Az építkezés és a rombolás évszázadai

Mussolini és Zogu albán király is támogatta a budapesti nagymecset megépítését

2010. szeptember 11. - don-kanyar

A Korán egyik példányának elégetésével tiltakozott volna egy floridai lelkész 2010. szeptember 11.-én, hogy ne épüljön a kilenc éve lerombolt ikertornyok tőszomszédságába muszlim imahely és kulturális központ. Bár Barack Obama amerikai elnök kérésére Terry Jones végül is lemondott tettéről, a 13 emeletes Cordoba Ház megépítésével szembeni lakossági ellenérzések megmaradtak. Bár Budapestet eddig még nem érte terrortámadás, a New York-iakhoz hasonlóan az emberek itt sem látják szívesen, hogy városukban létrejöjjön egy „arab kulturális negyed”. A XI. kerületi önkormányzatnak ugyanis pont a lakosság nyomására kellett most májusban elutasítania a Jótékonysági Béke Alapítvány azon kérését, hogy a Budaörsi úton egy 12,5 méter magas mecsetet építhessenek Koos Miklós tervei alapján. Pedig ha az igazság mögé nézünk, akkor kimondhatjuk, hogy 1945-ig a magyarországi mohamedánoknak már volt egy tekintélyes nagyságú budapesti imahelyük a Margit híd budai tövében! Sőt ha még azt is megemlítem, hogy Durics Hilmi Huszein későbbi budai főmufti pénzéből és vezetése alatt 1920-ban egy muszlim hitű 85 fős bosnyák kommandó még harcolt is Nyugat-Magyarországon a trianoni békediktátum értelmében az Őrvidéket (Burgenlandot) elfoglaló osztrák csendőrség ellen, akkor lehet, hogy másként állnának a magyarok a mohamedánokhoz.

Eisenhut Ferenc: Gül Baba halála (1886) (Fotó: Terebess.hu)

A budai bektasi zarándokhely


Szulejmán
parancsára 1543-1548 között kezdte el építtetni Jahjapasazáde Mehmed budai beglerbég az 1541. szeptember 2-án tisztázatlan körülmények között elhunyt Gül Baba sírját, a róla később elnevezett Rózsadomb keleti lejtőjén. A türbe népszerű iszlám sírhely volt abban az időben, ugyanis ilyen kápolnában csak a szultánok és a magasabb vezérek lelhettek örök nyugalomra. Mivel a 164 centiméter magas Gül Baba a bektasi (a szufizmus egyik ága) rend vezetője és szentje volt, így a sír mellé egy 60 fős derviskolostort (závije) is felépítettek. A kolostor déli részében (tekke) amely a mai Gül baba (korábban Niedermayer utca) utca és Török utca kereszteződésében állt egy zarándokok és vándorok fogadására alkalmas ingyen konyhát, a központi részén pedig egy kegytárgyboltot építettek. A koporsót (szanduka) úgy helyezték el, hogy Baba lába Mekka felé nézzen (kible), hogy amikor az ítélet napján feléled és felül, legott a Kábát láthassa. Az 1878. évi mérnöki felmérés szerint a türbe falai kemény budai mészkőből készültek, amelynek egyes darabjai két méter hosszúak és 0,45 méter magas rétegekben vannak egymásra helyezve az ismert török építkezési módon mésszel alig 5 mm-es hézagokban összeforrasztva. A falak vastagsága középmagasságban 0,75 méter. Mind a mérnöki felmérések, mind pedig a korabeli leírások és ábrázolások arra vallanak, hogy a falak kívül soha nem voltak levakolva.

Gül Baba türbéje a századfordulón (Fotó: profila.hu)

Grillezett török sír Wagner zenéjére


Amikor véget ér a török uralom, a sírhely rendeltetése is átalakult. A türbét a jezsuiták Szent Józsefnek ajánlva átalakították kápolnává, és hozzátoldottak egy zsindellyel fedett kis nyolcoldalú tornyot. A rend 1773. évi feloszlatása után a birtok a város kezelésébe került, akik majd száz év elteltével, 1861-ben eladták a szomszédos telektulajdonosnak, - Wagner Jánosnak. Maga a türbe azonban Törökország tulajdona lett. 1885-ben Grill Lajos építőmester a török főkonzulátustól felkérést kapott a sír restaurálására, aki új lépcsőket, ajtót és ablakot készített. A telektulajdonos Wagner is kért engedélyt bizonyos építkezésekhez, így az új keleti elemeket is felvonultató eklektikus épületével teljesen körülzárta a törökkori sírkápolnát. 1914-ben a kormány műemléknek nyilváníttatta a türbét.
 


Gül Baba türbéje a századfordulón. Itt még jól látható a jezsuiták kis tornya (Fotó: profila.hu)

A Török-Magyar Fegyverbarátság nagymecsete

 

A századelőn a magyarországi törökbarát érzület tovább fokozódott Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Thököly Imre hamvainak hazahozatalával. A Parlamentben megelevenedett a történelem: előkerültek a bujdosó kurucok, a 48-as emigráns honvédok és politikusok, az aleppói Murad pasa, azaz Bem apó, Barabás fiatalsága, Isztambul visszaadta a Corvinákat, a pesti Múzeum körutat pedig átkeresztelték V. Mehmed szultán körútra. Szintén nagy becsnek örvendtek a magyar származású Ömer Lütfi és Szolimán Ignác pasák is. Míg Ömer 1843-ban az albánok, 1846-ben a kurdok, 1851-ben a bosnyákok, 1854-ben a románok és 1853 és 1855 között az oroszok ellen harcolt vitézül, addig Szolimán 1880-as években részt vett a szudáni Mahdi-felkelés utáni angol ellenes harcokban. (Amikor az angolok véglegesen elfoglalták Szudánt, Szolimánt kitiltották, aki  később Erdélyben vásárolt magának birtokot.) Isztambul támogatta a Monarchia Bosznia-Hercegovina okkupálását is, hiszen így természetes védővonal alakult ki a két ország között az oroszok ellen az Adrián. Kállay Bénit ekkoriban nevezték ki Bosznia-Hercegovina vezetőjének, aki a szultánnak tett gesztus érdekében a muszlimokat kezdte el favorizálta a görögkeletiekkel szemben. (A görögkeleti egyház hívei ekkor ugyanis túlnyomórészt szerb származásúak voltak, s ekkora már érezhető volt a szerb törekvés Bosznia megszerzésére.) 1916-ban Budapesten állandó jelleggel már 2000 muszlim vallású hívő élt (a k.u.k. kötelékében harcoló bosnyák és török katonák, illetve albán kézművesek).



A Wagner-villa 1936-ban. Új, központi kupolát kapott az épület.(Fotó: nava.hu)

1914-ben a Monarchia hadat üzent Szerbiának, s napokon belül a helyi háborúskodás az első világháború kitöréséhez vezetett. Október 29.-én Törökország hivatalosan is belépett a központi hatalmak oldalán a háborúba. Az oszmán egységek nemcsak országuk határain harcoltak, hanem csapatokat küldtek Galíciába és Romániába is, ahol a magyar csapatokkal közösen harcoltak a románok ellen Bukarest utcáin. (Első világháborús török katonák földi maradványait rejti a Kozma utcai török katonai temető is.) 1914 decemberében Havass Rezső, az MBHGK Számvizsgáló Bizottságának elnöke a közös hadi sikerek miatt már budai mecsetről fantáziált városházi beszédében. 1916. január 13-án Barabás Béla ellenzéki képviselő felszólította Jankovich Béla kultuszminisztert, hogy a magyar-török fegyverbarátság emlékére az állam építtessen a világháború emlékére egy mecsetet és azt bocsássa Törökország rendelkezésére. 1915 decemberében már ki is hirdették a Gül Baba türbe és a mellé építendő mecset tervpályázatát is. 1916. április 4.-én míg a Fővárosi Tanács határozati formában megalakította a "Mecsetépítő Bizottságot", addig a magyar országgyűlés elismerte az iszlám vallást-, de a háborús viszonyok végül is meghiúsították a mecset megvalósítását.

A magyar-bosnyák kommandó és  a budapesti Collegium Islamaticum


Az I. világháborút követően a türbét teljesen körülfogó Wagner-villa és a türbe állapotának romlását látva új mozgalmak indultak az épületek megmentésére és egy muszlim kulturális központ felépítésére. A magyar keresztény támogatók ugyanis idegenforgalmi üzletet láttak abban, ha egy-egy muszlim vallású maharadzsa, reumás indiai politikus vagy akár egyiptomi üzletember megszállt néhány napra Budapesten. 1931. augusztus 2-án megalakult a Gül Baba Iszlám Hitközség, a következő esztendőben pedig a Gül Baba Kulturkomité, amelyeknek a legfőbb céljuk az volt, hogy a 350 milliós muszlim világ pénzügyi támogatásával megszerezzék a Gül Baba sírja körüli ingatlant, amiből egy közép-európai iszlám központot, 700 személyes egyetemi rituális internátust és iskolát, valamint egy fehér márványból elkészített négyminaretes mecsetet építhessen fel. A budai iszlám fellegvárról és centrumról elsőnek 1931- ben Suppinger Ferenc készített terveket, majd négy évvel később, 1935-ben Kismarty Lechner Lóránd.

A Lechner-féle budapesti mecset (Fotó: magyariszlam.hu)

A gyülekezet főmuftijának Durics Hüszein Hilmi volt császári és királyi tábori lelkészt választották meg. (Durics egyébként a trianoni békediktátum szerint Ausztriának ítélt Nyugat-magyarországi vármegyék védelme érdekében saját pénzén egy első világháborút megjárt 85 fős bosnyák - albán kommandót szervezett és vezetett. Az egység a Prónay - különítményen belül harcolt az osztrák reguláris hadsereg és csendőrség ellen Ágfalván. Pár hét leforgása alatt felszabadították az egész Őrvidéket/Burgenlandot/- és a wilsoni elveknek megfelelően kikiáltották Lajtabánságot. A Rongyos Gárda harcainak volt köszönhető, hogy népszavazást tarthattak Sopron hovatartozását illetően.) A mecset terveit a kezdetektől fogva támogatta a pániszlám mozgalom ismert vezetője, Chekib Arslan emír, a Comité syrio-palestinien elnöke, aki Genfben a Népszövetségben a világ muszlimjait képviselte. Ő már 1931-ben a jeruzsálemi pániszlamita kongresszus elé terjesztette a budai mecset és diák-internátus tervét, amelyről a kongresszus támogató döntést hozott. A külföldi propaganda és pénzgyűjtő akciót Durics Hüszein Hilmi budai mufti és a magyar katonatiszti sportoktatásával foglalkozó Reszulovics Mehmed bég végezte. A Gül Baba Komité vezetését dr. Bárczy István nyugalmazott igazságügy miniszter, Petrichevich György ezredes és Germanus Gyula iszlamista, egyetemi tanár látta el. Az akció szép visszhangot keltett az Iszlám világban.

Háromkirályok ajándéka

 

A propagandakörút alkalmával Hüszein Hilmiék eljutottak Egyiptomba, Palesztinába, Szíriába, Irakba és Indiába. Fogadta őket a jeruzsálemi nagymufti, Hitler későbbi barátja Hadzs Amin al-Husszeini, I. Gázi iraki király, Haidarabadban pedig a helyi uralkodó, a nizám is. Sektib Arszlán emír például elfogadta a magyar iszlám legfőbb protektorátusát, Ibrahim a johorei szultán mindemellett felajánlotta az indiai mohamedánok anyagi segítségét, Irak és Mezopotámia ura Fejszal király pedig felhívta alattvalói figyelmét a Gül Baba akcióban való részvétel fontosságára. De nem csak a magyar muszlimok vándoroltak külföldre pénzért, hanem sokszor jött látogatóba ide a szír Arszlán emír és Ali Nasszir Bedawi pasa is tájékozódni a gyűjtésről, ám Duricsék mindösszesen csak 3 millió pengős támogatást tudtak az uralkodóknak felmutatni. Persze ez betudható volt annak az intrikahadjáratnak is, amit egy Budapesten rekedt török imám, Abdul-Latif gerjesztett irigységből.

Mussolini támogatta, Zogu megígérte: kis albán medressza a Rózsadombon


Durics a sikertelenség után Zogu albán király felé fordult, akit a magyar iszlám védnökének is megválasztottak. Ajándékként egy ezüstből készült, a felépítendő mecsetet ábrázoló plakettet (a magyar vám 450 Pengőre értékelte) is vitt a királynak. (Ez az emlékplakett Enver Hodzsa idején egy múzeumba került, majd az albán kommunizmus bukása után ki tudja mi okból, eljutott az albán bektasi rend nagyfőnökéhez, ahol a mai napig is látható.) Egyébként Durics áldotta meg Zogu király és Apponyi Geraldine frigyét is, ugyanis Hilmit időközben az albán király kinevezte saját udvari főmuftijává, ezt egy kitüntetéssel is megerősítette (Szkander Bég Rend parancsnoki rendjele, gyémántos csillagokkal). Zogu albán király annyira komolyan vette Duricsékat, hogy több ezer arany pengőt ajánlott fel a budai mecset és medressze felépítéséhez, melyet az alapkő letételekor folyósítottak volna. A bektasi rend vezetőjétől Durics díszes turbánt is kapott ajándékba. Egyúttal bejelentették, hogy 50 muszlim albán diák is jönne majd az új medresszába tanulni, s az albán kormány jelezte, hogy fel kívánja venni a diplomáciai kapcsolatot hazánkkal. Érdekes a sors fintora: a magyar iszlám másik protektora Mussolini-, aki ráadásul még csak nem is volt muszlim, pár évvel később elűzte Zogu albán királyt a trónjáról. A háború, azt követően pedig a megváltozott politikai viszonyok így lehetetlenné tették a mecset megvalósulását. Hasonló okokból fulladt kudarcba a Gül Baba múzeum jóval szerényebb terve is, amit egyébként Lux Géza tervei alapján restauráltak.
 

A Basil-féle budai mecset a Wagner-villa alapjain. Középen a türbe. (Fotó:basilbayati.com)

Egy angol álom: a budai Germanus Gyula Iszlám Központ



A háború súlyosabb pusztításaitól a türbét a Wagner-villa védte meg. A sérülések kijavítására és az eredeti állapot helyreállítására csak 1954-59-között került sor Pfannl Egon tervei alapján. Ekkor bontották le a kupola magasított tetőszerkezetét a kis nyolcszögű tornyocskával együtt, s helyette az eredeti állapothoz jobban hasonlító, laposabb kupola készült. A kupolára, amelyet a 17. századi török világutazó Evlija Cselebi ólomtetejűnek látott, vörösréz fedőlemezek kerültek, a barokk-kori ovális ablakokat befalazták. Az egyetlen megmaradt korabeli ablakra és az ajtóra kovácsoltvas védőrács került. Bár a türbét eredeti formájában helyreállították, az csak az 1970-es restaurálás során szabadult ki valamelyest a Wagner-villa szorításából, igaz a villa alsó támfalai még mindig körülvették az építményt. 1983-ban ismét felmerült a budapesti Iszlám Központ felépítésének terve, amire 1987 nyarán adott több figyelemre méltó választ a Polónyi Károly, illetve az angol Alison és Peter Smithson sztárépítészek vezetésével szervezett budapesti nemzetközi alkotótábor. 1990-ben a Gül Baba türbe körül kialakítandó iszlám vallási-kulturális központ és mecset létrehozásánál dr. Basil al-Bayati brit- iráni építész például az ottomán és magyar építészeti stílusokat kombinálta volna. 1996-ban a Török Kulturális Minisztérium anyagi támogatásával szerényebb keretek között ugyan, de helyreállították a Gül Baba türbe és környékét K. Pintér Tamás építész tervei alapján.

Jamrik Levente

 

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr772289566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Magyarnaba 2011.01.29. 12:08:05

Ha a muszlimok és a más vallásúak között világszerte előforduló konfliktusokat látom, akkor kedvező adottságnak kell vélelmeznem azt, hogy hazánkban eddig nem sikerült gyökeret eresztenie ennek a vallásnak. Remélem ez így is marad.

Úviusz 2011.05.09. 16:11:37

wow easy with that shit, man!