgb (1) kilamba (1) kimnach lajos (1) kim dzsong il (1) kim dzsong un (1) kína (7) király utca (2) kirschenbaum keresztély (1) kis-országház (1) kisfaludi strobl zsigmond (1) kisinyov (1) kiskunlacháza (1) kismarty lechner jenő (3) kismarty lechner kamill (1) kismarty lechner lóránd (1) kismarty lechner lóránt (1) kiss géza (1) kivégzés (1) klupathy jenő (2) knollwood (1) kőbányai pincerendszer (2) koch henrik (2) koczka gábor (1) koczka nándor (1) koiszo kuniaki (1) kolbenheyer ferenc (1) kolbenheyer gyula (1) kolbenheyer viktor (1) kolmannskuppe (1) kolmanskop (1) kolostor (1) kommunizmus palotái (1) komor marcel (1) komor marcell (2) komszomolszk (1) koncentrációs tábor (5) kondor márton (1) konrad adenauer (1) konrad wachsmann (1) konstantinápoly (1) konstatntin jakovlevics zverev (1) könyvtár (1) kopeczek györgy (1) kormányóvóhely (2) körössy albert (1) kotsis istván (1) kotsis iván (1) kováčov (1) kovácspatak (1) kővári györgy (1) kowloon walled (1) Kozmográd (1) központi városháza (1) köztársaság tér (1) kreml (1) kristo sotiri (1) krisztinkovics béla (1) kumrovec (1) kunmadaras (1) kurcsatov (1) kyongsong (1) laczkovics lászló (1) laibach (1) laktanya (2) lansdell k. christie (1) lasciac romeo (1) lauber lászló (2) lechner jenő (2) lechner lajos (1) lechner ödön (1) leitturm (1) lengyelország (5) lengyel béla (1) leningrád (3) leni riefenstahl (1) leon benois (1) leo callahan (1) lépcső (1) lestyán ernő (1) lettország (1) lev rudnyev (2) le corbusier (3) líbia (1) lichtenberg (1) lida baarová (1) lift (1) Līgatne (1) limburszky józsef (1) linz (1) linzbauer istván (1) litomerice (1) ljubecs (1) ljubljana (1) lois welzenbechers (1) lokátor (1) london (3) lotz károly (2) louis etienne héricart de thury (1) lovarda (2) lucska vilmos (1) lüderitz (1) lukács pál (1) luxushotel (1) lux kálmán (1) lyka istván (2) machón ayalon (1) mackay malcolm (1) macskovics titusz (1) macusiro (1) magtár (1) magyar maginot vonal (1) Makszimovics Subnyikov (1) manfred sakel (1) MAORT (1) marcello piacentini (2) margitsziget (1) marienthal (1) mario palanti (2) marks g. croydon (1) markus wolf (1) mark duiliu (1) marokkó (1) maróti géza (1) marseille (1) martfű (1) martsekényi imre (1) marvin rosenthal (1) mary shelley (1) masirevich györgy (1) massimiliano palombara (1) mauzóleum (3) maximilian schuman (1) max ferdinand perutz (1) mayerhoffer ádám (1) mecset (3) medgyaszay istván (1) medveszállás (1) meinig artúr (2) mercedes (1) messner sebestyén (1) metró (5) mexikó (1) mies van der rohe (1) mihail gorbacsov (2) mihail zelenin (1) mihai vitega (1) mihajlo mitrovics (1) miklós ede (1) milanówek (1) Milan Michal Harminc (1) millersville (1) miller ede vince (1) milovice (1) mimoyecques (1) miniszterelnökség (1) miomir lužajić (1) miron cristea (1) miron merzsanov (1) miroslav lorenc (1) misdroy (1) moammer el kadhafi (1) mocsonyi jános (1) MOLAJ (1) moldova (1) mole littoria (1) molnár farkas (1) monterosso al mare (1) morris bolber (1) móry károly (1) mosonmagyaróvár (1) moszkva (8) műemlék (3) mulató (1) múmia (1) münnich aladár (3) murányi gyula (1) nagano (1) nagaszaki (1) nagybecskerek (1) nagytevel (1) nagyvázsony (1) namíbia (1) naphegy (1) napóra (1) ndk (4) neft daşlari (1) nekropolisz (4) németország (21) nemi-tó (1) nemzeti panteon (2) népek háza (1) neptunusz (1) neue-slowenische-kunst (1) neuschloss kornél (1) newport (1) new york (5) ney ákos (1) ney béla (1) ney rezső (1) nicolae ceausescu (6) nidosi imre (1) nik-751 (1) nikolaus von vormann (1) nikola dobrovics (1) nikola jankovics (1) noah trockij (1) nöpauer mátyás (2) norilszk (1) novák ferenc (2) nova cidade de kilamba (1) nsk (1) nszk (1) nyerjungi (1) nyikolajev (1) nyikoláj baranov (1) nyiri tibor (1) nyugati pályaudvar (1) óbarok (1) óbuda (1) odessza (1) oetl antal (2) olajfinomító (1) olaszország (4) olimpia (3) oppenheimer ignác (1) oranjemund (1) ördögök városa (1) orfeum (1) oroszország (10) országház utca (1) orth ambrus (2) ősforrás (1) oskar dengel (1) oskar martin amorbach (1) osszárium (1) ottokár (1) otto briickwald (1) otto march (1) otto nürnberger (1) otto skorzeny (1) óvóhely (4) P/50-bunker (1) pache protopopescu (1) palaiologosz zsófia (1) palesztina (1) palmach (1) palóczi antal (1) palota (1) pál hugó (1) panteon (1) pán józsef (1) párizs (1) párkány (1) parlament (1) pártos gyula (2) paul bronisch (1) pejacsevich lászló (1) peking (4) pennsylvania (1) pénzügyminisztérium (1) percy bysshe shelley (1) peter behrens (1) petit socco (1) petre antonescu (1) phenjan (1) philadelphia (1) philip hubert frohman (1) philp hiss (1) pietro solario (1) pilisi ney károly (1) plonsk (1) pogány móric (3) poligon (1) politikai iskola (1) pollack ágoston (2) pollack mihály (3) powiśle (1) pozsony (1) pozzuoli (1) prakfalvi endre (1) predeál (1) prenden (2) promenthouse-vonal (1) prora (1) pszichiátria (1) pucher józsef (2) puskás károly (1) quittner zsigmond (1) r. pán józsef (1) racho ribarov (1) rada janjatov (1) radetzky-laktanya (1) rados jenő (1) radu dudescu (1) raguski camil (1) raichle j. ferenc (1) rakétagyár (1) rákosi mátyás (6) raoul wallenberg (1) rays hill (1) ray rezső vilmos (1) rehovot (1) reichlin meldegg tibor (2) reichl kálmán (2) reitter ferenc (1) rékai jános (1) rékai juli (1) rékai kati (1) rem koolhaas (1) retter gyula (1) reymond schiller lajos (1) richard schmidt (1) richard sprve (1) richard wagner (1) richard walther darré (1) riga (1) rimanóczy gyula (3) ritz hotel (1) robert falcon scott (1) robert finn (1) robert hook (1) robert ley (1) robert tischler (1) rockaway-félsziget (1) roderich fick (2) róma (4) románia (7) rongyosgárda (1) rosario dagata (1) ross-sziget (1) roy bates (1) rudas fürdő (1) rudnyánszky antónia (1) rügen szigete (1) rumbach sebestyén utca (1) runkwitz carl (1) s3 riese (1) ságics pál (1) ságody józsef (1) sailer istván (1) salacz gyula (1) samuel gardner wilder (1) sándor palota (1) sándy gyula (1) san francisco (1) sarov (1) sasfészek (1) sávoly pál (1) SBK (1) schannen ernő (1) schömer ervin (1) schubert ármin (2) schweiger gyula (1) sealand (1) sea shadow IX-529 (1) sergiu plugovici (1) shicseng (1) sideling hill (1) sikló (1) silvio benedetto (1) simon bolivar-buckner (1) sipka-szoros (1) sir alexander binnie (1) sir richard broun (1) skutetczky sándor (1) smoky hollow (1) somló emil (2) somossy károly (1) spree (1) squire flockton (1) ss (10) stasi (2) stasi-stadt (1) stein-ház (1) steindl imre (1) steiner lajos (1) stelletsky ignác (1) stern józsef (1) stojan zarev "tony" (1) straub sándor (1) strauss ödön (1) strausz ödön (1) strém ferenc (1) sugárút (1) suisun-öböl (1) svájc (2) szabadka (1) szabadság híd (1) szabadság tér (2) szabó istván (1) szaddám husszein (1) szajna (1) szakváry emil (1) szálasi-vár (1) szálasi ferenc (1) szamara (1) szandház károly (2) szarajevó (1) szász gyula (1) széchenyi istván (1) széchenyi lászló (2) széchenyi ödön (1) szelényi józsef (1) szelényi lajos (1) szellemhajó (1) szellemház (1) szellemváros (14) szemipalatyinszk (1) szentföld (1) szentgyörgyi károly (1) szentpétervár (3) szent gellért templom (1) szent gellért tér (1) szent györgy tér (2) szent imre kórház (1) szent korona sugárút (1) szent lőrinc-folyó (1) szepessy sándor (1) szerbia (5) szergej koroljov (1) szergej merkurov (1) szergej szperanszkij (1) sziget (1) szigetszentmiklós (1) szivessy tibor (1) szkalnitzky antal (2) szlovákia (3) szlovénia (2) szoborpark (1) szófia (2) szőny (1) szöul (1) szovjetek háza (1) szovjetek palotája (2) szovjetunió (26) sztálin (18) sztálinburg (1) sztálingrád (1) szűcs miklós (1) tab (1) tabán (6) tadeusz bór-komorowski (1) tálos gyula (1) táncsics börtöne (1) táncsics mihály utca 9. (1) tanger (1) tannenberg (1) tarhankut (1) technika palotája (1) tedej (1) temető (3) temze (1) tengeralattjáró (3) tennessee williams (1) terezin (1) térkép (1) testőrségi épület (1) tesztüzem (1) thingstätte (1) thonet-udvar (1) tiencsin (2) tilden-erőd (1) tirana (2) titkos kert (1) titkos repülőgépgyár (1) titkos udvar (2) toblerone-vonal (1) todor zsivkov (1) todt-szervezet (1) tódzsó hideki (1) tököl (1) tomas bata (1) tomay tamás (1) tömegcikk művek (1) tornai gyula (1) törökország (2) toronyház (2) torpedó (2) tőry emil (2) tosin bunar (1) totenburg (1) tótvázsony (1) trezor (1) trieszt (1) tripoli (1) truman capotte (1) turán (1) turán györgy (1) üdülőváros (1) uglegorszk (1) uhlyarik róbert (1) új lloyd-palota (1) ukrajna (3) ulmann gyula (1) unger emil (1) urányi tibor (1) urbface.com (13) úri utca (2) űrrepülőtér (1) USB (1) USS Iowa (1) UVATERV (1) uy károly (1) V-rakéta (1) v. jiliang (1) vágó józsef (6) vajdaság (2) valentin starchev (1) valentyin petrovics glusko (1) vámpír (1) varásdy lipót (3) varga levente (1) vármegyeháza (1) várna (1) várostrom (1) várpalota (1) varsó (2) varsói felkelés (1) vasil kolarov (1) vattay antal (1) velky hlavákov (1) vezetési pont (1) victor andreoli (1) victor chiriac (1) vii. edward (1) villa (4) villa epecuén (1) villa rose (1) villa verte (1) virág csaba (1) virgil ioanid (1) visnovsky sándor (1) vittorio malfatti (1) vladimir nikolic (1) vladimir poticsniak (1) vlagyimir malama (1) vlagyimir suko (1) vorosilov (1) Voßstraße (1) wagner sándor (1) wagner villa (1) waldenburg (1) wälder gyula (3) walter franzius (1) walter gropius (1) walter krüger (1) walter march (1) wannenmacher fábián (1) warga lászló (1) washington (1) waterbury (1) wechselmann ignác (1) weichinger károly (2) weiner tibor (1) weixlgärtner mihály (1) werner march (1) werner sarlay (1) westbrook farm (1) wewelsburg (1) whitehead és társa (1) whittier (2) wiepking jürgensmanns (1) Wilhelmstraße (1) wilhelm appel (1) wilhelm pieck (1) william cubitt (1) william francis sutton (1) william jarvis (1) william newby colam (1) william pereira (1) william s. burroughs (1) william tite (1) william weston (1) wingdale (1) winston churchill (1) wirth ferenc nándor (1) woking (1) wonsan (1) wührl géza (1) xawery dunikowski (1) ybl miklós (10) z. halmágyi judit (1) zágráb (1) zahoray jános (1) zajti ferenc (1) zalesie (1) zarah leander (1) zarjadje (1) zavikon-szigetek (1) zeilinger vilma (1) zengeráj (1) zeusz (1) zielinszky szilárd (1) zimony (1) zipernowsky károly (1) zitterbarth mátyás (1) zitterbath sándor (1) zlín (1) zogu király (3) zolibórz (1) zsinagóga (1) zsitva tibor (1) zsoldi katalin (1) zwack-ház (1) Címkék

Az építkezés és a rombolás évszázadai

2010.09.22. 22:22 don-kanyar

Egy birodalom romjai: az elpusztított budapesti föld feletti és föld alatti katonai-diplomáciai negyed

Címkék: budapest ss 1944 1968 lovarda 1959 honvédelmi minisztérium ybl miklós horthy miklós 1962 1952 sándor palota szent györgy tér 1954 ferenc józsef 1906 1890 hauszmann alajos józsef palota giergl kálmán és korb flóris

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2010. augusztus 6.-án immár hetedik alkalommal hirdette meg a budai várhegy városrendezési koncepcióját. A pályázatok sikertelenségének oka, hogy az összes technokrata szellemben megszületett pályamű egyrészt a XXII. századba kívánta áttranszformálni a várnegyed 1945 után kialakított/visszaállított eklektikus díszítőelemeitől megfosztott barokk épületeinek jelenlegi összképét, másrészt pedig mindegyik tovább kívánta alázni a lecsupaszított, ám tömegében meghagyott Kallina Mór-féle Dísz téri Honvéd Főparancsnokság épületét, illetve rommezőként konzerválni a Szent György teret. Mivel a döntéshozók, a műemlékeseken és az építészeken kívül szinte már senki sem tekinti immár 65 éve hitelesnek és egységesnek ezt az várnegyedi „összképnek” nevezett tákolmány-és foghíjhalmazt, így nem csoda, hogy a magukat építészeknek aposztrofáló személyek a Dísz téri torzóra már terveztek gyermekvárat, anorexiás nő rózsaszín bugyogójára emlékeztetőt, esőbeállót, dinoszauruszoknak méretezett ketrecet, majd ezt a tervet módosítva már egy csokor milói Vénusszal kombinált kalitkát, sőt betonból öntött géppuskafészkekkel kombinált üvegcsónak-valamit is. Carl Gustav Jung pszichoterapeuta és analitikus erre azt mondaná, hogy „játszik a gyerek”, amihez én azt fűzném hozzá, hogy a mi adóforintjainkból. A budai várnegyed és királyi palota a XIX. század végén érte el kontextusban végiggondolt építészeti csúcsát – ekkor még Európa-szerte irigyelték, ma már csak sajnálkoznak rajta.

 

Ybl Miklós áttekintő rajza a felújítás előtt álló Teleki-palotáról és a Lovardáról (Fotó:Czagány István könyvéből)

1890-1944: a katonai és a közigazgatási központ felépítése

 

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésnek köszönhetően, háromnegyed évszázad után ismét Budán választhatott magának királyt a magyarság Ferenc József császár személyében. A dualista államberendezkedésből adódóan ez azt jelentette, hogy az 1873-ban Budapest néven egyesített három Duna-parti városnak (Pest, Buda, Óbuda) már Béccsel azonos társ-fővárosi, kormányzati jogai is lehettek- a korábbi nádori központtól eltérően. Bár az országgyűlés Pestre költözött át, a budai vár és környéke néhány év alatt ismét az ország igazi kormányzati központjává vált, amit a magyar szupremácia jegyében építészetileg is reprezentálni akart a nagyvilág felé Szapáry Gyula, majd utódja Wekerle Sándor miniszterelnök. Pénz, elhivatottság, tenni akarás és tehetség is volt bőven ekkoriban a nagy ívű feladathoz, éppen ezért először Ybl Miklóst kérték fel erre a célra.

Ybl unokaöccsével, Lajossal 1890-ben négy fő építkezési gócot jelölt ki a várhegy palota-negyedében: az első megépítendőnek a várhegy déli és keleti végein található veteményeskertek, és állattartásra szolgált parcellák megszüntetése volt, hogy a helyére romantikus - neoreneszánsz elemeket felvonultató királyi kerteket építhessenek. Ebből ma csak romos állagú Várkert Bazár látható már, a többit elbontották a II. világháború után régészeti leletmentés címén a „műemlékesek”. A második fő terület, maga a királyi várnak a kiszélesítése, megnagyobbítása volt, hogy Ferenc József koronázásának 25. évfordulója kapcsán 1892-ben már nagyobb udvartartással reprezentálhasson majd itt a bécsi udvar. Ezeknek az épületeknek a sorsáról később írok majd. A harmadik és egyben a negyedik fő terület a ma már csak nevében létező Szent György, Palota tér és Dísz téren kialakítandó zömmel honvédelmi céloknak szánt közintézmények felépítése volt, amely inkább az itt álló klasszicista és copf stílusú épületek jelentős átalakítását, bővítését jelentette. Ybl korai halála miatt, a tervezés folytatásával Hauszmann Alajost bízták meg, aki egy ötödik gócot is kijelölt a minisztériumi épületeknek, nevezetesen a Szentháromság térit. Ide ő a Pénzügyminisztériumot, az Országház utca és az Úri utca közötti hatalmas (korábban a Helytartótanács, alkalmilag az Országgyűlés székhelye) épülettömbbe pedig a Belügyi Minisztériumot, mellé pedig a Kultuszminisztériumot álmodta meg. Ebben a hosszú írásban most csak a Szent György, a Palota és a Dísz térrel foglalkozom. A többieket kicsit később veszem górcső alá.

A királyi palota és a Szent György téri minisztériumok (Fotó: Nava.hu)

A Sándor-palota: az Ördöglovas és a Miniszterelnök

 

Az állam a Szent György téri 1806-ban átadott egyszintes Sándor-palotát eleinte bérelte, majd 1881-ben végérvényesen megvette a Pallavicini családtól a magyar miniszterelnök és kormányának, amit Ybl a kor funkcionalista szellemében rögtön át is építtetett az új feladatára. Az épület 1944. december 25.-ig volt Magyarország diplomáciai és kormányfői központja, onnantól ugyanis egy hétig a Budapestet védő magyar hadtestparancsnokság vezérkarának nyújtott „szállást”. A Pesten és a Sashegyen felállított szovjet ütegek az épületet szinte teljesen rommá lőtték.

 A rommá lőtt Sándor-palota és a Sikló északi bejárata. Középen az épségben megmaradt Honvédelmi Minisztérium, bal oldalt pedig a relatíve épségben megmaradt József-palota (Fotó: fszek.hu)

1959 decemberében az akkor éppen Apró Antal által elnökölt gazdasági bizottság - a korábbi elképzeléseikkel ellentétben - arról döntött, hogy "a Palotát és környékét a főváros egyik művelődési központjává kell kiképezni", eszerint a Sándor-palotában kell majd elhelyezni a Legújabb Kori Történeti Múzeum egy részét. 1978-ban azonban már azt a találta ki a politika, hogy ide az Építészeti Múzeum költözzön. Persze ezekből a tervekből nem lett semmi. 1989-ben részlegesen, majd a harmadik köztársaság kikiáltása után teljesen renoválták az épületet. 2002-től az épület a köztársasági elnök rezidenciája lett. Érdekes adalék, hogy az ország első köztársasági elnökének, Károlyi Mihálynak nem itt volt a hivatala, hanem a Nemzeti Palotára átkeresztelt királyi palotában, ahol is a Duna-parti szárnyban kapta meg a „saját lemondásáról” szóló értesülését Károlyi 1919. március 21.-én.

A Sándor-palota rekonstrukciós képe (Grafika:Unicad Stúdió)

A Hofstallgebäude és a Királyi  Testőrség épülete: fegyver és paripa

 

A Sándor-palotával szemben állt a XVIII. század végén emelt kétszintes copf-stílusú négyzet alaprajzú Teleki-palota, és a szintén kétszintes, ám hosszában innentől a Mátyás kútig elnyúló hatalmas klasszicista stílusban megépített Hofstallgebäude, azaz a császári istálló és lovarda, amit a középkor óta itt álló északi zárófal elbontása után 1847-ben Habsburg István herceg kérésére kezdtek el építeni. Az épület építése azonban megakadt a magyar szabadságharc kitörése miatt. A Görgey Artúr vezette honvédseregek 1849. május 4. és május 21. között tartó budavári ostroma alatt az épület jelentős károkat szenvedett el, építését csak 1851-ben tudták befejezni. Hauszmann ehhez az épülethez is hozzányúlt-, így a budavári palota új arculatához alakította ki az istálló és a királyi lovarda megjelenését is.

Szent Jobb körmenet a 30-as évek környékén.A háttérben a Királyi Lovarda. (Fotó: Fortepan.hu)

Hauszmann a kétszintes épületet épp csak annyira növelte meg, hogy az épület homlokzati síkjai elérjék a királyi palota krisztinavárosi és az Oroszlános-udvar bejárati épülettömbjének (ma az Országos Széchenyi Könyvtár) szintjeit. Hauszmann követte az eredeti Ybl-által felskiccelt alaprajzot, így megtartotta a szögletes kulcsra emlékeztető telekformát, és az épület északi részében kialakított belső udvart is. Az épület főhomlokzatának déli sarokrizalitja a Mátyás kút előudvarára nézett, a napjainkban minden díszítőelemétől, így a pilonok tetején elhelyezett „Zene és a Tánc” szoborcsoportoktól is megfosztott „B” épület nyugati homlokzata határolt Palota térre. Az északi sarokrizalit a Sándor palotára és a Turul szoborra, illetve az 1954-ben lebontott, illetve befalazott királyi palota főbejáratával nézett "farkasszemet".

A királyi palota egykori Szent György téri főbejárata. (Grafika: Unicad Stúdió)

Az épület főhomlokzata 3+10+9+10+3 tengelyes volt. A középső kilenc rizalitként kialakított tengely hangsúlyozta ki az épület szépségét, mivel az építész az első emelettől portikuszt is bevetett. Mivel Hauszmann a lovarda bejáratát nem a keleti,  azaz a Palota téri homlokzat középrizalit földszintjén helyezte el, így ide három félkörös záródású álbejáratot álmodott meg. A lovarda bejáratát ugyanis a krisztinavárosi oldal felé helyzete el, amit egy szerpentinen lehetett megközelíteni a külön telken álló, majolikázott tetejű egyszintes fogadóhelység és ifjabb Vastagh György Lófékező szobra mellett elhaladva. (A szobor ma a Mátyás kút előtti udvarban áll). Az itteni csataméneket egyébként kizárólag a császári és királyi párnak, illetve hadsereg tiszti karának tenyésztették, átlagember nem tehette be ide a lábát, nekik ott voltak a Thököly úti és Vérmezőn kialakított ügetők. A királyi lovarda hatalmas épületét ennek ellenére Hauszmann egy a szegélyeknél körbefutó ballusztrádos mellvéddel fogta közre, hogy amikor az udvar állami ünnepséget tart (Erzsébet királynő szobrának felavatása, IV. Károly megkoronázása, Szent Jobb körmenetek) a kíváncsiskodóknak legyen elegendő hely.

 

A Koronaőrség laktanyája. Jobbra a Lovarda déli sarka, ballra az Oroszlános kapu. (Fotó: Divald Károly)

A lovarda és az Oroszlános-kapu között állt az egyszintes „Udvarlaki Őrség épülete”-, a Koronaőrség laktanyája. Érdekes mód a II. világháborút szinte teljesen sértetlenül vészelte át ez az épület, ellentétben a Lovardával, amelynek keleti homlokzata kivételével szinte teljesen megsemmisült-, így a belső egyedi készítésű Thék Endre által jegyzett favázszerkezet is. A két épületet 1954-ben bontották le véglegesen, hogy a régészek a korábbi korok emlékei után kutatva e telkek helyén romkertet, a mai „vállalkozók” pedig a várfal tövében egy félbehagyott mélygarázst hozhassanak létre.

A Királyi Lovarda, az egykori Hofstallgebäude épülete (Grafika: Unicad Stúdió)

A József-palota: Vörösök és Fehérek

 

A Teleki-palotát 1867-ben vette meg az állam az addigi tulajdonosától, amit Hauszmann vigyázó szemei mellett a pesti Klotild-és Matild palotákat, illetve a Zeneakadémiát is jegyző Giergl Kálmán és Korb Flóris tervezőpáros 1890-ben jelentősen átalakított. Az állami hivatalt 1906-ban adták át a honvédség akkori főparancsnokának József Károly Lajos főhercegnek. Az épületet onnantól bár csak József herceg magánrezidenciájaként emlegették, de az épület lényegében a k.u.k. egyik magyar főhadiszállásaként élte tovább életét.

József-palota a Szent György téren. A kép jobb oldalán a főhercegi kert bejárata. (Fotó: Profila.hu)

A tervezőpáros meghagyta az épület alaprajzát és belső udvarát. A tornyokban végződő sarokrizalitos főhomlokzat a Szent György térre nézett, a hátsó hat pilaszteres homlokzat pedig a Krisztinavárosra. Ezen a falsíkon a harmadik és negyedik pilaszter között egy zárt ólomfedésű erkélyt is kialakítottak, amit fölé egy díszes kupolát is kialakítatott a tervezőpáros. Az alapvetően háromszintes épület főhomlokzata 2+3+3+3+2 tengelyes volt, de a két sarokrizalitként kialakított tengely hangsúlyozta ki az épületet, hiszen az építészek nem a középrizalitnál alakították ki bejáratot, hanem a palota északi oldalán a kocsiszínnél, amit a főhercegi kert íves kertkapuja felől lehetett csak megközelíteni.

A József-palota és kert észak felől. Fotó: Profila.hu)

Az első emeleti rizalitok teraszait díszes balluszteres mellvédekkel látták el, és szintén csak az első emeleti ablakoknál alkalmazták  a ritmikusan változó íves és egyenes szemöldökpárkányokat a téglalap alakú ablakoknál. A rusztikázott főhomlokzat attikája négy-négy kisebb posztamensben csúcsosodott ki, amelyek közrefogták a középső rizalit nyújtott háromszögű oromvégződését. Az oromzat mezejében Magyarország és csatolt részeinek címere volt. E fölött emelkedett az országzászló rúd, amelyre csak a nemzeti ünnepek alkalmával húzták fel lobogót. Károlyi Mihály „a bolond gróf” emlékirataiból tudjuk, hogy a Tanácsköztársaság idején ebbe az épületbe a Vörös Őrség költözött be, míg a herceg alcsútdobozi birtokán várta, hogy jobb szelek fújjanak a fehérek irányítása alatt Budapest felett.

A József-palota a 30-as években. (Fotó: fszek.hu)

Horthy pálfordulása: az SS és a Koronaőrség tűzharca

 

A József-palota és a tőle északra magas kőkerítéssel körbevett főhercegi kert első sérüléseiket Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15.-ei proklamációja után szenvedte el. Adolf Hitler ugyanis már szeptember 10.-én elrendelte, hogy Magyarországot akár katonai erő alkalmazásával is, de mindenképpen a német szövetségi rendszerben kell tartani, és Berlinhez hűséges vezetőt kell adni a magyaroknak. A „Panzerfaust” művelet parancsnokának Erich von dem Bach-Zelewski SS-Obergruppenführert nevezték ki, aki elsősorban a Budapest térségében tevékenykedő „Maria Theresia” 22. SS- önkéntes-lovashadosztály részvételével számolt. Horthy rádióban leadott proklamációjának elhangzása után, a kb. 13 000 fős német és nyilas kontingens azonnal megkezdte a főváros fontosabb útjainak és hídjainak lezárását, amely manőverek mindegyike a Várhegy elszigetelését célozták. Mindezzel párhuzamosan zajlott a magyar katonai laktanyák lefegyverzése is.

Otto Skorzeny SS-Sturbannführer és Adrian von Völkersam a Honvédelmi Minisztérium előtt a Sándor-palota felé haladva. (Fotó: Bundesarchiv.de)

A proklamáció elhangzása után, másnap reggel 6 órakor a Mussolini kiszabadításában jeleskedő Otto Skorzeny SS-Sturbannführer vezette főerők északról, a Bécsi kapun keresztül készültek a magyar kormányzati negyed birtokbavételére hat darab Tiger B típusú nehézharckocsival és tehergépkocsikon szállított gyalogsággal. Nyugatról, a Váralja utcán meginduló Adrian von Völkersam vezette három darab német nehézharckocsi pedig a Koronaőrség laktanyája felé vette útját. Mivel Lakatos Géza miniszterelnök a testőrség vezetőjének Lázár Károly altábornagynak kiadott tűztilalmi utasítása későn és pontatlanul érkezett meg a hercegi kertben és a József-palota és a Lovarda között állást foglalt magyar elitalakulatokhoz, így körülbelül 20 perces tűzharc bontakozott ki a  német és a magyar csapatok között. A szórványos összecsapások során hét német katona és két magyar testőr vesztette életét, míg további 14 német katona és hét magyar megsebesült. Számottevő anyagi kár nem keletkezett a palotában.

A 22. SS- önkéntes-lovashadosztály egyik Szent György teret biztosító katonája és a Koronaőrség felé haladó egyik Királytigris tank. A háttérben a József-palota. (Fotó: Bundesarchiv.de)

A József-palota: munkásszálló és pincemúzeum

 

Bár Budapestet Magyarország hadba lépése után lényegében folyamatosan bombázta az angolszász és a szovjet légierő, a vár koncentrált lövetése és aknázása 1945. január 23.-án kezdődött el, amikor a Vörös Hadsereg már biztos lett abban, hogy a három német felmentési kísérlet (Konrad I.-II.-III.) után már nem lesz következő fővárost felmentő tengelyhatalmi támadás. Mivel a József-palota Budapest ostromakor mindösszesen csak 24 százalékban sérült meg, így a háború után a palotát valamelyest lakható állapotban renováltatta Rákosi Mátyás. A palotából munkásszállót alakítottak ki. Az épület sorsával a párt azonban nem volt elégedett, így 1952 őszén Budapestre invitáltak egy lengyel építészszakértőkből álló küldöttséget, akik a magyar műemlékesekkel karöltve - mint például Gerő László és Czagány István – arra jutottak, hogy újjá kell építeni a barokk kori Teleki-palotát, de le kell hántani róla a századfordulós eklektikus Giergl és Korb- féle átépítés rétegeit. Ezt a szándékot erősítette meg az 1962-ben meghirdetett Szent György tér rekonstrukciójára meghirdetett országos tervpályázatra befutott csaknem valamennyi pályamű is, sőt maga Apró Antal is-, aki ekkor még ide egy Kiadói Főigazgatóságot, illetve egy Nyomda- és Könyvtörténeti Múzeumot álmodott meg. Az Apró Antal vezette gazdasági bizottság azonban 1966-ban váratlanul már nem az épület további sorsát szerette volna megnyugtatóan rendezni, hanem annak lebontása mellett kezdett el hirtelen kardoskodni. Apró Antal parancsára az épületet két év múlva, 1968-ban fel is robbantották.

Az egykori Teleki-palota. (Grafika: Unicad Stúdió)

A hivatalos verzió a robbantás okának a József- palota alatt található középkori városfal és zsidó negyed feltárásának sürgető szükségességével indokolta. Valószínűbbnek tetszik azonban, hogy a hatvanas évek végére kezdett az államnak kellemetlenné válni a "művelődési központnak" szánt királyi palota szomszédságában álló, pénz hiányában helyrehozhatatlan romok. De sokan emlegették azt is, hogy a puritán Kádár János nem csupán a történelmi múlt okán "nem szerette" különösen a Sándor-palotát-, hanem eleve idegenkedett a szemében "úri, Habsburg pompát" felidéző épületegyüttes megújításától. Viszont nem ódzkodott volna valamilyen "korszerű" épülettől - talán valami hasonlótól, mint a moszkvai Kreml történelmi épületei közé illesztett beton-üveg kongresszusi központ megépítése.  Ezt látszik igazolni, hogy a Közti tervezőjének, Jánossy Györgynek 1970-ben a Külügyminisztérium felkérésére a József (Teleki)-palota helyére már egy "vadonatúj" épületet kellett megálmodnia, amely valamilyen kulturális célt kapott volna. 1986-ban azonban a Közti ide már egy ötcsillagos 270 szobás szocreál kastélyszállót tervezett, amelynek terveit Horváth Lajossal készítették el. A robbantással keletkezett foghíj helyére az állam végül is egy felvonulási területet, később – az északi részen – pedig egy buszparkolót alakíttatott ki. A többször megszakított, ám csaknem 40 évig tartó ásatás egy középkori zsidó női rituális fürdőt, és egy zsinagógát "mentett" meg az enyészettől, amelyben ma a Királyi Borház és Pincemúzeum működik.

Az egykori Teleki-palotából átalakított József-palota. (Grafika: Unicad Stúdió)

A Honvédelmi Minisztérium: ég fölött és föld alatt

 

Mivel Ybl Miklós 1890-ben elkészített várpalota-rendezési tervében előkelő helyen szerepelt a Kallina Mór tervezte 1879-81 között megépített négyszintes neoreneszánsz stílusú Honvédelmi Minisztérium épülete, így Ybl nem is erőltette a palota átalakítását, sőt ha lehet ilyet mondani-, akkor inkább ehhez az épülethez igazíttatta a Teleki-palota és a Hofstallgebäude átalakítását is.

A Honvédelmi Minisztérium épülete. Az előtérben a Ferenc József császár személyes parancsára felállított, a magyar szabadságharc 1849-es budavári bevételekor itt a téren hősi halált halt Heinrich Hentzi várparancsnok 1852-ben emelt neogótikus emlékműve.(Fotó:fszek.hu)

A középrizalitos épület főhomlokzata a királyi vár 1954-ben lebontott, illetve befalazott főbejáratára nézett. A két udvaros épület főhomlokzata 3+5+3 tengelyes volt. A második emeleti ablakok íves szemöldökpárkánnyal készültek, a középrizalitnál azonban már félkörívesen záródtak. A fő-és a mellékhomlokzatok mindenütt rusztikázottak voltak, amik hangsúlyosabb horizontális jelleget adtak az állami hivatalnak. Ezt ellenpontozta valamelyest a főhomlokzat második emeletének magasságában kiinduló korinthoszi fejezetben végződő portikuszok alkotta függőleges irányú falszakaszolás, amiket Mars isten allegorikus manifesztálódásait jelképező vakolt domborműbetétei választottak el egymástól. A két emeletet összekötő oszlopsort fogazatos párkányzattal választotta el Kallina Mór a negyedik emelettől, amire négy magyar hadvezér egész alakos szobrát helyeztette el. Ezek balról jobbra haladva Árpád vezér, Hunyadi János, Zrínyi Miklós és Nádasdy Ferenc szobrai voltak. A negyedik emeleten az ablakokat reneszánsz formakincsű konzolok, szecessziós domborműbetétek, stilizált metopék, futókutyák, fesztonok eklektikus egyvelege borította. A földszinten és az első emeleten egyszerű, téglalap alakú ablakok sorakoztak. A főhomlokzat rizalitján a második szint magasságában baluszteres mellvéd futott végig. Ezt ellensúlyozta az attika szélein elhelyezett két balluszter, középen pedig a négy háborút jelképező stilizált oszlopalak.

A Kallina Mór-féle Honvédelmi Minisztérium.A Hentzi-obeliszket 1899-ben távolították el. Fotó: fszek.hu)

A középkorban a vár alatt kialakított barlang-és pincerendszert a II. világháború előtti években továbbépítette és erősítette az állam. A Honvédelmi Minisztériumot földalatti járatok kötötték össze a Szent György tér alatt a Sándor és a József-palotákkal, valamint a királyi palotával. Ugyancsak megközelíthető volt a térfelszín alatt a Dísz téri Külügyminisztérium és a Honvédelmi Főparancsnokság épülete, valamint a Szentháromság téri Pénzügyminisztérium és Kultuszminisztérium is. Betonmerevítéssel megerősítettek egy korábbi függőleges irányú természetes járatot is, amely egészen az Alagútig futott le. Itt alakítottak ki azt a kormányóvóhelyet, amely mindenfajta bombázásnak ellenállt- ez később igazolta Budapest ostroma is. Horthy Miklós 1944. október 15.-ei proklamációja után, a „Panzerfaust” művelet keretén belül az Otto Skorzeny SS-Sturbannführer vezette csapatok egy része, pontosabban a 600-as SS-ejtőernyős-zászlóaljnak az egyik százada pont ebből az Alagútból nyíló rejtett feljárón tudta észrevétlenül  megközelíteni a Honvédelmi Minisztériumot, hogy ott a tüzelőállás felvétele után szembe kerülhessen  a védekező Koronaőrséggel. A tűzharc kimeneteléről fent már írtam. Budapest ostroma előtt, egyébként pont ezeken a járatokon mentették ki a minisztériumok fontos dokumentumait, a vár fontosabb műkincseit, illetve az MNB aranytartalékának a kisebbik részét. Az emeletes kormányóvóhely 1945. január elejétől azonban már a német és a magyar főparancsnokságoknak adott helyt a kitörés napjáig. Az alsó emeletre a Hindy Iván vezette magyar, a felsőre pedig a Karl Pfeffer-Wildenbruch vezette német parancsnokságok költöztek be.  

Az Alagút krisztinavárosi bejárata az ostrom után (Fotó: magángyűjtő)

A Szent György tér északi részét lezáró Honvédelmi Minisztérium helyreállítható állagban vészelte át az ostromot, hiszen a pesti tereken és rakpartokon felállított szovjet ütegek zárótüzét felfogta a Várszínház és a Karmelita kolostor épületegyüttese. Ennek ellenére a kommunista párt gazdasági főtanácsa által felállított várbizottság már 1949 januárjában rommá nyilváníttatta ki az épület állagát, amit az első emeleti födémig részlegesen el is bontatott. A  megmaradt torzóba a Vár "felújításában" komoly részt vállaló Középület-tervező Intézet (Közti) irodája költözött be. Az 1952 őszén Budapestre invitált lengyel építészszakértőkből álló küldöttség tagjai helyesnek tartották azt a magyar ötletet, hogy a megcsonkított minisztérium épületét inkább "hátrább és alacsonyabban építsék fel", azonban az eszmecseréken kívül továbbra sem történt semmi a Dísz téri épülettel. Apró Antal ezután vetette fel, hogy a minisztérium maradék részét is bontsák le teljesen, hogy az épület helyére egy új, szocreál stílusú Néprajzi Múzeumot építhessen majd fel az állam. A politikussal ellentétben Jánossy György építész azonban ide nem közintézményt, hanem egy koncertteremmel kibővített kongresszusi központot álmodott meg. A Közti is vizionált: hol múzeumot, hol folklórintézetet, hol irodaházat képzelt el a telek helyére. 1986 kora tavaszán az Országos Műemléki Felügyelőség már vállalkozói tőke bevonásával(!) kőtárat, nyolcszáz fős konferenciatermet szeretett volna itt látni. A meghívásos pályázati kiírást Horváth Lajos nyerte, aki egyébként a Közti tervezője volt. Persze az egészből ismét nem lett semmi. A Közti kivonult az egyszintes épületből, hogy ezt a megmaradt csonkot a Sándor-palota felújításával egy időben teljesen eldózerolhassák "tereprendezés" címén, és "visszaállíthassák" a középkori Szent György templom bokatörögetős romjait a régészek.

 A Honvédelmi Minisztérium (Grafika: Unicad Stúdió)

A területtel foglalkozó építészek körében azonban ma is élő szóbeszéd, hogy valamilyen, a terület alatt fekvő "fontos objektum" miatt akadt el mindig az összes építészeti kezdeményezés. Voltak, akik háborús tartalékkórházat, mások atombiztos katonai-logisztikai központot sejtettek itt. Ám bizonyíték egyikre sincs - csak a puszta tény: a Szent György tér évtizedeken átívelő, masszív érinthetetlensége, amit a kommunista diktatúra politikai okok miatt leromboltatott. Aki kíváncsi, hogy nézhetett ki a tér 1905-ben, illetve és 1870-ben, akkor annak érdemes megnéznie az Unicad Stúdió csaknem 16 perces animációját a Budai  Vár II. menüpont alatt.

Honvédelmi Főparancsnokság: Kelet és Nyugat között

 

A Szent György téri Honvédelmi Minisztériumot hamar kinőtte a császári és királyi hadsereg apparátusa, így már 1893-ban megfogalmazódott az az igény, hogy az épület hátsó traktátusa mögé, egy önálló épületben helyezzék el a dualista államalakulat magyar katonai főparancsnokságát. A feladatra a minisztériumot is jegyző Kallina Mórt kérték fel, aki 1895-ben már át is nyújtotta a Dísz tér déli végét lezáró neoreneszánsz stílusú épületének tervét. Mivel a telken ekkor egy barokk homlokzatú, az evangélikus egyház kezelésében álló emeletes kaszárnya, és egy 1846-ban Kimnach Lajos tervei alapján templommá átalakított laktanya épülete állt, így az állam az építkezésre hivatkozva kisajátította a két épületet. (A felekezet kárpótlásként a Bécsi kapu téren építhette meg ma is látható új templomát, amit szintén Kallina Mór tervezett). A kaszárnya és templom helyén megépített új háromemeletes főparancsnoksági épület 1897-re készült el, amit minden szintjén összekötöttek a Szent György téri minisztériummal.

A Honvéd Főparancsnokság épülete. (Fotó: fszek.hu)

A főparancsnokság székhelye a Dísz tér felé 3+3+3 tengelyes volt, melynek középső három tengelyében a homlokzat síkja erőteljesen kiugrott. Kallina Mór ennél az épületnél továbbvitte a szomszédos minisztérium öv- és zárópárkányának magasságát, amit itt baluszteres attikafallal koronázott. A háromaxisos középrizalitot a második szint felett hatalmas korinthoszi féloszlopok fogták át, melyet figurális díszítésű timpanon zárt le. Az épület leghangsúlyosabb eleme az óriási méretű, téglalapra szerkesztett kupolája volt, melynek két oldalán Szász Gyula, a „Háború és Béke” allegorikus szobra állt. A ma is látható, kváderezett alsó két szintet egyenes záródású ablaknyílások törték át, felettük baluszteres mellvéddel és timpanonnal keretezte a falsíkot az építész. A felső szinten azonban már ismét egyenes szemöldökpárkányú, kapcsolt ablakokat helyezett el Kallina Mór. Az oldalhomlokzatok kiképzése hasonló képet nyújtott a főhomlokzatéval, mindössze a főemelet ablakai kaptak váltakozó ritmusú lezárást, vagy ívest, vagy timpanonosat. Mivel a Dísz tér déli szakasza nyugat felé a mai napig enyhén emelkedik, így az épület lábazati zónájának magasságát is hozzáigazították a terepviszonyokhoz. A homlokzatokat kváderborítás uralta. Itt egyszintes kiképzést kapott a fal, melynek két szélső axisában egy-egy félköríves ablak, középtengelyben pedig egy széles kapu nyílt. A főhomlokzathoz az oldalhomlokzatok visszaugratott ívvel csatlakoztak.

A Honvéd Főparancsnokság épülete 1948-ban (Fotó: Magyar Fotográfiai Múzeum)

Az épület a II. világháborúban viszonylag csekély kárt szenvedett el. Ezt annak köszönhette, hogy Főparancsnokság keleti oldalán, a Színház utca másik oldalán sorakozó épületek (Várszínház, Karmelita kolostor, a klasszicista homlokzatú Tábori Püspöki Palota, Mérnökkari Igazgatóság és a Külügyminisztérium) felfogták a pesti oldalról, a Szent György utcai épületek (József-palota, főhercegi kert, József-kocsiszín, a volt Bösinger patika helyére emelt bérház) pedig a budai oldalról leadott szovjet akna-és zárótüzeket. Pont ennek a „szigetelésnek” volt köszönhető, hogy az épületnek csak a tetőszerkezete semmisült meg. Ezért érthetetlen, hogy a mai napig sok építész és szakmai írás azzal próbálja igazolni az épület első szintjéig való visszabontását, mert azt „menthetetlen romhalmaz” volt. A Dísz tér 17. szám alatti épület bontását elrendelő intézkedés mögött azonban nem építészeti, vagy városrendezési okokat kell ismételten keresni, hanem politikait.

A Honvéd Főparancsnokság 1949-es bontása (Fotó: Fortepan.hu)

Rákosi Mátyás ugyanis összeegyezhetetlennek tartotta, hogy a Néphadsereg vezérkara egy „rossz emlékű horthysta, fasiszta épületbe költözzön”, ezért rendelte el Róth Manó 1949-ben, hogy az épület inkább legyen rom, mint katonai központ. Ennek megfelelően le is bontották az épületet az első szintig. Mivel politikai okok miatt kellett lebontani a Főparancsnokság épületét, így az a mai napig hangoztatott építészi állásfoglalás sem állja meg a helyét, hogy a bontást azért rendelték el, mert az épület kupolája egyrészt magasabb volt, mint a királyi palota Hauszmann-féle kupolája, másrészt pedig agyonnyomta a Dísz tér barokk időkben épült épületeit a méreteivel. Míg az előzőnél a korabeli filmhíradók, fényképek alapján is bizton megállapítható, hogy a Főparancsnokság kupolája nemcsak, hogy kisebb volt a királyi várénál, hanem a Hauszmanni elgondolásnak megfelelően az építészetileg négy egységre bontott budai várnegyed egyik középső, hangsúlyos elemét töltötte be. (Az első egységet a királyi palota kupolája, a másodikat a főparancsnokság rusztikus épülete, a harmadikat Mátyás templom és a Halászbástya ívei, a negyediket pedig a Magdolna templom, illetve a Levéltár azóta lebontott tornya töltötte be.)

 

A Kallina-féle épület pedig azért nem nehezedett rá a környező barokk épületekre, mert Főparancsnokság épülete csak azt az addig nem létező térfalat hozta létre a Dísz tér végében, aminek párkánymagassága a Tárnok és az Úri utcák felé meghosszabbítva végre egy térsíkba kerülhetett a királyi palota felé lejtő tér a Szentháromság tér magasabban fekvő járószintjével. Ráadásul a Dísz teret megkoronázó Főparancsnokság kupoláját ellensúlyozta a tér déli sarkain álló két saroképület négy kisebb méretű  kupolája is.

A Honvéd Főparancsnokság jelenlegi állapota, illetve ilyen lenne ha visszaépítenék (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A Külügyminisztérium és a Korona

 

A Dísz tér délkeleti végén, az 1-2-es szám alatt állt a Hültl Dezső és Hauszmann Alajos tervezte 1901- 1903 között megépített Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztérium háromszintes trapéz alaprajzú saroképülete, amely mind a Dísz téri, mind Hunyadi János út sarkára kapott egy-egy kisebb méretű kupolát. A Kayr Mátyás építőmester egykori házának helyére épült épület főbejárata nem a mai Karmelita udvar felől volt (ugyanis 1944-ig ott állt a Tábori Püspöki Palota), hanem a Dísz tér felől, akárcsak az épület kocsi behajtója is). Az eklektikus stílusú épület belső udvarában volt a vár barlangrendszerébe levezető járatok egyike, ami természetesen összeköttetésben állt a többi várhegyen működő minisztériummal, illetve kormányfői épülettel is. Tanácsköztársaság ideje alatt, Kunfi Zsigmond a minisztérium megszüntetésével megbízott népbiztos az épületbe a Vöröskereszt Egyletet költöztette be, amit 1920-ban már a Horthy-féle külügyminisztériumi apparátus váltott fel. Ekkor tüntették el a Dísz tér felüli oldalhomlokzat attikájáról Horvátország, Szlavónia és Dalmácia címereit, hogy helyükre a minisztériumi dolgozók részére manzárdirodákat alakíthassanak k

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr362311665

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

==T== 2010.09.23. 14:56:45

Ezt a részt eredeti állapotban kellene visszaállítani - a Budavári Palotával együtt. Kevesebb pénzbe kerülne, mint amit az állami beruházásokból kilopnak...

Yildiz88 2010.09.27. 14:20:34

Egyetértek, sok hülye modernista ötlet helyett újra eredeti fényében kellene tündökölnie.

gabute 2010.09.27. 14:20:34

Ez egy zseniálisan jó post, gratulálok hozzá! Főleg a saját fejlesztésű látványtervek különlegesek (az unicad-eseket már ismertem).

Esetleg még a végéről hiányzik egy "katarzis", hogy mivel 65 éve képtelenek a tervezők bármi értelmes kortárs megoldást találni a területre, most azonnal kezdjük el a felsorolt épületek visszaépítését. Ha az Ybl-Villát, a Honvédelmi Főparancsnokságtól kb. 70 méterre a nulláról fel lehetett építeni úgy, hogy az eredetivel kívülről megegyezik, akkor miért ne lehetne ugyanezt tenni a Honvédelmi Főparancsnokság-Honvédelmi minisztérium tömbjével, a Főhercegi Palotával, a Külügyminisztériummal, a Lovardával, a Koronaőrségi épülettel....

No meg persze5 a Budavári Palota korabeli állapotát is helyre kéne állítani.

És a postnak nem témája, de az eredti Csikós udvar eredeti istálló épülete is visszaépítésért kiált! Nem is beszélve a Várkertről.

Aztán az épületeket meg lehetne tölteni közfunkciókkal. Záporoztak már kitűnő ötletek:

- A Palotában lehetne egy hármas funkciójú múzeum: egyrészt saját maga, vagyis a helyreállított belső terű palota bemutatása (ez főleg a keleti oldalra igaz), a palota múltjának, vagyis a Budai Várnak a bemutatása (ez a mai Budapesti Történeti Múzeum kiállításának jelentős része már lefedi) és a Nemzeti Galéria a Hauszmann-szárnyban (ahol most a könyvtár van). Persze a hármat egybe kéne nyitni, körbejárható lehetne, mint pl. a Louvre, ahol szintén vannak középkori, erődítményi bemutatók (bár ott csak beltériek), szintén találhatóak eredeti állapotban megőrzött szobabelsők, és vannak modern kiállítóterek is.

- Ezeket ki lehetne egészíteni néhány egyéb funkcióval: a palotamúzeum részeként a Nádori Kripta és a Zsigmond Kápolna is megmutatandó, illetve újra lehetne nyitni az 1945 előtt szintén az épületben található Sissy-múzeumot is. Továbbá a Széchenyi Könyvtár "maradékaként" lehetne egy "Királyi Könyvtár", ahol a Corvinákat, kódexeket, országos fontosságú ősi könyveket kiállított tárgyként tárolnák, meg minden más könyvet is, ami valamilyen oknál fogva kötődik a Budai Várhoz, a Palotához.

- Az Istállóban - bécsi mintára - akár lovasbemutatókat, akár koncerteket lehetne tartani.

- A Koronaőrség épületének lehetne egy Szent Korona + koronázási kellékek múzeuma funkciója.

- A Honvédelmi Főparancsokság-Honvédelmi Minisztérium együttese lehetne akár múzeum, akár a Széchenyi Könyvtár új helye (ha elég nagy), mivel a jelenleginél sokkal jobban megközelíthető. Ha múzeum, valaki javasolta pl. az Osztrák-Magyar Monarchia múzeumát

- A Főhercegi Palotára meg gasztronómiai múzeum javaslatot olvastam, az is jó ötlet.

- A Lovardára nincs ötletem :-)

- Fontos lenne szintén egy Várőrség felállítása, őrségváltással, stb.

Úgy hirtelen ennyi :-)

Ray2 2010.09.27. 14:20:34

Nagyon tetszik a blog! Rég kerestem ilyen tematikájú és elemző jellegű írásokat, gartulálok! Külön köszönet a 3d-s rekonstrukciós ábrákért! Még sok ilyet!

Kertépítő 2010.10.05. 06:57:58

Nagyszerű poszt, jól összeszedett, sok újdonság van benne. A 48-ból származó képet a Honvéd Parancsnokságról még nem is láttam eddig sehol. Nagyszerűen cáfolja az eddigi hivatalos álláspontot, hogy az épületet a háborús sérülések miatt kellett elbontani. A színes grafikák nagyon jók.

Az egyik hozzászólásban javasolt hasznosításhoz annyit tennék hozzá, hogy kormányzati negyednek is jó lenne ez így együtt. A régi kormányépületek eladásából még lenne bevétel is. A múzeumokat nehéz megtölteni tartalommal, turistával és sokba is kerül.

Remélem hallok még rólatok!

Üdv.

tothh · http://polizis.blog.hu 2010.10.05. 18:17:43

Üdv!

Először is szeretnék gratulálni a bloghoz, nagyon színvonalas!

A Várnegyedet taglaló része pedig különösen közel áll hozzám, mivel szerintem a város, és az ország egyik szégyenfoltja.

Én magam leginkább az eredeti állapot visszaállítását tudnám elképzelni, mind formai, mind funkcionális vonatkozásban. Ez lenne egy igazi kormányzati negyed, nem pedig valami "kocka".

Grat, csak így tovább!

pimpalini 2010.10.07. 03:03:49

Egyszerű kérdés, ami rögtön eszembe jut...

Miért nem lehet a régi, fénykori állapotokat visszaállítani? Azon még gondolkodni sem kellene, szép is lenne, sőt, ízléses is, nem mint az az üveg és alumínium kalitka, ami a történelmi épületek között áll...

kredi 2010.10.07. 03:04:26

Remek blog, remek poszt! Egyetértek az előttem szólókkal: amennyi pénzt elcsesztek-loptak ebben az országban, abból már rég helyre lehetett volna állítani az egész Várnegyedet. A két utolsó "rekonstruált" kép pedig szíven ütött -- mennyivel szebb, hangulatosabb lenne így a negyed!

És még valami: "A két épületet 1954-ben bontották le véglegesen, hogy a régészek a korábbi korok emlékei után kutatva e telkek helyén romkertet, a mai „vállalkozók” pedig a várfal tövében egy félbehagyott mélygarázst hozhassanak létre."

Ilyenek olvastán magatehetetlen dühöt érzek... Hihetetlen dolgok folytak és folynak ebben az országban...

Quick_6 2010.10.19. 23:38:47

A Hilton csillogó villogó üveg homlokzatát mikor bontják le? Legyen csak olyan "egyszerű" mint amilyen a bejáratnál. Nem a hotelé a főszerep, hanem a Mátyás templomé és a Halász bástyáé!

Trip Fontaine 2010.10.24. 11:48:47

Gratulálok a bloghoz és a poszthoz is, kiváló munka!!!

Bízom benne, hogy valamennyi épület eredeti formájában fog újra megépülni. Valamelyik júliusi Heti Válaszban nyilatkozott Zoboki, hogy őtőle nem áll messze az sem, ha eredeti külsővel, de modern belsővel építik újjá az épületeket ( elképzelhető, hogy őket bízzák meg... ). Szóval részemről HAJRÁ!!!!

Egy észrevétel:

"A Honvéd Főparancsnokság 1949-es bontása" c. képhez téves az évszám.
A háttérben látszik a Palota új kupolája, melyet csak 1964-ben húztak fel... ( bár maradt volna az eredet Hauszmann-féle.... :(

Trip Fontaine 2010.10.24. 12:02:12

Zoboki egészen pontosan ezt nyilatkozta
( hg.hu, 2010.07.27, de a Heti Válaszban is fellelhető ):

"a Margit-híd felújításának elkészülte remek alkalmat is adhatna, ráadásul a forgalomcsökkenés a Clark Ádám téren tervezett beépítést is megoldaná – vissza lehetne állítani a háború előtti telekstruktúrát. A tömegközlekedési problémákra a kisföldalatti Budára vezetése jelenthetne megoldást, akár a Lánchídon keresztül, fel a Királyhágó térig.
Olimpia, magasházak helyett a meglévő értékekkel, a főváros történelni központját képező Hősök tere – Mátyás templom tengellyel érdemes foglalkozni – így Zoboki. „Már sok díszt ráaggatunk a budapesti karácsonyfára, ideje rendet rakni rajta.” Az elpusztult történelmi épületek esetében az építész nem zárja ki a homlokzatrekonstrukció eszközét, amennyiben az kellően indokolt; a Szent György tér térfalának helyreállításakor például az lehetne. "

¿Qué tapas hay? 2010.10.31. 13:49:03

@Trip Fontaine: Zoboki legjobb szándékait is figyelembe véve, a kisföldalatti budai átvezetésének ötlete olyan mértékben irreális, és nélkülöz mindennemű mérnöki átgondolást, hogy az az egész koncepciót hiteltelenné teszi.

radioenekes 2010.11.07. 23:57:05

Senkit nem akarok elkesíreti, de ne álmodjatok rekonstrukcióról. Budapestnek olyan szerepet szánnak, amihez nem passzolna ha visszakapná a régi fényét és önbizalmát. És a várbeli kormányzati negyedben a kisstílű politikusok mégis hogy éreznék magukat?

HúszTíz 2010.12.18. 16:21:04

Tényleg eredetijében kellene helyreállítani. Úgy lenne szép. Egy újabb jó írás :-)

mükkemakk 2011.03.14. 11:03:38

Remek írás, a Hiltont bontani, a többi palotát vissza kell építeni.

Vallom, hogy a mai építészeti "remekművek" 50 év múlva bántóan ódivatúak lesznek.

fedkvas 2011.07.16. 16:00:43

@pimpalini: se szép nem lenne, se ízléses, az eklektikus mamutok pont annyira illenek a barokk, kisvárosias környezetbe, mint az üveg-acél, modern mamutok. a meglévő lépték figyelmen kívül hagyása pont, hogy ízléstelenség, nem pedig ízlés.
a copf(?) Teleki-palota jöhet, az tetszetős, de pl. a József-palota, amivé formálták valami iszonyatosan undorító, giccses hányinger.

zsuzsa.frisnyak 2012.05.28. 16:34:22

Ez remek írás volt, köszi.

Horizont 2012.05.28. 19:16:18

Gratulálok a poszthoz, remek munka, nagyon érdekes volt.

innovation 2012.05.28. 21:26:29

Nagyon jó cikk, köszönöm.
De nagyon-nagyon dühös lettem! :@

Még egy megjegyzés: az utolsó mondat miért nincs befejezve?

csanadvary 2012.11.23. 01:33:27

Nagyon tetszett ez az írás. Mindent vissza!!
Nagy kár hogy politikai okokból elpusztították a várat. Sztem is kormányzati negyednek illenék be legjobban, mert a múzeumok nem hoznák vissza a belé plántált anyagiakat. Viszont akkor meg egyszerűbb lenen a turistáknak.

Mindent vissza az eredeti állapotába!

Benőmanó 2013.01.14. 18:25:59

Szaggassuk le már végre végérvényesen a szennyes vörös rongyokat, szent hazánk drága testéről. Követelem, hogy a kormány azonnal kezdje meg a Várnegyed helyreállítását, ahogy az a II. világháború előtt látható volt. 2020-ra készen kell állnia, hogy ott méltóképpen megkoronázhassuk a legitim magyar uralkodót, Habsburg György Őfelségét.

díjhitelező 2013.02.11. 12:55:36

És építsenek közwc-ket is, hogy a turustáknak legyen hova szarniuk! Ez viccen kívül egy fontos dolog a várban 2013-ban.

Albu 2014.08.25. 11:01:10

@Falanszter: Legalább a szakaszcímeket ne tedd sorkizártba, kérlek! : )