URBFACE.COM - KULTÚRTÖRTÉNETI - ÉPÍTÉSZETI ADATBÁZIS, TÚRÁK

 

urfacehirdeto_2.jpg

Facebook

nincs

Kukkoló

Free counters!

Címkék

1086 (1) 1286 (1) 1287 (1) 1453 (1) 1461 (1) 1472 (1) 1655 (1) 1676 (1) 1680 (2) 1697 (1) 17/5001 (1) 1701 (2) 1703 (1) 1704 (1) 1710 (1) 1716 (1) 1717 (1) 1720 (1) 1724 (2) 1733 (1) 1737 (1) 1739 (3) 1741 (2) 1745 (1) 1754 (1) 1765 (1) 1784 (2) 1785 (1) 1793 (1) 1795 (1) 1796 (1) 1799 (1) 1803 (1) 1804 (1) 1808 (1) 1809 (1) 1810 (1) 1811 (1) 1812 (1) 1813 (1) 1814 (1) 1816 (2) 1818 (1) 1821 (4) 1822 (1) 1829 (1) 1830 (1) 1831 (1) 1833 (1) 1834 (1) 1835 (1) 1836 (2) 1841 (1) 1842 (2) 1844 (1) 1848 (1) 1849 (1) 1851 (1) 1852 (4) 1853 (1) 1854 (1) 1855 (4) 1856 (2) 1858 (1) 1860 (1) 1861 (1) 1862 (1) 1863 (3) 1864 (1) 1865 (1) 1866 (2) 1867 (1) 1868 (1) 1869 (6) 1870 (6) 1871 (7) 1872 (3) 1873 (6) 1874 (2) 1875 (1) 1876 (2) 1877 (1) 1878 (1) 1879 (2) 1880 (3) 1883 (2) 1884 (5) 1885 (2) 1886 (1) 1887 (2) 1888 (2) 1889 (1) 1890 (3) 1891 (1) 1892 (1) 1893 (7) 1894 (3) 1895 (4) 1896 (7) 1897 (7) 1898 (2) 1899 (4) 1901 (3) 1902 (6) 1903 (5) 1904 (5) 1905 (4) 1906 (7) 1907 (4) 1908 (6) 1909 (3) 1910 (5) 1911 (2) 1912 (10) 1913 (14) 1914 (5) 1916 (5) 1917 (4) 1918 (1) 1919 (5) 1920 (7) 1921 (2) 1922 (4) 1923 (5) 1924 (6) 1925 (2) 1926 (7) 1927 (12) 1928 (10) 1929 (11) 1930 (12) 1931 (9) 1932 (3) 1933 (16) 1934 (11) 1935 (14) 1936 (23) 1937 (15) 1938 (10) 1939 (13) 1940 (9) 1941 (16) 1942 (19) 1943 (20) 1944 (30) 1945 (25) 1946 (3) 1947 (10) 1948 (9) 1949 (9) 1950 (7) 1951 (5) 1952 (6) 1953 (8) 1954 (7) 1955 (8) 1956 (8) 1957 (4) 1958 (7) 1959 (6) 1960 (7) 1961 (1) 1962 (5) 1963 (3) 1964 (4) 1965 (4) 1966 (2) 1967 (4) 1968 (7) 1969 (4) 1970 (5) 1971 (3) 1972 (6) 1973 (5) 1974 (3) 1975 (2) 1976 (3) 1977 (2) 1978 (4) 1979 (1) 1980 (4) 1981 (3) 1982 (2) 1983 (3) 1984 (3) 1985 (6) 1986 (2) 1987 (6) 1988 (2) 1989 (4) 1990 (8) 1991 (9) 1992 (2) 1993 (3) 1994 (2) 1995 (1) 1996 (4) 1997 (1) 1999 (1) 2000 (2) 2001 (2) 2002 (3) 2003 (2) 2004 (3) 2005 (3) 2006 (3) 2007 (1) 2008 (7) 2009 (5) 2010 (3) 2011 (7) 2012 (3) 2013 (1) 2014 (1) 2015 (1) 2022 (1) 3D térkép (1) abházia (1) abos brúnó (1) acsay lászló (1) ada kaleh (1) adlerhorst (1) adolf eichmann (1) adolf hitler (15) aghagurban alijev (1) ágoston emil (1) aigner sándor (1) akropolisz (1) alagút (5) alaszka (2) albánia (2) albert f. dagit (1) albert khan (1) albert speer (8) álcázás (1) alekszander csekmarev (1) alekszandr gegello (1) alekszej koszigin (1) alekszej suszev (1) alexander achenbach (1) alexander popp (1) alfred piffl (1) alice claypoole gwynne (1) almere (1) Alois Dryák (1) alpár ignác (5) al capone (1) anca petrescu (1) anchorage (1) andezit művek (1) andrássy-híd (1) angola (1) anker-palota (1) annaberg (1) antarktisz (1) antenna (1) antonín bata (1) antonín raymond (1) antonio fuentes (1) apponyi geraldina (2) aranyoshegy (1) argentínia (1) aristotle fioravanti (1) árkay aladár (1) árkay bertalan (2) armando brasini (2) arno breker (1) arrigo minerbi (1) arturo vatteone (1) asa stebbins (1) astoria (1) atlantisz (7) atlantropa (1) atombomba (1) atomraktár (1) attilio la padula (1) augsburg (1) augusts voss (1) august coenders (1) august de serres (1) august strauch (1) ausztrália (1) ausztria (5) autóút (2) ávh (1) azerbajdzsán (1) b5 richard (1) babilon (1) bab al aziziya (1) bad schmiedeberg (1) bad segeberg (1) bad windsheim (1) baiae (1) Bajkonur (1) bakony (1) balatonfűzfő (1) balázs ernő (1) bánlaky géza (1) barbara hutton (1) barlang (1) barsz 501 (1) barsz 502 (1) barsz 503 (1) barsz 504 (1) barsz rendszer (1) bartunek ferenc (1) bauer henrik (1) baumgarten sándor (2) baumhorn lipót (1) bayreuth (1) bécs (3) bedrich gerstel (1) béga (1) begich towers (1) belgrád (2) belügyminisztérium (2) bem tér (1) benedek dezső (1) benedicty józsef (1) benito mussolini (7) benkó károly (1) berchtesgaden (1) berczik gyula (2) berger krisztián (2) bergh károly (2) berlin (6) betlehem (1) bikás-park (1) birly ede (1) bíró béla (1) bitó jános (1) bjarne carl olsen (1) blut und boden (1) bogensee (2) bolondok háza (1) bonta jános (1) borbíró (bierbauer) virgil (2) bordély (2) boriss pugo (1) borisz jofán (2) boros pál (1) börtön (1) bosznia (1) bratislava (1) braunecker lamoral (1) brein ignác (1) brezsnyev (1) brooklyn (1) brookwood (1) bruno sigwart (1) buckner-barakk (2) budai vár (5) budaörs (1) budapest (55) budapest 100 (1) buharin (1) bukarest (6) bukovics gyula (1) bulgária (2) bunker (38) buzludzs-hegy (1) buzzi bódog (1) caligula (1) caligula hajói (1) camelot (1) camille saint-saen (1) cancún (1) carlo diodati (1) charles agree (1) charles axel guillaumot (1) charles bianconi (1) charles crane (1) charles diodati (1) charles gabriel dioati (1) charles hudson (1) charles noble (1) charles yerkes (1) chenzhuangcun (1) chicago (1) christopher christian von dabel (1) christopher wren (1) cia (1) clemens klotz (1) cobble hill (1) cologny (1) constantin federovici (1) cornelius vanderbilt (2) costin georgian (1) count von mercy (1) császár (1) csatorna (1) csehország (2) csehszlovákia (1) csemegi józsef (1) csernobil (1) csíki-hegyek (1) csingtaó (1) csodafegyver (1) csomay zsófia (1) csontos csaba (1) csou en-laj (1) czigler endre (1) czigler győző (2) dabasi halász géza (1) dácsa (1) dambovita (2) dardanella (1) darth vader (1) dávid károly (1) deák tér (1) deception-sziget (1) déli-georgia-sziget (1) déli kikötő (2) déli pályaudvar (1) déli védelmi rendszer (1) dernau (1) detroit (1) devecis ferenc (3) diadalív (2) dicsőség csarnoka (1) diescher antal (1) diktatúra (1) díszletváros (1) dmitrij csecsulin (1) dobromir kolarov (1) dob utca (1) domenico trezzini (1) domszky pál (1) donald rickerd (1) donát (1) dötzer ferenc (1) dragonits tamás (1) drakula (1) dreher antal (1) duc de richelieu (1) duga-2 (1) dugway proving ground (dpg) (1) duna (2) duna-part (2) dunai repölőgépgyár (1) dunwich (1) durics hüszein hilmi (1) Dušan Jurkovič (1) e.u.r. (1) eastern state penitentiary (1) eberl carlo (1) eduárd ivanovics totleben (1) egerzeiger gyula (1) egyesült államok (20) egyesült királyság (7) emil bellus (1) emlékmű (1) enrico del debbio (1) építőművészet (2) erdély (1) erich honecker (2) erich mendelssohn (1) erich mielke (2) erich zu putlitz (1) eric mendelsohn (2) ernesto la padula (1) ernst flagg (1) ernst geiger (1) erőd (5) erőmű (3) ERŐTERV (1) erwin suppinger (1) erzsébetváros (1) erzsébet sósfürdő (1) észak korea (1) eugenio montale (1) ewen cameron (1) F4-atombunker (1) fake-építészet (1) faluház (1) farkasdy zoltán (1) fasizmus palotái (1) federico chueca (1) fegyház (1) fegyvergyár (1) feledi józsef (1) felhőkarcoló (2) fellner sándor (2) fengdu (1) ferenc józsef (2) feszl frigyes (2) feszty adolf (1) film (2) fischer józsef (1) fiume (1) fkt (1) flakturm (1) florida (1) flotta (1) főhadiszállás (2) főőrségi épület (1) forgó pál (1) förk ernő (1) forro mussolini (1) forum hungaricum (1) francesco levacher (1) franciaország (2) frankenstein (1) franklin d. roosevelt (3) frank lloyd wright (1) frank veto lyman (1) frantisek gahura (1) franz anton hillebrand (2) franz kreuzer (1) frederick tenuto (1) frey lajos (4) friedrich bagdons (1) friedrich pabst (1) friedrich tamms (1) fritz hart (1) fritz högel (1) fritz schaller (1) fritz tamms (1) fritz todt (2) führerbunker (2) fushan-hegy (1) gabrovó (1) galgamácsa (1) gallipoli (1) ganz ábrahám (1) gauhalle (2) gauhauptstadt (1) gaustadt (2) gebhardt béla (2) gellért hegy (4) genf (1) genova (2) geoffrey pyke (1) george byron (1) george ferber (1) george frederick bodley (1) george mihai cantacuzino (1) george wünchmann (1) georgij sztojlov (1) georg lukas (1) gereben gábor (1) gerhard schmidhuber (1) germánia (1) gerster kálmán (1) gerster károly (1) gervai zoltán (1) gestapo (1) gherardo boso (2) gibraltár (1) giergl kálmán és korb flóris (1) giovanni battista piranesi (1) giovanni pastine (1) giuseppe pagano (1) gladys vanderbilt (2) glocke (1) gotham city (1) gottgeb antal (4) greenwich (1) gregersen hugó (3) grigore ghica (1) grigorij szimonov (1) grodzisk mazowiecki (1) grúzia (1) guido ucelli (1) gulág (3) gül baba (1) gunkanjuma (1) gustave eiffel (1) guy maunsell (2) gyár (3) gyarmat (2) gyenes lajos (2) gyilkosság (3) gyorgye kovaljevski (1) h. hobart weekes (1) habakuk-projekt (1) hajagtető (1) hajho (1) hajmáskér (1) hajós alfréd (1) hálószoba (2) hamburg (1) hans döllgast (1) hans drassler (1) hans kammler (3) hans peter des coudres (1) hans reissinger (1) hans uhl (1) harkányi béla (1) harlem-völgy (1) harold b. foss (1) harold ellington (1) három szoros gát (1) hashima (1) hauszmann alajos (5) heinrich himmler (2) heinrich kálmán (1) heinrich schweitzer (1) henriette delavrancea gibory (1) henri alexis brialmont (1) henri guisan (1) henry vaughan (1) heppe szaniszló (1) herbert dübell (1) herbert von bismarck (1) herczeg zsigmond (1) hermann bartels (1) hermann giesler (1) hermann henselmann (1) herman mark (1) herman sörgel (1) hét nővér (1) híd (5) hidrogénbomba (1) hikisch lajos (1) hild jános (1) hild józsef (1) hild károly (1) hild vince (1) himki (1) hirohito császár (1) hollandia (1) holy land-projekt (1) hong kong (1) honvédelmi minisztérium (1) horthy istván (1) horthy miklós (3) horvátország (2) howard phillips lovecraft (1) hruscsov (3) hubert groß (1) hubert józsef (1) hübner tibor (1) hugh ferriss (1) hugo-constantin bartels (1) hültl dezső (2) hustontown (1) hut point-félsziget (1) i.u. 41 (1) i. idris király (1) i. károly (1) i. milán (1) ian fleming (1) id. francsek imre (2) igor drobinin (1) igor fomin (1) igor kurcsatov (1) ii. jános pál pápa tér (1) ii. károly (1) il gigante (1) interaktív térkép (1) ion antonescu (2) isten városa (1) IV. rettegett iván (1) jablonszky ferenc (1) jáde szobor (1) jakab dezső (2) jakov csernyikov (1) jakutföld (1) jakutszk (1) jamrik-projekt (1) janáky istván (2) jangce (1) jankovich miklós (1) jánossy györgy (1) jánszky béla (1) jan kotera (1) japán (5) jarvis-sziget (1) jason de caires taylor (1) jedlicska jános (1) jellinek emil (1) jeruzsálem (1) jeszenszky gerő (1) jobbágyi (1) johannes krüger (1) johannes schultz (1) johannes seiger (1) johann vetermann (1) john charles cutler (1) john desmond bernalt (1) john eilliam polidori (1) john haviland (1) john milton (1) jókai mór (1) josef gocar (1) josef goeár (1) joseph bazalgette (1) joseph beattie hamilton (1) joseph goebbels (3) josip broz tito (4) jozef tisó (1) józsef palota (1) jüan si kaj (1) jugoszlávia (4) jungfer gyula (1) junzo sakakura (1) Juraj Tvarožek (1) jurij osztrovszkij (1) jurjevec (1) juszif szafarov (1) K-129 (1) kádár jános (1) kadics (1) kadics ottokár (3) kadikcsán (1) kálvin tér (2) kamen goranov (1) kammerhof (1) kanada (2) kapsza miklós (1) karaganda (1) Karel Chlumecký (1) karl albiker (1) karl bernauer (1) karl etzel (1) karl heinrich emil becker (1) karl pfeffer wildenbruch (2) karl piepenburg (1) karl schaechterle (1) károly-laktanya (1) kasselik fidél (1) kasselik fidel (1) kaszpi tenger (1) kasztner rezső (1) katafilok (1) katakomba (2) katedrális (3) kauser i. józsef (1) kauser lipót (3) kazahsztán (2) kazamata (1) kazanlak (1) kégl györgy (1) kék macska (1) kelenföld (3) kéler napoleon (1) kellner lipót (1) kemál atatürk (1) kemal butka (1) kertész k. róbert (2) kgb (1) kilamba (1) kim dzsong il (1) kim dzsong un (1) kína (7) király utca (2) kirschenbaum keresztély (1) kis-országház (1) kisfaludi strobl zsigmond (1) kisinyov (1) kiskunlacháza (1) kismarty lechner jenő (3) kismarty lechner kamill (1) kismarty lechner lóránd (1) kismarty lechner lóránt (1) kiss géza (1) kivégzés (1) klupathy jenő (2) knollwood (1) kőbányai pincerendszer (2) koch henrik (2) koczka gábor (1) koczka nándor (1) koiszo kuniaki (1) kolbenheyer ferenc (1) kolbenheyer gyula (1) kolbenheyer viktor (1) kolmannskuppe (1) kolmanskop (1) kolostor (1) kommunizmus palotái (1) komor marcel (1) komor marcell (2) komszomolszk (1) koncentrációs tábor (5) kondor márton (1) konrad adenauer (1) konrad wachsmann (1) konstantinápoly (1) konstatntin jakovlevics zverev (1) könyvtár (1) kopeczek györgy (1) kormányóvóhely (2) körössy albert (1) kotsis istván (1) kotsis iván (1) kővári györgy (1) kowloon walled (1) Kozmográd (1) központi városháza (1) köztársaság tér (1) kreml (1) kristo sotiri (1) krisztinkovics béla (1) kunmadaras (1) kurcsatov (1) kyongsong (1) laczkovics lászló (1) laibach (1) laktanya (2) lansdell k. christie (1) lasciac romeo (1) lauber lászló (2) lechner jenő (2) lechner lajos (1) lechner ödön (1) leitturm (1) lengyelország (5) lengyel béla (1) leningrád (3) leni riefenstahl (1) leon benois (1) leo callahan (1) lépcső (1) lestyán ernő (1) lettország (1) lev rudnyev (2) le corbusier (3) líbia (1) lichtenberg (1) lida baarová (1) lift (1) Līgatne (1) limburszky józsef (1) linz (1) linzbauer istván (1) litomerice (1) ljubecs (1) ljubljana (1) lois welzenbechers (1) lokátor (1) london (3) lotz károly (2) louis etienne héricart de thury (1) lovarda (2) lucska vilmos (1) lüderitz (1) lukács pál (1) luxushotel (1) lux kálmán (1) lyka istván (2) mackay malcolm (1) macskovics titusz (1) macusiro (1) magtár (1) magyar maginot vonal (1) Makszimovics Subnyikov (1) manfred sakel (1) marcello piacentini (2) margitsziget (1) marienthal (1) mario palanti (2) marks g. croydon (1) markus wolf (1) mark duiliu (1) marokkó (1) maróti géza (1) marseille (1) martfű (1) martsekényi imre (1) marvin rosenthal (1) mary shelley (1) masirevich györgy (1) massimiliano palombara (1) mauzóleum (2) maximilian schuman (1) max ferdinand perutz (1) mayerhoffer ádám (1) mecset (3) medgyaszay istván (1) meinig artúr (2) mercedes (1) messner sebestyén (1) metró (5) mexikó (1) mies van der rohe (1) mihail gorbacsov (2) mihail zelenin (1) mihai vitega (1) mihajlo mitrovics (1) miklós ede (1) milanówek (1) Milan Michal Harminc (1) millersville (1) miller ede vince (1) mimoyecques (1) miniszterelnökség (1) miron cristea (1) miron merzsanov (1) miroslav lorenc (1) misdroy (1) moammer el kadhafi (1) mocsonyi jános (1) moldova (1) mole littoria (1) molnár farkas (1) monterosso al mare (1) morris bolber (1) móry károly (1) mosonmagyaróvár (1) moszkva (7) műemlék (3) mulató (1) múmia (1) münnich aladár (3) murányi gyula (1) nagano (1) nagaszaki (1) nagybecskerek (1) nagyvázsony (1) namíbia (1) naphegy (1) napóra (1) ndk (4) neft daşlari (1) nekropolisz (4) németország (21) nemi-tó (1) nemzeti panteon (2) népek háza (1) neptunusz (1) neue-slowenische-kunst (1) neuschloss kornél (1) newport (1) new york (5) ney ákos (1) ney béla (1) ney rezső (1) nicolae ceausescu (6) nidosi imre (1) nik-751 (1) nikolaus von vormann (1) nikola dobrovics (1) nikola jankovics (1) noah trockij (1) nöpauer mátyás (2) norilszk (1) novák ferenc (2) nova cidade de kilamba (1) nsk (1) nszk (1) nyerjungi (1) nyikolajev (1) nyikoláj baranov (1) nyiri tibor (1) nyugati pályaudvar (1) óbuda (1) odessza (1) oetl antal (2) olaszország (4) olimpia (3) oppenheimer ignác (1) oranjemund (1) ördögök városa (1) orfeum (1) oroszország (10) országház utca (1) orth ambrus (2) oskar dengel (1) oskar martin amorbach (1) osszárium (1) ottokár (1) otto briickwald (1) otto march (1) otto nürnberger (1) otto skorzeny (1) óvóhely (4) P/50-bunker (1) pache protopopescu (1) palaiologosz zsófia (1) palóczi antal (1) palota (1) pál hugó (1) panteon (1) pán józsef (1) párizs (1) parlament (1) pártos gyula (2) paul bronisch (1) pejacsevich lászló (1) peking (4) pennsylvania (1) pénzügyminisztérium (1) percy bysshe shelley (1) peter behrens (1) petit socco (1) petre antonescu (1) phenjan (1) philadelphia (1) philip hubert frohman (1) philp hiss (1) pietro solario (1) pilisi ney károly (1) plonsk (1) pogány móric (3) poligon (1) pollack ágoston (2) pollack mihály (3) powiśle (1) pozsony (1) pozzuoli (1) prakfalvi endre (1) predeál (1) prenden (2) promenthouse-vonal (1) prora (1) pszichiátria (1) pucher józsef (2) puskás károly (1) quittner zsigmond (1) r. pán józsef (1) rada janjatov (1) radetzky-laktanya (1) rados jenő (1) radu dudescu (1) raguski camil (1) raichle j. ferenc (1) rakétagyár (1) rákosi mátyás (6) raoul wallenberg (1) rays hill (1) ray rezső vilmos (1) reichlin meldegg tibor (2) reichl kálmán (2) reitter ferenc (1) rékai jános (1) rékai juli (1) rékai kati (1) rem koolhaas (1) retter gyula (1) reymond schiller lajos (1) richard schmidt (1) richard sprve (1) richard wagner (1) richard walther darré (1) riga (1) rimanóczy gyula (3) ritz hotel (1) robert falcon scott (1) robert finn (1) robert hook (1) robert ley (1) robert tischler (1) rockaway-félsziget (1) roderich fick (2) róma (4) románia (7) rongyosgárda (1) rosario dagata (1) ross-sziget (1) roy bates (1) rudas fürdő (1) rudnyánszky antónia (1) rügen szigete (1) rumbach sebestyén utca (1) runkwitz carl (1) s3 riese (1) ságody józsef (1) sailer istván (1) salacz gyula (1) samuel gardner wilder (1) sándor palota (1) sándy gyula (1) san francisco (1) sarov (1) sasfészek (1) sávoly pál (1) schannen ernő (1) schömer ervin (1) schubert ármin (2) schweiger gyula (1) sealand (1) sea shadow IX-529 (1) sergiu plugovici (1) shicseng (1) sideling hill (1) sikló (1) silvio benedetto (1) simon bolivar-buckner (1) sipka-szoros (1) sir alexander binnie (1) sir richard broun (1) skutetczky sándor (1) smoky hollow (1) somló emil (2) somossy károly (1) spree (1) squire flockton (1) ss (10) stasi (2) stasi-stadt (1) stein-ház (1) steindl imre (1) steiner lajos (1) stelletsky ignác (1) stern józsef (1) straub sándor (1) strauss ödön (1) strausz ödön (1) strém ferenc (1) sugárút (1) suisun-öböl (1) svájc (2) szabadka (1) szabadság tér (2) szabó istván (1) szaddám husszein (1) szajna (1) szálasi-vár (1) szálasi ferenc (1) szamara (1) szandház károly (2) szarajevó (1) szász gyula (1) széchenyi istván (1) széchenyi lászló (2) széchenyi ödön (1) szelényi józsef (1) szelényi lajos (1) szellemhajó (1) szellemház (1) szellemváros (14) szemipalatyinszk (1) szentföld (1) szentgyörgyi károly (1) szentpétervár (3) szent gellért templom (1) szent gellért tér (1) szent györgy tér (2) szent imre kórház (1) szent korona sugárút (1) szent lőrinc-folyó (1) szepessy sándor (1) szerbia (5) szergej koroljov (1) szergej merkurov (1) szergej szperanszkij (1) sziget (1) szigetszentmiklós (1) szivessy tibor (1) szkalnitzky antal (2) szlovákia (2) szlovénia (2) szoborpark (1) szófia (1) szöul (1) szovjetek háza (1) szovjetek palotája (2) szovjetunió (26) sztálin (18) sztálinburg (1) sztálingrád (1) szűcs miklós (1) tab (1) tabán (6) tadeusz bór-komorowski (1) tálos gyula (1) táncsics börtöne (1) táncsics mihály utca 9. (1) tanger (1) tannenberg (1) tarhankut (1) technika palotája (1) tedej (1) temető (3) temze (1) tengeralattjáró (3) tennessee williams (1) terezin (1) térkép (1) testőrségi épület (1) tesztüzem (1) thingstätte (1) thonet-udvar (1) tiencsin (2) tilden-erőd (1) tirana (2) titkos kert (1) titkos repülőgépgyár (1) titkos udvar (2) toblerone-vonal (1) todor zsivkov (1) tódzsó hideki (1) tököl (1) tomas bata (1) tomay tamás (1) tömegcikk művek (1) tornai gyula (1) törökország (2) toronyház (2) torpedó (2) tőry emil (2) tosin bunar (1) totenburg (1) tótvázsony (1) trezor (1) trieszt (1) tripoli (1) truman capotte (1) turán (1) turán györgy (1) üdülőváros (1) uglegorszk (1) uhlyarik róbert (1) új lloyd-palota (1) ukrajna (3) ulmann gyula (1) unger emil (1) urányi tibor (1) urbface.com (13) úri utca (2) űrrepülőtér (1) USS Iowa (1) UVATERV (1) uy károly (1) V-rakéta (1) v. jiliang (1) vágó józsef (6) vajdaság (2) valentyin petrovics glusko (1) vámpír (1) varásdy lipót (3) varga levente (1) vármegyeháza (1) várna (1) várostrom (1) várpalota (1) varsó (2) varsói felkelés (1) vattay antal (1) vezetési pont (1) victor andreoli (1) victor chiriac (1) vii. edward (1) villa (4) villa epecuén (1) villa rose (1) villa verte (1) virág csaba (1) virgil ioanid (1) visnovsky sándor (1) vittorio malfatti (1) vladimir nikolic (1) vladimir poticsniak (1) vlagyimir malama (1) vlagyimir suko (1) vorosilov (1) Voßstraße (1) wagner sándor (1) wagner villa (1) waldenburg (1) wälder gyula (3) walter franzius (1) walter gropius (1) walter krüger (1) walter march (1) wannenmacher fábián (1) warga lászló (1) washington (1) waterbury (1) wechselmann ignác (1) weichinger károly (2) weiner tibor (1) weixlgärtner mihály (1) werner march (1) werner sarlay (1) westbrook farm (1) wewelsburg (1) whitehead és társa (1) whittier (2) wiepking jürgensmanns (1) Wilhelmstraße (1) wilhelm appel (1) wilhelm pieck (1) william cubitt (1) william francis sutton (1) william jarvis (1) william newby colam (1) william pereira (1) william s. burroughs (1) william tite (1) william weston (1) wingdale (1) winston churchill (1) wirth ferenc nándor (1) woking (1) wonsan (1) wührl géza (1) xawery dunikowski (1) ybl miklós (10) z. halmágyi judit (1) zágráb (1) zahoray jános (1) zajti ferenc (1) zalesie (1) zarah leander (1) zarjadje (1) zavikon-szigetek (1) zeilinger vilma (1) zengeráj (1) zeusz (1) zielinszky szilárd (1) zimony (1) zipernowsky károly (1) zitterbarth mátyás (1) zitterbath sándor (1) zlín (1) zogu király (3) zolibórz (1) zsinagóga (1) zsitva tibor (1) zsoldi katalin (1) zwack-ház (1) Címkék

Az építkezés és a rombolás évszázadai

2011.12.10. 08:20 don-kanyar

40 éve a Duna mélyén a titokzatos Senki szigete

Címkék: sziget románia törökország duna szerbia atlantisz erőd jugoszlávia nicolae ceausescu mecset 1903 ada kaleh josip broz tito 1902 1717 1720 1737 1739 count von mercy

Jókai nem hazudott: létezett a "Senki szigete". A magyar-román-szerb hármashatár közepén elnyúló Ada-Kadeh szigete turisztikai attrakciónak számított jó klímája, vadregényes festői romjai és etnikai egzotikuma miatt, amely a Vaskapu I. erőmű építése miatt 40 éve tűnt el a Duna hullámaiban.

 Ada Kaleh egykori szigete (Fotó: Profila.hu)

"Nevem Senki"

 

Jókai Mór „Aranyember” című regényének egyik központi helyszínére, az utópisztikus és idilli életkörülményeket bemutató ”Senki szigetére” talán mindenki emlékezik kötelező iskolai olvasmányaiból. A társadalomtól és az üzleti világtól elzárt dunai ködben megbújó szigetről az olvasó azt hinné, hogy csak az író fantáziájában született meg-, holott maga a „nagy mesélő” vallotta be „Utóhangok” című írásában, hogy a „jogilag sem a magyarokhoz, sem a törökökhöz sem tartozó” szigetről Frivaldszky Imre természettudós mesélt neki egy al-dunai geológiai túráját követően. A szóban forgó sziget ráadásul Európa lakói előtt sem volt ismeretlen. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említették a Dunába ömlő Cserna folyó torkolatánál elnyúló gránitszigetet, de a rómaiak gyakran hívták Yernis-nek, Saan-nak és Cotinusának is-, ami „cserszömörcék földjét” jelentette. A németek nemes egyszerűséggel csak Caroline-Insel néven emlegették.

Az 1750 méter hosszú és 4-500 méter széles sziget a folyam kanyarulatának megfelelően ív alakú volt, felső végénél két kisebb kavicszátony terült el. Stratégiai fontosságú helyen (a Vaskaputól 4 km-re, az osztrák-magyar - szerb - román hármas határ közelében) feküdt. Katonai jelentősége abban állt, hogy az al-dunai hajózás, határátkelőként pedig a szárazföldi közlekedés egyik fontos ellenőrző pontja volt-, ezért is erősítette meg Hunyadi János 1444-ben egy földvárral a szigetet, amit 1691-ben bővített ki 400 férőhelyes erősségé Veterani császári altábornagy. A törökellenes háborút lezáró, 1699. január 26-án megkötött karlócai béke után a Bánát, így a közeli Orsova városa a szigettel együtt a törökök kezén maradt, akik egy hadikikötőt alakítottak ki a sziklatömb északi részén. A Duna által körbeölelt szigetet ekkortól kezdték el Ada-Kaleh-nek hívni, ami magyarul „erődszigetet”, „szigetvárat” jelent.

 Az elsüllyesztett Ada-Kaleh szigete, erődje és községe (Grafika:Falanszter.blog.hu)

1717 augusztusában a császári osztrák és magyar csapatok visszafoglalták a szigetet, majd Savoyai Jenő utasítására Bánát új kormányzója, Claudius Florimund Count von Mercy tábornok egy hatszögű „Vauban”-stílusú erődöt építtetett a dunai sziget közepére, amelynek négy nagy bástyáját a hadsereg akkori vezéreiről neveztetett el: Károly, Jenő, Mercy és Wallis. Ahogy húszévnyi építése során elkészül az erősség, a vidini török pasa rögtön ostrom alá vette a vízi várat. Az 1738. május 29-től augusztus 15-ig tartó több hullámban levezényelt támadások során, báró Kehrenberg ezredes 2000 katonájával és 120 ágyújával nem tudta a túlerőt feltartóztatni, így kénytelen volt feladni Ada-Kaleh szigetét. Az 1739. szeptember 1-én megkötött belgrádi béke ötödik pontja alapján Orsova és a sziget a török kezén maradhatott, míg a Temesi Bánság közigazgatásilag a császár birtokába került. A fényes Porta ekkor keresztelte át az erősség bástyáit Tekijára, Elisabethre, Verciorovára és Allionra, és ekkor költöztetett muszlim vallású polgárokat a szigetre. 1788 februárjában Bécs ismét hadat üzent Konstantinápolynak. Az 1789. október 24-től gróf Wartensleben császári altábornagy vezette ostrom során Mehemed Takir aga és 2740 főnyi védőserege 1790. április 16-án kapitulált. Az Új-Orsovára átkeresztelt sziget parancsnokának azonban hiába nevezték ki Haan vezérőrnagyot, a szisztovói béke alapján a sziget oszmán fennhatóság alatt maradhatott.

 Ada-Kaleh (Új-Orsova) romos erődje az Osztrák-Magyar Monarchia alatt (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Miután Bem tábornok 1849. május 16-án megszállta Ó-Orsovát, követeket küldött át Ozman bejhez, a sziget várparancsnokához azzal az üzenettel, hogy a török földre menekült osztrákokat fegyvereztesse le. Bem apó két nap múlva személyesen is tárgyalt vendéglátójával, aki megígérte a hadvezér kívánságának teljesítését. Az 1849. augusztus 24-i mehádiai ütközet után a magyar honvédsereg maradványai és több politikus, mint például Szemere Bertalan és Batthyány Kázmér is itt lépett török földre, miután menekülés közben elásták Ó-Orsova határában a magyar Szent Koronát.

Az Osztrák-Magyar Monarchiának Ada-Kaleh hovatartozása nem volt közömbös, hiszen sem Bécs, sem Budapest nem akarta, hogy a török ellen szabadságharcot vívó Románia és Szerbia bármiféle katonai kontingenst helyezzen el ide. Az orosz-török háborút lezáró 1878. március 3-án San Stefanó-i béke értelme szerint Konstantinápolynak az összes dunai szigetre épített erődjét le kellett volna rombolnia, és Új-Orsovát Belgrádnak kellett átadnia. Gróf Andrássy Gyula közös külügyminiszter kezdeményezésére azonban 1878. május 21-én az osztrák-magyar és a török kormány képviselői Bécsben arra jutottak, hogy az erődöt a szerbek helyett inkább a császári és a királyi csapatok szállják meg addig, amíg azt a szultán később vissza nem kéri. A megszálló erő parancsnokává lovag Gröller Albin vezérőrnagyot nevezte ki Ferenc József, aki május 26-án hajnal 3 órakor foglalta el csapataival a szigetet. Ada-Kaleh időközben elveszítette katonai jelentőségét, így 1894-ben már csak 1 tiszt és 28 gyalogos katona képezte a sziget magyar helyőrségét az 500 muszlin hitű polgár mellett. Bosznia-Hercegovina annexiójakor gyakran kikötöttek itt a dunai birodalom hadihajói és monitorjai is.

 Az egykori ferences kolostorból kialakított mecset (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A szigetlakók mindennapjai

 

Ada-Kaleh lakói sok kedvezményt kaptak Budapesttől. Mentesek voltak a katonai szolgálat alól, az áruk behozataláért nem kellett sem vámot, sem adót fizetniük. A török mellett szerbül, románul, a képzettebbek németül és magyarul is beszéltek. A sziget 1878-as elfoglalása után Konstantinápoly már csak formálisan gyakorolta fennhatóságát egy általa kinevezett, négyévenként leváltott polgári személy, az ún. mudír vagy müdir (közösségi elöljáró, bíró) révén, aki a bécsi török nagykövetség alárendeltségébe tartozott és onnan kapta fizetését. Hivatalos ügyekben a sziget négy török egyenruhába bújt rendőre segítette munkáját. Ő volt a legfelsőbb bíró is, oldalán 6-18 segítővel. Rajta kívül még volt egy tanár és egy imam is a szigeten. A tisztségviselők fizetésére, valamint a sziget templomának és iskolájának működtetésére a Portának volt gondja. Az erőd falai közt helyezkedett el a gyalogsági laktanya és mellette a bazár. A szigeten működött egy cigarettamanufaktúra is.

Az egykori belső várban, az erőd keleti kapujánál lévő mecset 1720 táján eredetileg ferences rendi templomnak épült, majd a sziget 1739-es török megszállása után török mecsetté alakították. 1902 és 1903 között a klasszicista stílusú épületet a szultán pénzéből felújították, ugyanakkor egy minaretet is mellé építettek. A legfőbb látnivalót ez a mecset képezte, hiszen három helyiségében hatosztályos népiskola működött, padlózatát pedig II. Abd al-Hamid szultán által adományozott 480 kilós perzsaszőnyeg borította. A sziget keleti végében elhelyezkedő egykori római romokon nyugvó alsó erőd a török falun át volt elérhető. A múlt század utolsó évtizedétől kezdve Ada-Kaleh idegenforgalma megnőtt, az Al-Dunára látogatók egyik kedvenc kirándulóhelyének számított, hiszen a törökök hűen megőrizték évszázados hagyományaikat, szokásaikat, vallási előírásaikat, ami az európai civilizációhoz szokott ember számára kuriózumnak számított. Ennek az unikális közegnek köszönhetően sok bécsi és budapesti értelmiségi választotta végső lakhelyének ezt az egy óra alatt körbejárható szigetet. Itt született például Erdély Izolda zenekritikus (1906), Aszlányi Károly színmű-és újságíró, aki sporttudósításai mellett bájos ifjúsági regényeket, novellákat is írt (1908), Bonomi Jenő etnográfus (1908), és Gáspárdy Sándor festőművész (1909) is. A szigetet postahajójárat kötötte össze Törökországgal.

Ada-Kaleh falai között működött a török falusi bazár is (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A szigetlakók legtöbbje földművelésből, szőlő-, mandula-, mogyoró-, gesztenye- és rózsatermesztésből, dohány és bortermelésből, halászatból, kiskereskedésből (dohány, cukor, kávé, zöldségfélék eladása), valamint az Orsova és a sziget közötti csónak- és idegenforgalom lebonyolításából, ezen kívül csempészetből élt. A csempészetet, noha megakadályozására a szigetet este csak az osztrák-magyar katonai parancsnok engedélyével és a csónak orrába tett lámpával lett volna szabad elhagyni, minden szomszédos ország irányába gyakorolták. A régi várfalakat az Új-Orsován (Török-Orsován) szolgáló katonák és az ott élő lakosok egyaránt bontogatták. A szigeten a XX. század elején három török kávéház, egy szerb és egy magyar vendéglő működött, ez utóbbi a katonák kantinjaként is szolgált-írja Balla Tibor történész. A vár belső területén három kaszárnyaépület volt, abból kettő üresen állt, a harmadikban lakott a sziget parancsnoka, valamint a garnizon. Ada-Kaleh igazi ura az ide kirendelt főhadnagy volt: ő felügyelte a rendet, szabályozta a lakosok és a katonák tevékenységét, engedélye nélkül este 9 óra után senki sem hagyhatta el a szigetet. A sziget négy pontján felállított, az égtájakról elnevezett őrházaknál a legénység egy része őrszolgálatot teljesített, a többiek bontottak, építettek, kertészkedtek. A közvilágításról a budapesti Ganz cég gondoskodott. A szigeten élő törökök és a magyar katonai jelenlét egyébként nem volt súrlódásmentes: A mudírok például számtalanszor ragaszkodtak olyan előjogaikhoz, amelyekkel eleve nem rendelkeztek-, úgymint olyan földterületeket sajátítottak ki szigettársaiknak, amelyek vagy magyar, vagy török állami tulajdonban voltak, illetve a sziget vám-és adómentességét kihasználva, rendszeresen hamis papírokkal látták el a Szerbiából csempészett zöldségeket, amiket Orsova piacán árultak. Problémát okozott az is, hogy Szál József a szigeten kikötői gyaloghíd felállítását és a magyar parttal motorcsónak-összeköttetést kapott, ami annyit tett, hogy a turisták inkább az ő szolgáltatását választották, mint a török ladikosokét.

 Ada-Kaleh kikötője, parkosított sétányai (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Szép napok és sötét évek


Bár már 1878-tól saját tulajdonban szerette volna tudni Budapest a szigetet, Ada-Kaleh polgári irányítása 1918-ig a török államot képviselő mudír kezében maradt. Ausztria-Magyarország ugyanis egyrészt nem kívánta elmérgesíteni a sziget miatt a Portával kialakult jó viszonyát, másrészt pedig az első világháború évei alatt Törökország a dunai birodalom szövetségese volt. Ettől függetlenül Lukács László miniszterelnök úgy látta, hogy mivel Törökországnak a Balkán-háborút lezáró békében úgyis le kell majd mondania az Enos-Midia vonaltól nyugatra eső területekről, így Új-Orsováról is, dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye főispánja magyar hadi lobogó alatt közigazgatásilag csatolja a szigetet Magyarországhoz. Erre 1913. május 12-én került sor- írja Balla Tibor történész.

Az első világégés hamar elérte a szigetet. 1914-ben az Ada-Kaleh-val szemben fekvő Tekija községből a szerbek lőtték a szigetet, a hajóállomás, a mecset és 3 lakóház megrongálódott. Az iskola bezárt, a tanítónőket visszahívták Törökországba. A sziget lakossága a világháború ideje alatt különböző állampolgárságú egyének elegye lett, különösen mert Szerbia elfoglalása után az ottani területek muzulmánjai közül többen ide menekültek. A román csapatok 1916. augusztus 29-én reggel öt órakor kezdték el lőni Ada-Kaleh-et, amit csak szeptember 2-án tudtak elfoglalni. A bunyai Szivó Sándor ezredes vezette november 13-ai ellentámadás során azonban a magyar csapatok végérvényesen visszaüldözték a románokat Havasalföldre.

Az első világháborúban győztes nagyhatalmak és Törökország által 1920. augusztus 10-én aláírt sévres-i, majd az annak helyébe lépő, 1923. július 24-i lausanne-i béke után a sziget Romániához került. 1925-ben területén állami cigarettagyárat létesítettek, amelynek speciális dohánya miatt annyira minőségi terméknek számított, hogy élvezete a kubai Habanos szivarral vetekedett. 1931-ben II. Károly román király megerősítette a szigetlakók (az 1930-as években is mintegy 650 fő élt ott) vámmentes cikkek árusítására vonatkozó korábbi jogait. A románok a szigetet klimatikus gyógyhellyé nyilvánították és mint korábban a magyarok, ők is nagy előszeretettel látogatták-, hiszen a jó klíma, a festői romok, a néprajzi egzotikumok mellett 1923-tól itt élt feleségével Bicsérdy Béla természetgyógyász, táplálkozáskutató is, aki vegetáriánus életrendje ellenére 50 évesen világrekordot döntött, amikor fekve kinyomta a 188 kilót.


Ada-Kaleh bontása egy korabeli román ismeretterjesztő filmen

A sziget pusztulása Gheorghe Gheorghiu-Dej, Nicolae Ceaușescu és Josip Broz Titónak köszönhető, akik az 1964-72 között közös román-jugoszláv vállalkozásban kívánták megépíteni a Vaskapu I. erőművet, amely akkor a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozott 2×2052 MW kapacitásával. Az építménybe csaknem 3 millió köbméter betont építettek be. A fő gát 441 méter hosszú és 60 méter széles. A gátrendszer 33 méter magasra duzzasztott 2 milliárd köbméter vizet, ami miatt Orsova óvárosa, valamint Nagyzsuppány, Tuffás, Dunaorbágy és Koromnok falvakkal együtt Ada-Kaleh szigete is víz alá került. A szigeten élő török lakosságot Törökországba és Dobrudzsába telepítették. A gát építésével egy időben Adriana Miha építész és Nocolaescu-Plopsor akadémikus kezdeményezésére az erőd, a kazamaták, a bazár köveinek egy részét sorszámmal látták el, s pár kilométerrel arrébb, a Szörényvár előtti Simian-szigeten újra felépítették. A mecsetet és a minaretet együtt azonban nem költöztették át ide. A szélesre felduzzasztott Dunából sokáig kilógott a mecset tornya, míg pár év múlva bele nem dőlt a folyóba. Ezzel örökre eltűnt a térképről egy, a magyar múlt fontos részét képező kis sziget. Senki szigete semmivé lett. 

 

Jamrik Levente

 

102 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr433452704

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Válságos üzletindítás 2011.12.14. 06:50:26

Válságos üzletindítás avagy lehet-e „biztosra” menni ma?   Az üzlet szempontjából, mindig van bizonytalan időszak, bizonytalansági tényező. Egy nehéz gazdaság

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

rexter 2011.12.10. 13:02:26

ez érdekes volt, köszi! de szép lenne ma is ott lenne a határunk :) de egyszer úgyis eltűnik onnan a gát és akkor megint lesz sziget.

iSten 2011.12.10. 13:30:42

Színvonalas összefoglaló erről a valóban egyedi atmoszférájú helyről. Többször is olvastam már a sziget kálváriájáról, de ilyen átfogóan csak most.

safranyn · http://filmsor.net 2011.12.10. 19:07:37

Szép munka, kiváló írás. Hirtelen el is akarom olvasni újra az Aranyembert.

chipanddale74 · http://www.autosvilag.com 2011.12.10. 19:09:18

Szép volt. Toljuk vissza odáig a határt.

brooks was here 2011.12.10. 19:11:31

Nagyon érdekes, mint mindig. Várjuk a következőt. Üdv.

Rasid al-Maghribi (törölt) 2011.12.10. 19:13:58

Nagyon tetszett az írás, igazán szép kis összefoglalás erről a valóban varázslatos kis szigetről.

Murci 2011.12.10. 19:20:08

Édesapám többször volt Ada Kaleh szigetén. Rengeteget mesélt az ott élő törökökről, bazárról és a kis sziget szépségéről. Amikor olvastam az Aranyembert felrémlettek bennem édesapám szavai. Sajnos nem ez volt az egyetlen település amit a románok víz alá küldtek. Bözödújafalut is elárasztották. Ott még kiáll a templomtornya a víz alól. Borzasztó látvány. Ebben a faluban 4 felekezet élt teljes békességben egymás mellett.

Csomorkány 2011.12.10. 19:20:32

Érdekes írás, köszi, már csak az nem világos, hogy mitől senki szigete? Elvégre folyamatosan lakott volt, két állam katonasága is osztozott rajta...

Murci 2011.12.10. 19:23:04

Reményik Sándor
Mint Atlantisz, a rég elsüllyedt ország,
Halljátok? Erdély harangoz a mélyben.
Elmerült székely faluk hangja szól
Halkan, halkan a tengerfenéken.
Magyar hajósok, hallgatózzatok,
Ha jártok ott fenn förgeteges éjben:
Erdély harangoz, harangoz a mélyben.

JimGilmoure 2011.12.10. 19:25:10

Szép munka, kiváló írás.
Írj még!

Enok mester 2011.12.10. 19:30:30

A lead első mondata nem igazán elegáns. Mert ha a sziget nem létezett volna, akkor Jókai hazudott volna? Ugyan. Jókai regényt írt, nem ismeretterjesztő munkát.

v2peti 2011.12.10. 19:39:45

A TV2-n jópár éve volt egy animációs film (többször is láttam, mert sokat ismételték) ami egy sziget kiürítéséről és elsüllyesztéséről szólt. Melyik szigetről készülhetett ez a film?

ave 2011.12.10. 19:44:08

Nem semmi tortenet!

Bar nem ez eppen egy lakatlan bekes sziget volt. :)

iovianus 2011.12.10. 19:46:42

Tök jó!
Egyébként a Duna soha nem öntötte el?

Melampo 2011.12.10. 19:46:55

Köszönjük, lírai szépségű írás egy rég volt világról! Ha mindenki csak ennyit tenne hozzá a történelmünk feltárásához, az értékeink, kultúránk megőrzéséhez, akkor a magyarság már meg is lenne mentve a széthullástól és az elfeledéstől.

lariflari 2011.12.10. 19:47:45

Vajon most mennyire látszik a sziget?Nagyon leapadt a Duna,ritka kivételes alkalom lenne megnézni,hátha látszik valami a szigetből?Nem lakik valaki arrafelé véletlen?:)

bioLarzen 2011.12.10. 20:15:05

Mindig tanul valami újat az ember...

Remek cikk, köszi!

bio

ronson 2011.12.10. 20:17:22

Nagyon jó volt olvasni, grat!

tucano 2011.12.10. 20:18:26

nagyon érdekes volt!

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.12.10. 20:28:30

Jó kis összefoglaló!

Régi dicsőségünk... Volt egyáltalán olyan nekünk???

bean 2011.12.10. 20:41:46

Figyeljük meg hogy a kommentek sorában mennyi a "toljuk vissza a határt" és hasonló stílusú hozzászólás. Mekkora nagy bajban kell legyen az ország hogy összefogjatok végre és a jövővel foglalkozzatok a múlt helyett?

bátorító 2011.12.10. 20:44:34

Nagyon jó cikk, öröm volt olvasni. És van szerencsém érteni a két linkelt videót is, a kettő együtt tényleg mintha visszarepített volna a múltba. Kicsit szomorú, hogy a román szövegben szó sem esik magyarokról, a monarchiát Ausztriának nevezik következetesen.

pernahajder Campbell 2011.12.10. 20:59:12

@lariflari: Semennyire nem látszik, bocs. Attól, hogy a Duna vízszintje alacsony, a duzzasztás szintje még változatlan.

Panther_V · http://kigondoltam.blog.hu 2011.12.10. 21:01:30

@bean: Igazad van. Toljuk majd vissza a határt.

kenya5 2011.12.10. 21:02:34

Téged barátom a magyar történelem mint hülyeség érdekel és jókat kacagsz rajt? Csak azért mert látom szerinted a jövőnek kellene érdekelni mindenkit ugye?

kenya5 2011.12.10. 21:04:02

@bean: bocsi lemaradt ,nekedirtam!

Ego sum 2011.12.10. 21:18:10

Nagyon érdekes cikk. Nem mentes azonban a hibától. Hérodotosz művében szerepel ugyan egy hasonló nevű sziget -Kürauisz nevezetesen- de az a Földközi-tengerben van. Hérodotosz ismeretei nem is igazán terjedtek ki a Duna ezen szakaszára. Ezenkívül a rómaiak Cotinussának legfeljebb a mai Cádizt hívták.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2011.12.10. 21:27:18

Az én nagynéném többször járt ott a 60-as években.

(Bözödújfaluval kapcsolatban: www.oocities.org/erdelyilobby/htm/Bozodujf.htm)

Waitzen 2011.12.10. 21:35:45

De vártam már, hogy valaki feldolgozza Ada-Kaleh szigetét valamelyik blogon.
Egyik kedvenc témám!
Egyszer egy komplett vizsgát vacakoltam el a Széchényiben, mert a megtanulandó helyett csak erről olvastam...

Melee 2011.12.10. 21:36:45

Nagyszerű írás, gratulálok.

Syolos 2011.12.10. 21:37:17

"A múlt század utolsó évtizedétől kezdve Ada-Kaleh idegenforgalma megnőtt," - 1990-ben már nem víz alatt volt a sziget?

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.12.10. 21:41:01

Szép volt. Mint általában. Gratulálok!

Wilfridur 2011.12.10. 21:57:09

A vízierőművel a hegyek közé szorított al-dunai szakaszon még 100 km-rel feljebb! is jelentősen megemelkedett a vízszint, és más történelmi-régészeti emlékek (köztük magyar vonatkozásúak) is víz alá kerültek.
A Kazán-szorosok azért még így is szűkek és festőiek, érdemes felkeresni!

Jokkura 2011.12.10. 21:59:30

@Syolos: Nagyon fiatal ez a század/ezred.
Sokan még a "múlt századot" az 1800 -as évekre teszik.

Nekem evidens volt ,hogy mire gondolt a szerző.:)

Ganésha (törölt) 2011.12.10. 22:11:00

Emlékeztetném a tisztelt olvasótábort a románok szapulása mellett nem elfeledni hogy a magyar vízügyi lobbi is titokban ugyanerre készül. Vízlépcsőt akar a magyar szakaszon, talán hármat is. A mi alföldi folyónk még vadregényes, kavicsos padokkal homokfövenyekkel, és szigetekkel gazdagon ellátott természetes Duna-szakasz. Ilyen már nagyon kevés van a Dunán!

SzuperKiraly 2011.12.10. 22:11:15

@bean: toljuk vissza a határt!

lüke 2011.12.10. 22:15:14

nagyanyám volt ott,arany lelöhely volt
egy kis pohár-aranyozott-örzi emlékét

Mesterlövész 2011.12.10. 22:18:26

De jó, hogy valami értelmeseknek erről is a magyar királyság jut eszébe... Nézzetek már magatokra!

bestpixel · http://www.fotoskepzo.hu 2011.12.10. 22:22:44

Jó téma, jó cikk! Megyek is, megnézem a szigetet, hogy vannak arrafelé a halak. ;)

aeidennis 2011.12.10. 22:42:52

Szia, a Senki-szigete valóban létezett, de nem Ada-Kaleh volt az. Jókai szigete Osztrovo-sziget mellett terült el, amit mi magyarok Temes-szigetként ismerünk, ugyancsak az Al-Dunáról.

dunaiszigetek.blogspot.com/2011/03/dunai-sziget-szuletik-jokai-mor-leirasa.html

L K Gyula 2011.12.10. 22:48:36

Piszokjó írás, köszönjük!

Nagyzsuppány, Tuffás, Dunaorbágy és Koromnok - micsoda "ősi" román helyiségnevek ott a végeken.

feketehun 2011.12.10. 22:55:57

@bátorító: Nem látok nagyon mélyen bele, de tényleg elképesztőnek tűnik az agymosás, amelyet Romániában végeznek. Németországban tanulok most, és van itt egy nagyon kedves román barátom, akivel a szokásos egyetem-kocsmázás-csajozás szentháromság mellett elég sokat beszélgetünk Erdély kérdéséről, húzzuk is egymást rendesen vele. Neki meggyőződése, hogy az ott élő magyarok "néhány generáció óta" vannak ott, és úgy általában nevetséges ötletnek tartja, hogy Erdély valaha Magyarországhoz tartozott volna. Érthetetlen számomra, hogy hogyan lehetséges ennyire elferdíteni a történelmet, de Romániában valahogy mégis megcsinálják, és ki is nevelnek egy nemzeti öntudattal rendelkező réteget...

@JulWCZar:
Ezzel a megjegyzéssel meg akár egy éve is vita nélkül egyetértettem volna, de most már úgy gondolom, érdemes a realitások talaján mozogni. Nem csak hogy semmi esélyünk odáig kitolni a határt, de egészen értelmetlen is lenne minden ilyesmi, tekintve, hogy az etnikai határtól százkilométeres nagyságrendben található a terület. A dolog előnye viszont az, hogy Unió lévén - egyelőre - minden gond nélkül lenézhetünk mi is bármikor oda, és ugyanolyan jól érezhetjük magunkat magyarként, mintha a mi országunk területén járnánk. Szerintem az lenne a legjobb, ha minél több erőt fektetnénk a magyar emlékek felkutatására/életben tartására, ennek szellemében is mély tiszteletem a posztolónak!

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2011.12.10. 23:05:25

@aeidennis: ahogy kutatgattam, fordítgattam mindenki ezt a szigetet jelölte meg Jókai "Senki szigetének", de most felcsigáztál, s utánanézek a "dolognak".

Lesi_the_Globetrotter 2011.12.10. 23:23:56

Megnézve google mapson, a Simian szigeten még látni az erőd északi falának maradványait. Érdekes írás volt, köszi!

Intizar 2011.12.10. 23:25:50

Nagyon klassz a cikk!
De én nem hiszem, hogy ez lett volna a Senki szigete. Azt Jókai sokkal eldugottabbnak és kisebbnek írta le. Ez a sziget semmiképpen sem olyan, hogy "csak a hajósnép és a csempészek" tudhassanak róla. Hiszen sarkalatos pont a regényben, hogy a török és a Habsburg-kormány egyszerűen NEM TUD a létezéséről. Ezzel lehet zsarolni Terézát.

Kekeckokec 2011.12.10. 23:36:16

@Wilfridur:

Igazat adok neked, én voltam, hajóval. Orsován vizet vettünk, és valahol Ada-Kaleh felett éjszakáztunk. Másnap hajnalban indultunk, és végig csak álltunk, és bámultunk.

Kekeckokec 2011.12.10. 23:38:44

@Ganésha:

Te elővettél valami régi szöveget?
Nincs már vízügyi lobbi, lassan már vízügy sem.
Azokat a vízlépcsőket meg meg kell majd építeni, ha másért nem, azért, mert a víz drágább lesz az aranynál, és amennyit vissza tudunk tartani, azt tartsuk is vissza.

Yumurdzsak 2011.12.10. 23:39:47

@rexter: @chipanddale74: remélem majd ti harcoltok az első sorokban

Kekeckokec 2011.12.10. 23:41:26

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

Egészen ott vannak, igaz, nem teljesen.A román katonaság használta, ma az enyészeté.
Itt van egy képemen, egészen közel mentünk el mellette.
lh3.googleusercontent.com/-eg2y9Wzm4N0/SQ63mUD7AlI/AAAAAAAACrI/DC0vDfGsO1o/s640/PICT1860.JPG

Syolos 2011.12.10. 23:45:46

@Jokkura: Lassan a tizenegyedik évébe lép az új évszázad, azért ez már - emberi léptékkel nézve - annyira nem fiatal :) Egytizede már el is telt (illetve még van belőle három hét).

Az írás jóságán ez nem változtat, csak fennakadt rajta a szemem :)

DZ01 2011.12.11. 00:27:06

@Mesterlövész: mi jusson, az észak-koreai népköztársaság? Magamra néztem, mit kéne látnom?

Ja, és toljuk vissza a határt! :)

Murci 2011.12.11. 00:57:18

Böcsülettel eltüntették az oldalról azt a blog-ot (is), pedig egész jó.

bbandi 2011.12.11. 12:10:05

@don-kanyar: Szerintem kár ezen rugózni. Egy gránit sziget nyilván nem lehet a frissen keletkezett senki szigete, viszont kis keresgélés után úgy tűnik, többször is "áthelyeződik" a sziget. Maradjunk annyiban, hogy a sziget fiktív, de az Ada-Kaleh ihlette.

csaba121 2011.12.11. 13:24:00

a sztorit már rég ismerem, és tetszett az összefoglaló is. csak azt nem értem, ez miért a magyar múlt fontos része, inkább a török múlté, mégis csak többszáz évig egy török település volt, magyarok csak mutatóba jártak erre, és a több száz km-s körzetben is ritka volt a magyar, mint a fehér holló.

اوليا چلبي 2011.12.11. 18:17:35

Kitűnő írás az Al-Duna hullámsírba süllyedt egykori gyöngyszeméről.

A szőlő-, dohány, rózsaolaj-, és bortermesztés, valamint a csempészet mellett talán egyetlen, bár nem lényegtelen helyi specialitás érdemel még említést; a rahat lokum, magyarul szultánkenyér nevű édesség, mely vonatkozásban a kicsiny Ada Kaleh /ejtsd: ada-kalé/ a Monarchia korában, de még később is, nagyhatalomnak számított.

Itt egy ada-kaléi rahat lokum reklám, már a román időkből:

www.prosport.ro/sport-life/special/totul-despre-insula-de-poveste-ingropata-in-dunare-fotbal-sub-ape-la-ada-kaleh-8054638/galerie-5#picture

اوليا چلبي 2011.12.11. 18:37:33

És ami még az irodalmi vonatkozásokat illeti, Ada-Kalé Áprily Lajos verseiben is felbukkan, egyik költeményének egyenesen ez a címe:

Ada-Kalé

Diákok voltunk. Vitt hajónk
Turnu Severin felé.
Tavaszi napban ragyogott
Tündér Ada-Kalé.

Egy lány is jött velünk: Teréz,
báj s jókedv jött vele.
S tizenhétesztendős szívem
sugárral volt tele.

Fény a vizen s fedélzeten,
s az arcnak fénye volt.
Lelkendező diák-szemek
itták a lánymosolyt.

Most más táj hangja hívogat:
komor, nagy tengeré.
S mögöttünk messze megragyog
az a mosoly s az Al-Duna,
s mint ifjuság szimbóluma:
tündér Ada-Kalé.

RebelSailor 2011.12.12. 13:39:02

@Ganésha:Magyarországon nincs vízügyi lobbi.A Dunában meg a víz hiánycikk.Pedig akárhonnan nézem /1433-1850 vagy 1850-1433 fkm/,elég hosszú Dunánk van.lehet,hogy Ön állat-növény-természetvédő,de én "sajnálatos" mód hajózom.Tehát:ha van víz dolgozom,ha nincs víz-nem dolgozom...
Egyébként ha utánanéz,a magyar Duna-szakaszra szánt vízlépcsők tervei 1942-ben már léteztek.Most ez egy EU-s vállalás.Érdekes mód a Felső-Dunán Bőssel kezdve Bad Abbachig 15 vagy 16 hasonló létesítmény van.Nem károsít környezetet,tele van vízimadárral,hallal,működik a vízi túrizmus-és ami nem hátrány,pörög a hajózás...Csak jelzem,hogy egy 1800 tonnás bárkába 45 vasúti kocsi fuvarja fér el-és nem egy darabbal járunk..

Ganésha (törölt) 2011.12.16. 21:01:03

@RebelSailor: Nem egy, nem kettő cikk, és több tévé és rádióriport szólt a napokban arról hogy az elmúlt négy hónap európai aszálya leapasztotta a Dunát és a Rajnát is. Mindkét folyón állt a hajóforgalom, és bizony az osztrák-német szakaszon IS!! Pedig ott hemzseg ám a vízlépcső, oszt mégis álltak a hajók, vagy csak lötyögő rakománnyal mehettek. Mondom a Rajnán is -mielőtt még a mi lépcsőtlen duna-szakaszunkat belekeverné- !!
Ez a blogbeírés észrevételem szerint siratja az elárasztott szigetet. Erre ön méltatja hogy milyen jó az. Gratulálok a dramaturgiai érzékéhez!
És még valami, kérem ne hantázzon az osztrák és német dunai vízlépcsőkről mint -ön szerint jó- péládkról. Ugyanis az említett szakaszokon Isten által adott hegyoldalak vannak természetes vízzáró kőzetből! A mi síkvizi szakaszunkon pedig ezeket a hegyoldalakat meg kéne építeni vasbetonból! Millió és milló m3 beton, és amikor kétoldalt készen vannak a mű hegyoldalak (végülis alalgutat is fúrtak az M6-os hegyeihez) csak akkor és csakis akkor épülhetne meg az ön által ajnározott betonszörny. De ismétlem elébb a mesterséges hegyoldalak ezermilliárd forintokért csak azért hogy incifinci magán hajós cégeknek (nincs is már magyar..) jó legyen. Persze, meg a nyúl is vigye a puskát. Ja még valami, az áram... ezermilliárdos hegyépítés után az a 150 Mw smafu, pláne akkor amikor az EON-nak két darab 400 mw-os vadiúj erőműblokkja van lakatra zárva Gönyünél, MERT NEM KELL az áram. Csókolom.

Ganésha (törölt) 2011.12.16. 21:24:44

@RebelSailor: Még valami, 1942-es példát hozni, hmm.. pikáns.
Ezen az analógián futva Hitler (negyvenes évek..) is le akarta romboltatni Berlin belvárosát, hogy teljesen új monolitokat emeljen a történelmi városrész helyén.

Rozsgyesztvenszkij 2011.12.17. 19:03:34

Remek kis cikk. Gyerekkorom egyik kedvenc könyvében [Dörmögő Dömötör]is olvastam erről a vidékről. Örülök, hogy végre valaki feldolgozta a témát.

hmikey 2012.01.06. 12:32:51

Azért azt se hagyjuk ki, hogy a tizenkilencedik század elején-közepén végzett Tisza-szabályozás is többet ártott, mint használt bizonyos tekintetben. Az akkori vezetés azt szerette volna, hogy a folyó hatalmas árterét (ami majdnem az egész Alföldet jelentette), és igen gazdag élővilággal rendelkezett (azóta az országból teljesen eltűnt állat- és növényfajták tömkelege) inkább gabonatermesztésre akarták használni. Lehetett volna máshogy hasznosítani, ehelyett inkább nagyjából kiegyenesítették a Tiszát, hogy az ártér leszűküljön, a nagy mocsaras terület pedig felhasználhatóvá váljon. És akkor ehhez még köze nem volt a kommunistáknak vagy a fasisztáknak, vagy bárkinek, úgyhogy lehet a történelmet akármilyen oldalról szemlélni, a radikális beavatkozás a természet addigi rendjébe MINDIG sokkal kiterjedtebb változásokat fog hozni. Az időjárást sem lehet előre pontosan megmondani, sem szimulálni, ezt sem. Pillangó-hatás. De persze minden aktuális vezetés próbálja kinyerni a lóvét mindenből, amiből képes, ennek következményei vannak.

AmerigoMacellaio 2012.02.13. 03:26:20

Zsebatlasz 1914

162-166 olalakon

Ada-Kaleh.

Írta Jungmayer Mihály

A meglepetésekben gazdag és már több mint egy éve tartó balkáni bonyodalomba akarva, nem akarva nekünk is be kellett avatkoznunk. Bele kellett avatkoznunk egyrészt diplomáciai úton, amelynek eredménye a független Albánia megteremtése, másrészt ténylegesen, amikor is egy mindenkitől elfelejtett kis török szigetet, egy mesebeli világ utolsó maradványát - Ada-Kaleht - kellett birtokba vennünk. Meglepetésszerűen hatott ránk a sziget annektálása, ez a legújabb magyar területi hódítás, bár ismerve a sziget múltját, az okkupálást a történeti események természetes és szükségszerű folyományának kell tekintenünk.
Az egykori hatalmas török birodalom hanyatlásával a Duna déli vonulata lett az új északi határ, s így Ada-Kaleh lett az ozmán birodalom legészakibb pontja. 1716-ban Eugén herceg megszállja és megerősíti a kis szigetet, de már 1738-ban újra török kézen talájuk, s itt is marad kis megszakítással egész 1878. május 21-ig, amikor újra Ausztria-Magyarország veszi fennhatósága alá, meghagyva a török közigazgatást. A lefolyt balkáni háborúban az örömmámorban úszó szövetségesek maguk mögött hagyják e jelentéktelen kis török területet;a londoni békekonferencián, ahol a hatalmas európai Törökország felosztásán egyezkednek, említést se tesznek róla; így csak természetes, hogy az enosz-midiai határvonal megállapítása után a már évtizedek óta fennhatóságunk alá tartozó kis szigetet jogosan birtokunkba vehettük, amit a magyar kormány nevében 1913. évi május hó 12-én Krassószörény vármegye főispánja Dr. Medve Zoltán, végre is hajtott.

Hogy miképpen, arra a kérdésre Őméltósága a következő levéllel volt kegyes felelni:

Ada-Kaleh szigetének a magyar közigazgatás keretébe vonása

1913. évi május hó 12-én kiszállottam a szigetre, hogy a m. k. belügyminiszter rendelete értelmében a cs. és k. közös külügyminiszterrel és a m. k. miniszterelnökkel történt megállapodás folytán a szigetet, mely addig Törökországhoz tartozott - de a monarchia által 1879. óta megszállva volt, - a magyar közigazgatás keretébe vonjam.
Kíséretemben voltak: Issekutz Aurél, Krassó-Szörény vármegye alispánja; Podhradszky Andor, orsovai járási főszolgabíró; Kardhordó Károly, Krassó-Szörény vm. tb. főjegyző, főispáni titkár; Brandstatter József, főispáni irodatiszt; valamint Hosszu Jusztin 43. sz. gy.-ezredbeli cs. és k. főhadnagy, a szigetet megszállva tartó különítmény parancsnoka és 4 m. kir csendőr.
A hadi különítmény csolnakján hadilobogó alatt keltünk át a Dunán.
A szigetre érkezve felkerestem a velem voltak kíséretében a sziget kormányzóját - műdir - Cheriff Eddyn beyt. Hivatalos helyiségében fogadott. Kugler hiteles török tolmács közvetítette a tárgyalást.
Közöltem a kormányzóval a m. kir. kormány rendelkezéseit, melyek szerint utasításom van, hogy a szigetet magyar közigazgatás alá vonjam, s hogy ennek folytán az ottani közigazgatási teendők ellátásával az orsovai főszolgabírót bízom meg, s hogy a közbiztonsági szolgálatot ezentúl a m. kir. csendőrség fogja ellátni, a hogy két csendőr a mai naptól a szigeten marad. Egyúttal felkértem a kormányzót, hogy hivatalos működést a jövőben ne fejtsen ki.
A kormányzó kijelentette, hogy az elmondottakat tudomásul veszi, az eljárás ellen tiltakozik, de ellenszegülni a magyar államnak nem akar, de nem is tudna; az eljárásról felveendő jegyzőkönyvet alá nem írja, jelentést tesz kormányának, kíméletet és méltányosságot kér a lakosság részére.
Ezután felkértem a vármegye alispánját, hogy vegye szeretetteljes gondozásba a sziget lakosságát, az orsovai főszolgabírót pedig utasítottam, hogy intézze a további rendelkezésekig a közigazgatási teendőket, feltétlenül respektálva a lakosság szerzett jogait, kiváltságait és tisztelve vallási és nemzeti szokásait.
Az alispán és a főszolgabíró megfelelő kijelentései után az eljárást befejezve távoztunk.
A jegyzőkönyvet kellő alakban kiállítva, s aláírva az egész hivatalos eljárás véget ért.
A sziget lakosságának feltűnt kintlétünk; nem tudták, mi történik, de sejtették, hogy jövő sorsuk dől el. Eleinte igen barátságosak voltak irántunk, az eljárás befejezte után azonban feltűnő hűvösség, hogy ne mondjam ellenséges hangulat volt érezhető.
Mondhatom, hogy az egész ténykedés alatt különös meghatottság vett erőt rajtam. Éreztem, hogy történelmi pillanatok ezek, mikor szeretett hazám területét, habár csak csekély mértékben, de mégis növeltem, s a magyar állam alattvalóinak számát 637 lélekkel szaporítottam.
Kölcse, 1913. november 3.
Dr. Medve Zoltán
cs. és k. kamarás, Krassó-Szörény vm. főispánja

Vajjon melyik szebb foglalás: a balkáni államoké, százezernyi vér, milliónyi pénzáldozattal, vagy az ily békés foglalás? Ha minden állam azt foglalná el, ami tényleg megérett az elfoglalásra, penge helyett mindig jegyzőkönyvet kellene csak előhúzni. A békemozgalom hívei lelkesedhetnek: területfoglalásnál fanatikus gyűlölet, ölnivágyás helyett meghatottság!

Ada-Kaleh (Új-Orsova) három ország - Magyarország, Románia és Szerbia - határán fekszik az Aldunán Orsovától kissé keletre. 1750 m hosszúságú, 4-500 méter szélességű. Körülbelül 500 főnyi török lakossága úgy a magyar kormány, mint Törökország részéről sok kedvezményben részesült: adót nem fizettek, nem katonáskodtak. Törökországból behozott áruikat vámmentesen adhatták el az orsovai piacon. Főbb kereskedelmi cikkkeika cukor, kávé, dohány, rózsaolaj, szőlő, körte és apró csecse-becsék. Igen sokan élnek révészkereskedésből is, akik a kíváncsi idegeneket szállítják át Orsováról Ada-Kalehra, ahol ugyan a török mecseten, a bazáron és az érdekes viseletű török nőkön kívül nem sok látványosság van.
Ada-Kaleh földrajzi fekvésénél fogva kicsinysége mellett is nagyjelentőségű. Mint már említettem, három ország határán fekvő kis sziget a Duna közepében. A magyar és szerb partokon hegyek emelkednek, s csak a sziklába vágott szűk út vezet a magyar parton Romániába. E szűk kapunka legalkalmasabb védőhelye a sziget, amelynek megerősítésével elzárható az országba vezető út úgy a szárazföldi, mint a dunai részeken, míg a szigetnek idegen birtokban léte állandó veszedelme volna a közlekedésnek és a vasúti forgalomnak.

tilla bacsi 2012.02.20. 14:28:23

@magpet: a mecset tornyának a csonkját felrobbantották mert veszélyes vólt a hajózásra.
ha valakit érdekel, maradt egy kis muzeum a vízerömü egyik termében. ott még öriznek pár holmit a szigetröl

tilla bacsi 2012.02.20. 14:32:29

@lariflari: nem látszik többé soha a szíget. a gát gyüjtötava alig pár kilométerre van és soha nem engedik le a vizet annyira hogy látszodjon valami belöle. kissé távolabb, 15-20 km.el, nagy szárasságban, vannak látványos romok amik még kilátszanak, de az ada kaleh meg van fulladva...

tilla bacsi 2012.02.20. 14:37:31

@Waitzen: sok érdekes dolog történt ezen a kis világrészen. veterani barlang, mrakunja öböl, galambak vára (golubovac), szörényvár... továbba sváb, cseh, lengyel beköltöztetések... én itt élek és sajnos nagyon kevés szakírodalom van ezekröl. nagyrészt álítolag budapesten vannak az ehez kapcsolódó nyomok..

Intizar 2012.02.20. 14:56:00

@bbandi: Hogy ihlethette volna a Senki szigetét az Ada Kaleh, amikor az a lényege, hogy nem tudnak róla a kormányzatok, egyedül a csempészek ismerik? Ennyi erővel mindjárt a Margitsziget is ihlethette volna, vagy még inkább a Csepel-sziget.

Albu 2012.03.12. 18:01:48

@bean: „Figyeljük meg hogy a kommentek sorában mennyi a »toljuk vissza a határt« és hasonló stílusú hozzászólás. Mekkora nagy bajban kell legyen az ország hogy összefogjatok végre és a jövővel foglalkozzatok a múlt helyett?”

Valóban, ez egy igen leegyszerűsített megfogalmazás és hozzáállás.

Valóban, az ország bajban van, nagy bajban.

De ez a kérdés az ország jövőjéről szól, és nem a múltjáról.

Vagy hogyha tévedésből vágnák le a lábadat, akkor nem akarnál reklamálni miatta?

Albu 2012.03.12. 18:11:43

@feketehun: „általában nevetséges ötletnek tartja, hogy Erdély valaha Magyarországhoz tartozott volna. Érthetetlen számomra, hogy hogyan lehetséges ennyire elferdíteni a történelmet”

Ügynökmunkával és propagandával, következetes kitartással át kell írni a történelmet. Egy könyv arróll, hogyan írták át a viléág enciklopédiáiban az Erdély szócikket. www.hungarianhistory.com/lib/faf/index.htm (magyarul is megjelent: Tények a fikció ellen címmel)

bean 2012.03.12. 18:22:43

@Albu reklamáltál már. Mindenki hallotta. Ez van. Régen volt. A kérdésem áll

Szúnyog 2012.05.05. 23:59:55

Az írás jó, csak könyörgöm, ne keverjük már örökké Jókai "Senki szigetével". Azon csak növényzet volt és két lakó, ez pedig egy régóta létező erődítmény. A kettőnek semmi, de semmi köze nincs, s nem is volt soha egymáshoz. Van sok sziget a Dunán, sok olyan is, amely valóban lehetne "Senki szigete". Épp ez az egy viszont nem.

Ahita 2012.05.08. 21:17:55

Úgy gondolom nincs jelentősége annak, hogy Jókai erre, avagy egy másik szigetre gondolt é regényírás közben avagy sem. Huszadrangú kérdés, tehát felejtsétek, kiknek ez oly nagy gondot okoz. A lényeg, hogy olvashatunk egy olyan kis gyöngyszemről, ami sokunknak kedves. Mert nem létezik nagyobb tévedés, mint a "múltat végképp eltörölni" aztán uccu előre, építsük a jövőt - gondolatmenet. Vannak nemzetek akik a tehén sz..ból is műemléket konstruálnak, mi meg szöszölünk, meg mi nem jó az írásban - minden jó, s főleg a szándék. Külön köszönet a "zsebatlasz"ért. S éppen e kapcsán teszem föl a kérdést - mit is tanítanak nekünk - magunkról? a "győztesek" által rólunk írt történelmet, ami mint tudjuk, a legtöbb esetben köszönő viszonyban sincs a valósággal. Tehát köszönöm ezt az értékes anyagot! Az északi Dunánkra pedig jobban vigyázzunk, mint a szemünk fényére!

Intizar 2012.05.08. 21:25:51

@Ahita: Körülbelül annyira huszadrangú kérdés, mint ha teszem azt Teréz anyát méltatná valaki azzal, hogy csakis róla mintázhatták Bridget Jonest. Teréz anyáról fontos írni, fontos olvasni róla, de Bridget Jonesra (akit egyébként kedvelünk) éppenséggel nem hasonlít.

Ahita 2012.05.08. 22:22:22

@Intizar: Én csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy...szerintem sem ez a senki szigete, talán nem szerencsés a címválasztás sem, de kérdem én - ettől komolyan veszít az értékéből az írás, nem erről szól! Talán megkérdőjelezhető e miatt a szándék, hogy vette valaki a fáradtságot és közzé tette, mert úgy gondolta, hogy ez jó. Engedjünk meg már magunknak ennyi kis, nem is tudom mi a helyes kifejezés, mondjuk "lazaságot"! Románok, szlovákok egy csíkkal többet szőnek, vagy egy árnyalatot sötétítenek a magyar népviseleten, máris román ill. szlovák népviselet lesz belőle!!! s vele együtt a sok ezer éves történelmünk is. Mi meg, a kis sziget léte nem léte szempontjából tényleg érdektelen dolgon lovagolunk. No ezért tartunk még mindig ott, hogy egy harmincezer lelket számláló, a mai napig jurtákban élő északi, zömében szláv nyelvet beszélő néptől származtatva finn-ugorként ön azonosítjuk magunkat(MTAfúj) s akikben még így is nagyobb az öntudat, mint bennünk. Ugyanis a kérdésre, hogy vajon nem félnek e attól, hogy kihal a népünk? - köszönik szépen, nem! volt a -kikérjük magunknak - válasz. Mi meg 15millióan ki akarunk halni!!! Hát majd egyszer biztos, de nem mostanában az is biztos. Na erről beszélek. Vegyük már észre, hogy mi mindig annyira becsületesek, pontosak, -kedvetekbe járunk- akarunk lenni, más meg tesz erre egy jó nagyot.

Intizar 2012.05.08. 22:53:37

@Ahita: Ki mondta, hogy az írás veszít az értékéből? Azzal kezdtem az egész hozzászólásomat, hogy hálámat fejeztem ki érte. A címválasztás valóban nem szerencsés, pláne a megfogalmazás, hogy "nem hazudott". De ez csak hülyeség, az viszont, amit a szigetről mond a szerző, az már fáj, mert azt jelenti, hogy nem hogy nem olvasta el a könyvet, még azt a marha kis hollywoodi jellegű filmet se nézte meg rendesen.
Sajnálom, nekem Jókai fontos. Ennyi. Személyes ügy, nem nemzethalál, ugye.
Ami pedig a finnugor származást illeti, nekem már a hetvenes években a pocsék, proli, lakótelepi általános iskolában is úgy tanították a nemzetdöglesztő rohadékok, hogy a nyelvünk finnugor, a nyelvrokonságunk a finnugorság, antropológiailag meg máshonnan származunk. Ugyanezt tanultam később a gimnáziumban, a nyolcvanas években.
Nem tudom egyébként, mitől volna annyira degradáló a finnugor származás, de ez olyan dolog, amit nem állított soha senki.

Ahita 2012.05.09. 00:15:30

Nekem is fontos Jókai.Éppen ezért. Az említett regényben pusztán írói fantáziával színezi ki azt a szigetet, amiről egy valóban elhangzott beszélgetésben hallott. Tehát egyszerűen csak ötletadó, de ez az ötletadó. A finneket pedig tisztelem becsülöm. Nekem még volt szerencsém, de tényleg annak tartom, kisebb testvérvárosi ünnepségen is részt venni és találkozni velük. És hogy lazítsak ezen a feszes diskurzuson elmondanám, hogy e jeles alkalmon el kellett énekeljem (sokkal kisebb örömömre) a "Kosztya bácsi" című bolgár népdalt is! Hogy miért pont egy bolgár népdalt...?így abszolút internacionális lett a fogadás! Még véletlenül se legyen "magyaros" felhangja a dolognak. Csak egyet azért jó ha tudsz, s talán tudod is: az, hogy a magyar nem a finnugor nyelvcsaládba tartozó, innen onnan összerakosgatott nyelv, nagyságrendekkel fontosabb, mint az, hogy a ma hazánk területén élő magyar férfiak 93.3%-a (Európában egyedülállóan ilyen markánsan)antropológiailag (info2000) ős európai génmarkereket hordoz! Ebből 63.3% az őskőkorszakban már itt élt, virágzó kultúrák nyomai a lelet anyagokban. Tehát kimutatható a négy "ősapai" gén. Honfoglalóink ugyanezeket a géneket hozták ide vissza egy falatnyi ázsiai színezékkel. Ez tény, a genetikával nehéz vitatkozni. Ezt akkor rakd össze. Mi úgy szeretünk, egy kettő egy kettő, felzárkózni nyugat Európához. De mi Közép-Európa vagyunk! és voltunk és ha lehet, maradjunk is. Slussz. Egyébként a nőknél is hasonló az arány. És érdemes annak is utána járni, vaj még hol lelhető fel ilyen arányban ez a génmarker. Meg fogsz lepődni, mert választ kapsz arra is, miért fontos tisztázni azt, hogy ennek a nyelvi struktúrának, aminek méltatása nem az én posztom, megtették azok, kik erre sokkal hivatottabbak, a kialakulásához minimum 3 - 4ezer év "helyben lakás" szükségeltetik, nem pedig jövés, menés, csángálás több ezer kilométeren keresztül, halászgatás itt ott amott... A finnek már 2005ben átírták a történelem könyveiket - barátság van, genetika, nyelvrokonság nincs! Ennyi. De mi nem! Idén nyáron, a mi külön kérésünkre, itt tartják Siófokon a finnugor nyelvcsaládba tartozó népek világtalálkozóját. no komment

Intizar 2012.05.09. 00:48:02

@Ahita: Nem, könyörgök, nem lehet. Ada Kaleh, az nem lehetett egy olyan sziget, amiről egy író egyszer hall (mint titkos tippről, amiről senki más nem tud), és megragadja a fantáziáját. Ada Kaleh olyan sziget volt, amelynek a létezéséről mindenki tudott, mivel - a korabeli képekről is nyilvánvalóan, a sziget történetéből is nyilvánvalóan - mindkét partról világosan látható, hatalmas sziget volt, nem véletlenül építettek rá erődítményt, amely valóban (más környékbeli erősségekhez és területekhez hasonlóan) hol ehhez hol ahhoz a birodalomhoz tartozott, épp azért, mert fontosnak tartották. Ada Kaleh, jókais kifejezésmóddal élve a Mindenki szigete, éppenséggel nem a Senkié.
Elmeséljem még egyszer, hogy a magyarok finnugor SZÁRMAZÁSÁT soha senki nem állította? Gyanítom, hogy hiábavaló volna.

Intizar 2012.05.09. 00:50:02

Mindazonáltal gyalázatos dolog lesöpörni mint jelentéktelent azokat a NYELVrokonainkat, akik bennünket jámbor módon a jó értelemben vett nagy testvéreiknek tekintenek, és akiket valóban nemzethalál fenyeget a brutális orosz birodalomban.

Intizar 2012.05.09. 01:10:50

@Ahita: És egészen szimplán nem igaz, hogy a finnek "átírták a könyveiket". Ők SEM tanították sohasem, hogy antropológiai rokonságban volnánk egymással, azt pedig változatlanul tanítják, hogy nyelvrokonságban vagyunk. Mivel ez a jelenleg érvényesnek tekintett (nyelv)tudományos elmélet. A tudomány ugyanis nem hirdet sohasem megváltoztathatatlan igazságokat. A tudománynak mindig csak elméletei vannak, amelyek bármikor megcáfolhatók.
A tudományos igazság, az mindig az az elmélet, ami "a tudomány jelen állása szerint" nem cáfolható. Mint például az, hogy nyelvünk finnugor eredetű.
A dogmák kihirdetése pedig az én szeretett egyházam dolga. Meg némelyeké, akik elirigyelik a pápa posztját.

Ahita 2012.05.09. 21:50:53

@Intizar: Minden mondatodra megírtam a válaszaimat, aztán töröltem. Inkább küldök egy jó linket.

jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php

majd klikk a Nagymagyarország térképre, csodákat fogsz látni. Az egér mozgatásával megjelenik, hogy hol jársz, alaprajzokat találsz,történelmet olvashatsz. Fantasztikus, igényes kivitelben. A kis térképre kattintva új ablakba letöltődik a választott térkép. A jobb felső sarokban megjelenik egy navigációs térkép és a nagyítási lehetőség - kiváló segítséget nyújtva programok tervezéséhez ! A
vár- és templomikonok aktívak.

Intizar 2012.05.09. 23:53:38

Tehát Nagy-Magyarország várainak térképe porba zúzta a tudománnyal és a finnugor nyelvrokonsággal kapcsolatos nézeteimet? Ja, és a Senki szigetével kapcsolatosakat is. Becsszóra elhiszem, nyilván úriemberrel van dolgom.

aeidennis 2012.05.10. 17:09:47

Létezik egy nevében is Senki-sziget, mégpedig Ráckevén, a Kerekzátony-szigettől északra.

Az 1962-es Aranyember film senki-szigeti jeleneteit a nagymarosi Bergman-, más néven Sólyom-szigeten vették föl.

dunaiszigetek.blogspot.co.uk/2012/01/az-aranyember-magyar-senki-szigeten.html

A regényben szereplő Senki-szigetet az író Osztrovóhoz, magyar nevén a Temes-sziget egyik mellékágába helyezte.

dunaiszigetek.blogspot.co.uk/search/label/Temes-sziget

Ahita 2012.05.10. 19:26:24

@Intizar: vissza kanyarnak szántam a küldeményem az eredeti mederbe.
Ám a megkezdett téma is kedvemre való, hát fussunk neki s talán elnézed nekem, hogy finn történelmi bevezető nélkül a közepébe csapok.
1800as évek...germán és szláv szorításban éppen csak piheg a finn nyelv és nemzettudat. Hivatalos nyelv a svéd, az uralkodó elit szívesen beszéli inkább a svéd, német,(közigazgatásban is) a vallás és tudomány a latint, a mindig különc művészetek pedig majmolják a franciát(mint Európa szerte). Szerencsére a finn paraszt és az alsóbb középosztály vagy "műveltségének hiányossága", vagy karakánságának köszönhetően (itt egyértelmű a szereposztás) megtartja magának a finn nyelvet, de jelenléte folyamatosan gyengül. Míg rá nem eszmél a finnül beszélő,érző és gondolkodó, nemzetét féltő finn, hogy nyelvében él a nemzet. Milyen ismerős! A nemzeti identitás csak és kizárólag akkor fenntartható, ha arról anyanyelvén gondolkodik! és megkezdődik a finn identitás felépítése.(e tájban íródik a Kalevala, finn nyelv a svéd mellett második hivatalos nyelvként ratifikálva, oktatás finn nyelven (is) tudományos folyóiratok, értekezések, irodalmi művek, ...stb finn nyelven(is) és mint tudjuk, bár fejlődése nem töretlen, a cél egy politikailag semleges,(56osokat pl. nem fogadnak) jóléti állam létrehozása, fenntartása. Ebben, bármily furcsa, a két korábbi szorongató közül hol egyik, hol másik is belép mint"szponzor" egymás ellenében. Helsinki orosz "beruházással" erősödik, s veszi át a svéd közeli Turku szerepkörét. EU - finn nyelv teljes jogú.
Az is megérne egy misét, hogy most önként dalolva hajtja egy másik germán nyelv, az angol jármába fejét főleg a finn fiatal értelmiség és a tudomány világa. Jó lesz figyelni! mert nagyon trendi, főleg az informatika a csőbehúzó.
S most ugorjunk le hozzánk és állítsuk az előbb leírtakat a feje tetejére.
Az 1800as évekre a nemzeti öntudat, önazonosság kivéreztetése közeledik a finishez. A Hunyadiak utáni lejtmenet felgyorsul,uralkodó elit lecserélve,(itt némi egyezés, mert a nyelvével együtt), vallása lecserélve judeo-krisztianizmusra, gazdaság mélypont. 48 leverve, húzd meg-ereszd meg politika, a kiegyezés pedig a nemzethalál előszobája. (tudom, a gazdaságra, urbanizációra stb. hatása tagadhatatlan, meg mi lett volna, ha nem)Egyébként maga Deák írja memoárjában - (nem szó szerint)szerencsésebb lett volna elkerülni ezt a ribilliót!( mármint 48-at).Húha! Ez minimum gondolatébresztő! A haza Bölcse?
És mindeközben szépen, lassan, szinte észrevétlen fúródik belénk egy finom tőrdöfés.
És itt ér össze a két nemzet fordított görbéje. Ott mentik, ami menthető, sikeresen, itt pedig vesztén dolgoznak kívül és belül annak, ami a legfontosabb, ami amúgy évezredeken keresztül egyértelmű volt, s amit tudott Róma, Bizánc és a nyugat is, aminek írott forrása a még mai napig is méltatlanul mellőzött Képes Krónika, ami nem más, mint a szkíta, sumer, hun, magyar folytonosság, a legnagyobb lenyelhetetlen varangyosbéka emezek torkán.
Alkalmas pillanat a bécsi udvar számára. Agyonszajkózott - vegyük el dicső múltját, s azt teszünk vele amit akarunk!- bejött, mert igaz! mert mi történik, ha valaki megkapja és mi történik azzal, akitől elveszik!? Ügyesen elkezdik "legyártatni" a magyarok finnugor eredetet idegenszívű,(ezt nem "fosztóképzőnek" szánom, ha nem magyar, mert akkor világos) magyarul még csak nem is tudó nyelvészekkel az éppen "bimbózó" nyelvtudománnyal. Az elkövetők nevei is beszédesek. Körültekintőek. Reguly Antalunkat egy charterrel kiküldik az Ural környékére kutatni, pontosabban csak emez oldalára, a túloldal letiltva, mert hátha ott is talál valamit, ami viszont nem támasztja alá a fiksönt. Azt azért nem állítom, hogy a tudósok is szánt szándékkal gyártották a hazugságokat. Sőt! Ha belegondolsz, heroikus munkát végeztek, talán tudományuk legjavát bele is adták, munkájukat kiválóan elvégeszték saját és megbízójuk elvárásai szerint. Minek végeredményét szép lassan elkezdik terjeszteni. Vevő van rá itthon is, egyebütt meg naná. Itthon, rendelet - innentől kezdve nem szerencsés a nemzet nyugatra menetelése szempontjából(ez is mily ismerős)az ázsiai eredet, a magyar nyelv összevetése a sumerral, szkítával megatöbbivel, támogatásban csak az részesül, ki a finn-ugor eredet mellett teszi le a voksát! - S ez így is lett, mint a mesében. Róma, Bizánc és a nyugat végre föllélegezhet!
Aztán jött a keresztre feszítés - kiválóan megszervezett merénylet( tán ne taglaljuk a megbízót) hadüzenet kikényszerítése, majd Trianon, ami megágyazott egy újabb rémtörténetnek s a párizsi békediktátumnak. Aztán rátették a beton szemfedőt: 50 év kommunizmus.
De nem jött be, valami szívós faj vagyunk.Én nem aggódom.
A finneket pedig, mint ahogy a mellékelt ábra jól bizonyítja, nem a finn-ugor nyelvelmélet fogja megmenteni. Ám mindenképpen ápolandó velük a kapcsolat nem csak a finn-ugorizmus miatt, hanem sok egyéb pl. a jó példa miatt is. Bár nagyon szimpatikus az aggodalmad és együttérzésed velük kapcsolatban, ami nem alaptalan, ám ők maguk kiválóan dolgoznak megmaradásukért. Én személy szerint is szurkolok nekik, mert a hozzájuk, tehát a finn néphez kötődő viszonyom, érzéseim összehasonlíthatatlanok mint..és most nem sorolom.
Mi pedig hagyjuk, sőt belülről erősítjük, hogy más, még mindig más szajkózza a régit.
Méltányosság, igazságosság. Ne vessék sutba a finn-ugorizmust, de abszolút minimumként egyenrangúként hallgattassék meg a másik fél is. És legfontosabbként! kapjon helyet az oktatásban, legalább lehessen alternatíva, mondjuk választhassam a több ezer évig egyértelműt, aztán majd meglátjuk.
Annak pedig szintén utána lehet járni,hogy a 60as években milyen fogadtatása volt a finnek körében az addig általuk is ázsiai mongolid gyüttmentnek nevezettekkel való akármilyen típusú rokonság terjesztése.
Aztán a lappokról se feledkezzünk meg, mert a velük szemben folytatott finn politika is bőven hagyott kivetni valót.

Ahita 2012.09.01. 23:15:37

Hunyadi János szülőhelye egy dunai sziget lenne?!
Izgalmas részlet egy értékes írásból, nem csak a sziget miatt.
www.magharakademia.hu
Szántóné Veréb Irén: Szent Borbála története

...Csak valahol némi nagy baj van.
Mátyás király udvari történésze a nagy olasz humanista Antonio Bonfini, királyának megrendelésére irta meg ’’A magyar történelem tizedei’’ cimű, általa megismert történelmünket. Innen tudjuk, hogy Mátyás király, Bonfini szerint:’’In Corvino vico (Hollós) natus.’’
És Antonio Bonfini szerint Hunyadi János édesanyja a Görög császári családhoz tartozott.
Kulcsár Péter értelmiségi, pontos megfigyelésének köszönve: Bonfini 1488-ban elhangzott értekezéséből tudjuk, hogy ’’Corvina amely a Duna szigete, amelyet Hunyadi János rokonai sokáig birtokukban tartottak’’. 1490-ben azt mondja Bonfini Hunyadi Jánosról: ’’abban az időben Alsó-Pannóniában élte az életét egy birtokában levő kastélyban, melynek Corvinum a neve.’’ (Hollósvárban)
Petrus Ransanus az Annalesban ír a térségről, jóval Magyarország követjárásának ideje előtt, az 1450-es években. Innen tudatja Kulcsár Péter: ’’Valaccia mellett fekszik egy művelt sziget, amelyet a Duna szétágazása alkot, ezt Corvinának nevezik... A sziget nincs messze a török birodalom határától, ezért gyakran történt, hogy ez a népesség ellenséges sereggel rátámadt erre a szigetre, miért is János szülője Magyarországra költözött.’’ Kulcsár Péter itt határozottan hangsúlyozza, hogy CORVINA területről hallunk .( –helyesen )

Ezt a szigetet úgy tűnik, a történelem viharai tüntették el, de tán nem örökre.

redwolf 2012.11.21. 17:56:44

Gratulálok az íráshoz, mint mindig, most is érdekes lett. Jókai mesélőkedvét nagyon szeretem, hihetetlen ismeretanyaga volt az érdekes cselekmények mellett. Ezeket írói fantáziával kiegészítette, ettől érdekesek a történetei. Úgy látom, a kommentelők is felébredtek, nagyon jók a kiegészítések, csak kár, hogy sokan kioktatnak, nem tanítanak.

Ahita 2012.12.29. 14:26:22

@redwolf: Köszönöm!
Bár sok éve kutatom Hunyadi János eredetét a fellelhető egyre bővülő adattárakból, még mindig gyorsabban ver a szívem, mikor e sorokat írom. Ha az előző bejegyzésemben "megszólalók" szavait tovább gombolyítjuk, egyre inkább erősödik bennem a meggyőződés, hogy Hunyadi-Vereb(i)Wereb-Veréb János szülőhelye e blog "névadója" Ada Kaleh, mely arra a sorsra jutott, amire a valódi Hunyadi-Verebi ősök múltja. Ezt is elöntötte a feledés, a szánt szándékkal feledtetés árja. Ám ismereteim szerint kiváló történészek és magyarság kutatók körében gőzerővel folyik a kutatás e témában is!

Az első igen fontos személy akire bukkantam jó pár éve: VEREBI PÉTER

- erdélyi alvajda, a török-oláh-rác betörésekben tanúsította kiváló katonai képességeit, Zsigmond király megbízott sóispánja(ezt tán nem kell ecsetelni, micsoda feladatkört jelentett)
- a Mátraverebélyi Nagyboldogasszony plébániatemplom alapítója, s e vidék 600 évig a család birtoka
- a Mátraverebély-szentkút kútja nagyon sokáig mint Vereb-kútja szerepel okiratokban
- az egyetlen magyar alapítású szerzetes rend, a Pálosok létrehívója Mátraverebélyen,a család vájatja olasz mesterekkel a szerzetesek "barlangjait"
- felmenői számos egyházi hivatást töltöttek be nem felszentelt papként ( ispán, váci kanonok, pálos szerzetes stb, amik egyértelműen alátámasztják, megerősítik és megmagyarázzák Hunyadi-Vereb János mély vallásosságát és Corvin Mátyás királyunk hihetetlen bensőséges kapcsolatát a pálos atyákkal. Pl. a bécsi csata előtt lovasfutárt küldött a pálosokhoz, hogy imádkozzanak a győzelemért és csak akkor indította a támadást, mikor a futár megérkezett az "áldással" s nagy győzelmet jósoltak! De gyakran napokat töltött a főapáttal elvonulva egy egy borospincében iszogatva, országos nagy terheit, gondjait megosztani vele, tanácsát kikérni)
- és akinek sírköve ma is ott fekszik a Mátraverebélyi kegytemplom oltára előtt. Vajon miért is?
- Hunyadi János apja(!!!)

Hihetetlen, hogy amikor hazánk első számú kegyhelyére hívők, turisták tízezrei zarándokolnak el, róla, aki mind ezt létrehívta, senki nem tud semmit!
Mikor először ott jártam és szerettem volna megnézni a sírkövet, a létezéséről sem tudtak! vele kapcsolatosan az információ nulla volt!
Végül a miséztető ferences szerzetes atya tudott segíteni, sajnos technikai okok miatt nem sikerült bejutnom a Mátraverebélyi (nem a Szentkúti) kegytemplomba..

De azért kezdett tisztulni a kép.
Miért is annyira fontos az MTA "neves" történészei kitartó munkájának köszönhetően még a mai napig is agyon favorizált Zsigmondi verzió - drága királyunk valamelyik román, szerb vagy a jó ég tudja melyik szeretőjétől, balkézről született oldalág holló-lopta gyűrűs - verzió minél tovább fenntartása, óriási káoszt és bizonytalanságot teremtve Hunyadi János származása körül. Hisz ez volt a cél!
De reménykedjünk, hogy hamarosan helyére kerülhet nem csak ez az egy, bár igen fontos mozzanat, hanem a sok-sok más múltunkkal kapcsolatos igaz történelmi tény, a valóság.

Részlet Palkó Julián OFM és Orbán Márk OFM, Mátraverebély-Szentkút kegyhely és a Nagyboldogasszony Bazilika c. könyvéből.

Szenkút múltjának nagy kutatója: P.Sipos Lénárt(v.Fráter Lénárt) oklevekből igazolta, hogy Hunyadi János ősrégi magyar családból származott. Idézi többek között V. László király, 1453-ban kiadott címernagyobbító és díszítő oklevelét: "Ezideig fentnevezett János comes címeréül, vagyis nemességének jeléül, dicső elődeinknek Magyarország királyainak kegyelméből, őseinek és házának jótakaró kegyességből adományozott arany, vagy égszínkék mezőben, természetes színben lefestett, szárnyait kissé felemelő, és csőrében gyűrűformát tartó hollót használt..."(Idézve: Teleki: 10. k. 365. lapján található oklevélből.) A szöveg szerint, már az előző királyok adtak a Hunyadi(Vereb)-családnak, és őseinek, címerhasználati jogot. Tehát Hunyadi, és ősei (legalább a nagyatyja) magyar nemesek voltak. P. Sipos, ezután azt kereste, hogy melyik nemesi család lehetett az? Feltételezte, hogy a Vereb-család. Elméletét a verebélyi templomban elhelyezett síremlék által látta megerősítve, melynek felső részén címer látható, a legendás madár alakkal, a hollóval. A síremlék felirata a következő: "Hic requiescit corpus stre(nui) invi(cti) militis mag(ist)ri Pet(ri) (filii) Geo (r) gij. Oli (m) vicevajvode t(ranssilvaniae). Fu (n) dato (r) is hui (us) E (cclesiae) Qu ( i ) obiit. A. D. MCCCCIII." (A zárójelekben a rövidítések kiegészítései vannak.)
A köriraton belül van az évszám. A sírkő alsó részén igen szépen kifaragott kereszt látható.( a tüskés, vagy bimbós pálos kettős kereszt!!!)A felírás magyarul: "Itt nyugszik a rettenthetetlen legyőzhetetlen katonának Péter mesternek, György fiának, Erdély egykori alvajdájának, e templom alapítójának teste, aki meghalt 1403-ban."
Vereb Péternek leánygyermekein kívül, négy fia volt: Pál, András, György és János. A legidősebb, Pál, maradt a birtokon, a többiek eltűntek a környékről. Jánossal 1425-ben, Erdélyben találkozunk. (DL. 11. 716. sz. oklevél.) Ez a János 1441-ben, Ulászlótól birtokadományt kapott, különlegesen hű, állhatatos szolgálatainak jutalmául. (Jászói hiteles hely átiratából.) Csak így szerepel ezekben az okiratokban: "Joannes, filius Vajvodae de Verebel." azaz Vereb vajda fia, János. A Nagybárkányi plébánia (sokáig ide tartozott Verebély és Szentkút, mint filia), 1789-es "visita canonica" iratában van egy jegyzőkönyv. Ebben leírta a szerző, hogy mi minden található a mátraverebélyi templomban. Többek között ezt olvashatjuk benne: "van itt egy kripta, ahol pihen Veréb György fiának Péternek teste, ki egykor Erdély alvajdája volt, és aki vérrokona volt Corvin Mátyás, magyar királynak. E templomot alpította és meghalt 1403-ban." A szerző a meghatározásnál felhasználta a sírfelirat szavait és hozzáteszi, hogy vérségi kötelék fűzte Mátyás királyhoz, Hunyadi János fiához.

Ebben a korban ezt így tudták!

Ezek szerint a Hunyadi nevet Vereb János, a neki adományozott vár nevéről kapta, ami abban a korban nem volt szokatlan. A korábbi időkben, a letelepülő család nevéről kapott nevet a hely, később pedig, szokásba jött, hogy a családi név a birtokba vett hely nevéből származott. S a fentiek tükrében az is világos, miért lett ez a Hunyad vár VAJDAhunyad vára!

S akkor nézzétek meg a Mátraverebély-Szentkúti kegytemplom bejárata fölött lévő két gyönyörű és szinte kiabáló címert. Baloldali a Vereb családé jobb oldali az Almássy családé.
A Vereb(i) címer: Kék mezőben Piramis alakú fény csóva felső részén és a piramis alján hármashalmon!! álló madár. A piramist két oldalról két ágaskodó egyszarvú! ló támasztja meg! Az egyszarvú ló a bestiárium leírása szerint egyes kultúrkörökben mást mást szimbolizál, jelentése mindig pozitív. Ám a mi esetünkben a a keresztény mitológia a lényeges, mely szerint az egyszarvú ló Jézust, a fényt szimbolizálja. Kell e ennél több, kérdem én! Mikor Hunyadi csatakiáltása - Jézus! Jézus! Jézus! -volt, ezt bízom benne mindenki tudja!

Albu 2013.06.03. 11:42:15

@bean: A jövőn munkálkodom, és minden együttműködésre, összefogásra nyitott vagyok.

Azt viszont nem hiszem, hogy a múlt – legalább jelképes – rendezése nélkül lehetne jövőt építeni.

Ráadásul ez a kérdés nem is múlt, hanem az égető jelen. Kétmillió magyar él még ma is szerte e szétszaggatott országrészekben, gyűlölet és joghátrány közepette.

Arról nem is beszélve, hogy 1920-ban (és az azt visszaállító 1947-es pax Sovieticában) igen sikeres térségi destabilizációt vittek végbe a nagyok. Meg is látszik rajtunk, hogy nem tudtunk összefogni, és le is daráltak minket 45, majd módszerváltás után 20 éven át.

Ahita 2013.08.27. 00:51:44

@Albu:
Nos, az emberiség egy kicsiny, ám igen befolyásos hányada azon munkálkodik évezredek óta, hogy az emberiség minden szakrális, TUDÁS és nem hit alapú kapcsolatát a világgal és egymással eltüntesse. Aki egy kicsit is "jártas" a magyar őstörténetben, tudja, hogy a Kárpát-medence népe az idők kezdete óta hordozza azt a TUDÁS alapú szakralitást, amit a nyugat tűzzel vassal a mai napig ki akar irtani. Azt a lelkiség, amit e kiváló cikk kiegészítéseként a "zsebatlasz" írója is jól megjelenít hozzászólásában -
"...szigetet jogosan birtokunkba vehettük, amit a magyar kormány nevében 1913. évi május hó 12-én Krassószörény vármegye főispánja Dr. Medve Zoltán, végre is hajtott.
Hogy miképpen, arra a kérdésre Őméltósága a következő levéllel volt kegyes felelni:

Ada-Kaleh szigetének a magyar közigazgatás keretébe vonása..."
Tehát a "miképpen" itt a kulcsszó, mert ha elolvassuk ezt a levelet, tartalmát tekintve megérezzük, mit jelent az igazi "magyar lelkület" - méltóság, tisztelet, megértés és együttérzés a legyőzöttel szemben. Birtokba venni, vagy inkább visszavenni a jogos jussunkat, úgy, hogy az ellenfél nem ellenség, vér, megaláztatás, erőszak alkalmazása nélkül.
Én azt mondanám, hogy minél nyíltabban és brutálisabban dolgoznak a megsemmisítésünkön nem akármilyen erők, annál nagyobb eséllyel tör ismét felszínre a nemzeti öntudat, s kezdünk újra magunkra találni s fölfogni végre, mi a dolgunk. Nézzük meg a "híres" Amerikát vagy a"kánaán"nyugatot, mivé lettek. Üresen, félelmetesen magára hagyott fantom városok, fél Magyarországnyi nyomornegyedek, gettók, óriási rétegek hihetetlen mértékű elszegényedése, lelki, szellemi, erkölcsi lepusztulása - és keresik a kiutat. Pedig megvan, de ők már megfosztottak annak látásától. Persze még mindig jó pénzzel megfizetett cukrászaik vannak, akik, bár egyre nehezebben, de csillogó mázzal próbálják bevonni a sebhelyeket.
Éppen ezért, ha hazánkra tekintünk, a "nem tudunk összetartani" helytelen megfogalmazás, mert nem fedi a valóságot. ( bár valóban van egy réteg, akivel ha megfeszülünk sem jutunk dűlőre.Ők mások,tán nem is magyarok,csak itt élnek és kimondottan öröm, hogy nem közéjük tartozom)Tehát, ahogy azt nyelvünk is kiválóan tükrözi "mi" megszoktuk, hogy a gondolatunk szabad. Nincs alá és fölé rendeltség, ahogy ezt valaki már mondta- csak mindenkinek van egy, véleménye szerint jó gondolata. Hát ebből a sok"jó gondolatból" nem egyszerű kiválasztani a legjobbat és ez nem megy vita, huzakodás, néha perpatvarok nélkül. De az az irány egy! Mikor tudná bárki is elképzelni önmagáról e honban, hogy egy Hitleri gondolatmenetre föl tudná magát fűzni!? Jó, mindenhol akadnak elmebetegek, de hogy egy gyalázat mögé fölsorakozzon egy ország?! Soha, bármennyire is próbálják az ellenkezőjét bizonyítani azok a "mások".
Tehát lassan kezdenek simulni a ráncok, nem ártana végre a nyugat és Róma metódusa szerin írt és ránk erőltetett történelmet végre jó messzire hajítani s végre rehabilitálni történelmünket: lehetne kezdeni krónikáink és gesztánk mélyrehatóbb vizsgálatával, aztán Szent István királyunk rehabilitációjával folytatni, akinek hazug történetét a mai napig ródsóra viszik minden augusztus 20-án. Gyalázat, hogy brutális, kegyetlen gyilkosként jeleníti meg a darab. Koppányt pedig valami vad,buja, ősi pogány szerepkörbe bújtatja, amilyenek a darab szerint mi, az ős magyarok vagyunk. Ugyanis a valóság az, hogy pontosan Koppány az, aki nyugati birtokait tekintve, behódolt az addigra már jól elkufárosodott nyugaton teljhatalommal bíró judeokrisztianizmusnak, míg az ország keleti részén Gyula, Géza fejedelem sógora, a keleti kereszténység felé hajladozik. És István az, aki az igaz, Egy Isten hitű őskereszténység fellegvárát hozza létre Esztergom központtal. Valóban harcol Koppánnyal, le is győzi, de nem úgy és nem azért, ahogy azt a darab sugallja. És akkor csak lapozzuk föl Károly Róbert uralkodása alatt történteket, csörtéjét Csák Mátéval,(aki szintén hazug köntösbe öltöztetett vad ős pogány)a "merényletet" követő brutális megtorlásokat, magyar irtást, nyugati hittérítők behozatalát,...rémisztő az analógia István királyunkra kent történésekkel. Főleg, ha eszünkbe jut véletlenül a kiváló bajor Herribert Illig több kötetben napvilágot látott, történelem hamisításokat felsorakoztató munkája...a Kitalált középkor, a Kitalált Karoling kor... és a többiek...a betoldott 300 év...és summázataként a dolognak, egyszer csak azt veszi észre, akárhonnan is fordul, mindig visszajut ok-okozatként a mi kis Kárpát - medencénkbe. Már pedig ez egy némettől, még ha jelen esetben bajor is, szép teljesítmény!
A Hunyadiak története, a Dózsa féle parasztfelkelés okai, súlyos következményei... és ezek csak egy egy kicsiny, bár nem akármilyen szeletek meghamisított, átírt és elhazudott történelmünkből. Tehát feladatunk van és lesz bőven. Ehhez nem is kívánhatnék egyebet, mint nemes célokért nemes küzdelmeket. És hozzá természetesen az eredményeket! Mert a csillagok állása változó!

evita99 2014.03.03. 14:16:12

@Csomorkány: Szerintem Jókai a regényében szereplő Senki szigetet erről mintázta, így ragadt rá a Senki név.