Az építkezés és a rombolás évszázadai

Bukarest: ablak nélküli felhőkarcoló 8 darab lifttel + a világ legnagyobb magánrezidenciája

2010. szeptember 08. - don-kanyar

Nicolae Ceausescu építészeti géniuszának kézlenyomatát több bukaresti épület is őrzi. A korábban bemutatott, a diktátor dilettáns ötletei alapján megépített bukaresti metró mellett, most két újabb gyöngyszemet mutatok be.

Ceausescu és a Nép Háza (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A bukaresti Nép Háza: a háromszoros Guinness bajnok

 

Nicolae Ceausescuban az 1970-es évek elején fogalmazódott meg, hogy országlása 1985-ben esedékes huszadik évfordulója emlékére a világ egyik legnagyobb magánrezidenciával lepi meg magát és „népét”. A groteszkül a Nép Házának nevezett épülettel a Kondukátor nemcsak magának, hanem Románia ”gazdasági és eszményi nagyságának”, illetve a szocialista-klasszicista realizmusnak is emléket szeretett volna állítani.  A 84 méter magas, a föld felett 12 emeletnyi, alatta pedig további 8 emelet mély épületet nemcsak a mai napig a világ legdrágábban átadott épületének tartják számon (2006-os becslés szerint 3 milliárd euróba került), hanem 1990-óta – amikor is a román Parlament ebbe az épületbe költözött-, a világ legnagyobb polgári használatra szánt irodaépületének is (bruttó 330 000 négyzetméteren, több mint 2 550 000 m3 mennyiségű betont és követ használtak fel).

A Népek Házának (Casa Poporului) 2 százalékkal nagyobb a térfogata, mint a Kheopsz piramisnak (Fotó: Skyscrapercity.com)

Egyébként a Nép Háza a világ harmadik legnagyobb épülete. Csak a floridai Cape Canaveral űrsikló állomás és a mexikói Quetzalcoatl piramis előzi csak meg beépített köbméter tekintetében. Ráérő építészek még azt is kiszámolták, hogy a bukaresti Casa Poporului (Nép Háza) térfogata 2 százalékkal több, mint az egyiptomi Kheopsz piramis. A Guinness Rekordok Könyve szerint Ceausescu gigavillája csúcstartó a világ legrosszabbul megtervezett épületei versenyében is.  A 28 éves Anca Petrescu építész által megálmodott épületet 4 év alatt 20 ezer munkás építette fel. Felépítéséhez 1980-ban 7 négyzetkilométer nagyságban szinte mindent lebontottak: a munkagépeknek esett áldozatul az 1716-1736 között épült kiemelt műemléknek számító Văcăreşti kolostor és templom, az eklektikus-mór stílusban megépített Brancovenesc Kórház, az Országos Levéltár, és az 1937-ben átadott Köztársasági Stadion is. 40 000 ember lett hajléktalan a diktátor magánvillájának építése miatt.

Az egykori bukaresti Văcăreşti kolostor és templom (Fotó: Wikipedia.ro)

 

A néhai diktátor egykori gigavillája további legekkel is büszkélkedhet: 200 építész tervei alapján az épület 1000 szobából 440 darabot hálószobának alakítottak ki, amiket 30 darab csarnok és lounge kötött, illetve köt össze. A Kondukátor és családjának 4 étterem 3 könyvtár, 2 földalatti parkoló, 1 hangversenyterem és 2 uszoda is a rendelkezésére állt. A 270 méter hosszú villába 1 000.000 m3 márványt, 5 500 tonna cementet, 7 000 tonna acélt 1.000 tonna bazaltot, 900 000 m3 mennyiségű fát, 3 500 tonna kristályt, 200 000 m3 üveget építettek be, amiket 220 000 méter hosszú vörös szőnyeggel és 3 500 m2-nyi olasz bőrrel vontak be. Az épületben 2 800 darab kristálycsillár lelhető fel a mai napig, amelyből az evz.ro információi szerint egy tucatot a szentpétervári (akkor még leningrádi) Ermitázs Múzeum ajánlott fel az orosz cári „készletből.” A Nép Házában persze töménytelen mennyiségben megtalálható az aranyozott, ezüstözött, bársonnyal, brokáttal, selyemmel díszített kortárs, impresszionista faliszőnyegek és festmények, az agapiai és a varateci kolostorokban élő apácák által varrt csak kézzel mosható 16 méter magas, egyenként 250 kilós függönyök, és a mahagóni berakású bútorok garmadája is. A mahagóni faaanyag  a néhai zairei (ma Kongó) Mobutu Sese Seko elnök ajándéka volt. Ceausescu az építkezés során arra is figyelt, hogy kis termete és apró lábai miatt, az épület lépcsői ne legyenek túl magasak számára-, így egy 1:1-es léptékű modell lépcső felépíttetésével 14 centiméterben adta meg a lépcsők magasságát. Az így kialakított lépcsőfokoknak köszönhetően a világ egyik leghosszabb lépcsőivel rendelkező épületévé tették a Casa Poporului-t.

A Népek Háza jelenleg a román Parlament székhelye (Fotó: Panoramio)

Európa legmagasabb toronyháza, ahol nincs ablak

 

A Népek Háza tervezése idején fogalmazódott meg Ceausescuban, hogy hiába terveztette meg alacsony magasságúra megavillája lépcsőit-, több lift is elkelne majd az új épületébe.  Döntése az 1962-ben alapított állami tulajdonú IFMA lift-és teherhordó gyárra esett, ám amikor feleségével közösen felkereste a nem túl jelentős ipartechnikai múlttal rendelkező gyárat, és észrevette a félkész, darabokban álló lifteket az összeszerelő csarnokban, akkor kétségbe esett, hogy ezek a rossz minőségű anyagokból, kézzel „összetákolt”  minden modernitást nélkülöző darabok bizony leszakadhatnak majd alatta a villájában. Nicolae Lupu a gyár jelenlegi igazgatója a gandul.ro-nak tett interjúja szerint, a Kondukátornak az is fejtörést okozott, hogy a már elkészített lifteket egyszer sem tesztelték 37 méternél magasabb épületekben működés közben. Mivel a Népek Háza magasságát 84 méterben határozta meg Anca Petrescu építész, így a diktátornak kézenfekvő volt, hogy leendő gigavillájánál egy magasabb toronyban, „felhőkarcolóban” teszteljék majd le a román lifteket.

Románia, és egykor Európa legmagasabb toronyháza: a 114 méter magas Basarab (Fotó: Frontpress.ro)

A nagyzási hóbortban szenvedő diktátor nem is lett volna hű önmagához, ha ennél az épületnél is nem a legeket hajszolta volna. A Kondukátor kijelentette, hogy az akkor legmagasabb svájci Schindler liftgyártó cég teszttornyánál (77 méter) 37 méterrel magasabbnak kell lennie a román toronynak, hogy „e tekintetben is a románok lehessenek az elsők Európában”. A kontinens legmagasabb liftvizsgálati tornyának megépítését 1972-ben rendelte el Ceausescu, amelynek helyét a Bukarest belvárosához közeli Grivitza kerület Gara de Nord metrómegálló mellett jelölte ki. A 114 méter magas tornyot Cornelius Borcoman építésznek kellett megterveznie, akinek fejvesztés terhe mellett volt kiadva ez a feladat. Ugyanez vonatkozott Gheorghe Negoita, V. Guran, Pajor E., és D. Macovei mérnökökre is. 

Az ablak nélküli torony egyik külső liftje (Fotó: Frontpress.ro)

A 23 emeletes épület annak ellenére készült el két év alatt, hogy egy esetleges imperialista atomtámadás és a Havasalföldre jellemző földrengések miatt 22 méter mélységben a föld alatt is ki kellett alakítani további emeleteket, bunkereket, gépházakat, a talajvíz miatt pedig gátrendszereket. (Az 1977-es bukaresti földrengést egyébként meg sem kottyant a „felhőkarcolónak”.) Az épület lényegében egy ablak nélküli betonkéreg, amelynek 400 négyzetméteres szintjeit csak 6 belső liftakna és 2 kültéri lift köti össze. Nicolae Lupu visszaemlékezései szerint a Népek Házához 55 különböző típusú liftet kellett kifejlesztenie az IFMA-nak, amelyek ezt a 114 méteres magasságot 10 perc alatt tették meg! „Ezzel a negatív rekorddal viszont elértük, hogy egész Európa rajtunk röhögött”- fogalmazta meg keserű szájízzel az igazgató a gandul.ro online újságnak. Így döntött egyébként Nicolae Ceausescu is. A nagyon lassan mozgó román liftek helyett, végül is a nagy „konkurens”, a Schindler termékeit választotta ki a diktátor a Népek Házának nevezett villájába.

Az egyik liftakna Románia használaton kívüli legmagasabb házában (Fotó: Frontpress.ro)

A ma már Basarab Towernek hívott belvárosi torony viszont maradt a helyén. További lift teszteket már soha senki sem végzet az épületben, bár az 1989-es temesvári forradalom utáni rendszerváltás után voltak még olyan próbálkozások, hogy a „korábbi nagy konkurensek valamelyike”, a Schindler, vagy az Otis itt tesztelje Európa egyik, de Románia legmagasabb épületében valamelyik személy-vagy teherlift prototípusát-, de mindegyik cég nemet mondott a bérleményre. A felhőkarcoló étteremként való újjászületése, vagy katonai légelhárítási toronyként alkalmazásának ötlete is csődöt mondott. Az IFMA cég is már rég beolvadt az ingatlankereskedéssel foglalkozó Tiriac Holdingba. A Gara de Nord (közlekedésszerkezetileg hasonló adottságú tér, mint budapesti Moszkva tér) mellett felépített 114 méter magas torony (a budapesti Nagyvárad téri SOTE épület 88 méter magas) ma reklámfelületként, rádió-, tévé-, internet, és GSM jeltovábbító épületként tengeti tovább az életét. Lakói pedig nem kollégisták, vagy laborosok, hanem galambok.

Jamrik Levente

Nicolae Lupu az IFMA liftgyár igazgatója a torony tetején (Fotó: Frontpress.ro)


A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr182281029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2010.10.06. 20:33:42

Miért jellemző a nagyzási mánia a diktátorokra?

zeus666 2011.01.28. 13:14:20

Mert csupán 4 osztállyal és 14-es IQ-val rendelkeznek?

tasi69 2013.05.16. 19:56:00

A szörnyű ebben hogy a románok még büszkék is ezekre a szörnyedvényekre amit a nagy vezérük építetett.

Sportquattro 2013.08.09. 14:58:33

Virág elvtárs, se ajtó, se ablak ?

Zozi79 2013.08.10. 16:02:05

Amúgy meg nem sokkal kisebb marhaság az M6-os alagútjai, a Gyurcsány-éra jelképei...

Zozi79 2013.08.10. 16:02:10

Széll Kálmán tér, nem Moszkva :-)

Livia Doszpot 2016.08.11. 10:08:56

Nálunk is vannak ilyen közbarmok akik a nép veritékén dőzsölnek!de lesz még itt is Románia!