URBFACE.COM - KULTÚRTÖRTÉNETI - ÉPÍTÉSZETI ADATBÁZIS, TÚRÁK

 

urfacehirdeto_2.jpg

Facebook

nincs

Kukkoló

Free counters!

Címkék

1086 (1) 1286 (1) 1287 (1) 1453 (1) 1461 (1) 1472 (1) 1655 (1) 1676 (1) 1680 (2) 1697 (1) 17/5001 (1) 1701 (2) 1703 (1) 1704 (1) 1710 (1) 1716 (1) 1717 (1) 1720 (1) 1724 (2) 1733 (1) 1737 (1) 1739 (3) 1741 (2) 1745 (1) 1754 (1) 1765 (1) 1784 (2) 1785 (1) 1793 (1) 1795 (1) 1796 (1) 1799 (1) 1803 (1) 1804 (1) 1808 (1) 1809 (1) 1810 (1) 1811 (1) 1812 (1) 1813 (1) 1814 (1) 1816 (2) 1818 (1) 1821 (4) 1822 (1) 1829 (1) 1830 (1) 1831 (1) 1833 (1) 1834 (1) 1835 (1) 1836 (2) 1841 (1) 1842 (2) 1844 (1) 1848 (1) 1849 (1) 1851 (1) 1852 (4) 1853 (1) 1854 (1) 1855 (4) 1856 (2) 1858 (1) 1860 (1) 1861 (1) 1862 (1) 1863 (3) 1864 (1) 1865 (1) 1866 (2) 1867 (1) 1868 (1) 1869 (6) 1870 (6) 1871 (7) 1872 (3) 1873 (6) 1874 (2) 1875 (1) 1876 (2) 1877 (1) 1878 (1) 1879 (2) 1880 (3) 1883 (2) 1884 (5) 1885 (2) 1886 (1) 1887 (2) 1888 (2) 1889 (1) 1890 (3) 1891 (1) 1892 (1) 1893 (7) 1894 (3) 1895 (4) 1896 (7) 1897 (7) 1898 (2) 1899 (4) 1901 (3) 1902 (6) 1903 (5) 1904 (5) 1905 (4) 1906 (7) 1907 (4) 1908 (6) 1909 (3) 1910 (5) 1911 (2) 1912 (10) 1913 (14) 1914 (5) 1916 (5) 1917 (4) 1918 (1) 1919 (5) 1920 (6) 1921 (2) 1922 (4) 1923 (5) 1924 (6) 1925 (2) 1926 (7) 1927 (12) 1928 (10) 1929 (11) 1930 (12) 1931 (9) 1932 (3) 1933 (16) 1934 (11) 1935 (14) 1936 (23) 1937 (14) 1938 (9) 1939 (12) 1940 (9) 1941 (16) 1942 (19) 1943 (20) 1944 (30) 1945 (25) 1946 (3) 1947 (10) 1948 (9) 1949 (9) 1950 (7) 1951 (4) 1952 (6) 1953 (8) 1954 (7) 1955 (7) 1956 (8) 1957 (4) 1958 (7) 1959 (5) 1960 (7) 1961 (1) 1962 (5) 1963 (3) 1964 (4) 1965 (4) 1966 (2) 1967 (4) 1968 (7) 1969 (4) 1970 (5) 1971 (3) 1972 (6) 1973 (5) 1974 (3) 1975 (2) 1976 (3) 1977 (2) 1978 (4) 1979 (1) 1980 (4) 1981 (3) 1982 (2) 1983 (3) 1984 (3) 1985 (6) 1986 (2) 1987 (6) 1988 (2) 1989 (4) 1990 (8) 1991 (9) 1992 (2) 1993 (3) 1994 (2) 1995 (1) 1996 (4) 1997 (1) 1999 (1) 2000 (2) 2001 (2) 2002 (3) 2003 (2) 2004 (3) 2005 (3) 2006 (3) 2007 (1) 2008 (6) 2009 (5) 2010 (3) 2011 (7) 2012 (2) 2013 (1) 2014 (1) 2015 (1) 2022 (1) 3D térkép (1) abházia (1) abos brúnó (1) acsay lászló (1) ada kaleh (1) adlerhorst (1) adolf eichmann (1) adolf hitler (15) aghagurban alijev (1) ágoston emil (1) aigner sándor (1) akropolisz (1) alagút (5) alaszka (2) albánia (1) albert f. dagit (1) albert khan (1) albert speer (8) álcázás (1) alekszander csekmarev (1) alekszandr gegello (1) alekszej koszigin (1) alekszej suszev (1) alexander achenbach (1) alexander popp (1) alfred piffl (1) alice claypoole gwynne (1) almere (1) Alois Dryák (1) alpár ignác (5) al capone (1) anca petrescu (1) anchorage (1) andezit művek (1) andrássy-híd (1) anker-palota (1) annaberg (1) antarktisz (1) antenna (1) antonín bata (1) antonín raymond (1) antonio fuentes (1) apponyi geraldina (1) aranyoshegy (1) argentínia (1) aristotle fioravanti (1) árkay aladár (1) árkay bertalan (2) armando brasini (2) arno breker (1) arrigo minerbi (1) arturo vatteone (1) asa stebbins (1) astoria (1) atlantisz (7) atlantropa (1) atombomba (1) atomraktár (1) attilio la padula (1) augsburg (1) augusts voss (1) august coenders (1) august de serres (1) august strauch (1) ausztrália (1) ausztria (5) autóút (2) ávh (1) azerbajdzsán (1) b5 richard (1) babilon (1) bab al aziziya (1) bad schmiedeberg (1) bad segeberg (1) bad windsheim (1) baiae (1) Bajkonur (1) bakony (1) balatonfűzfő (1) balázs ernő (1) bánlaky géza (1) barbara hutton (1) barlang (1) barsz 501 (1) barsz 502 (1) barsz 503 (1) barsz 504 (1) barsz rendszer (1) bartunek ferenc (1) bauer henrik (1) baumgarten sándor (2) baumhorn lipót (1) bayreuth (1) bécs (3) bedrich gerstel (1) béga (1) begich towers (1) belgrád (2) belügyminisztérium (2) bem tér (1) benedek dezső (1) benedicty józsef (1) benito mussolini (7) benkó károly (1) berchtesgaden (1) berczik gyula (2) berger krisztián (2) bergh károly (2) berlin (6) betlehem (1) bikás-park (1) birly ede (1) bíró béla (1) bitó jános (1) bjarne carl olsen (1) blut und boden (1) bogensee (2) bolondok háza (1) bonta jános (1) borbíró (bierbauer) virgil (2) bordély (2) boriss pugo (1) borisz jofán (2) boros pál (1) börtön (1) bosznia (1) bratislava (1) braunecker lamoral (1) brein ignác (1) brezsnyev (1) brooklyn (1) brookwood (1) bruno sigwart (1) buckner-barakk (2) budai vár (5) budaörs (1) budapest (55) budapest 100 (1) buharin (1) bukarest (6) bukovics gyula (1) bulgária (2) bunker (38) buzludzs-hegy (1) buzzi bódog (1) caligula (1) caligula hajói (1) camelot (1) camille saint-saen (1) cancún (1) carlo diodati (1) charles agree (1) charles axel guillaumot (1) charles bianconi (1) charles crane (1) charles diodati (1) charles gabriel dioati (1) charles noble (1) charles yerkes (1) chenzhuangcun (1) chicago (1) christopher christian von dabel (1) christopher wren (1) cia (1) clemens klotz (1) cobble hill (1) cologny (1) constantin federovici (1) cornelius vanderbilt (2) costin georgian (1) count von mercy (1) császár (1) csatorna (1) csehország (2) csehszlovákia (1) csemegi józsef (1) csernobil (1) csíki-hegyek (1) csingtaó (1) csodafegyver (1) csomay zsófia (1) csontos csaba (1) csou en-laj (1) czigler endre (1) czigler győző (2) dabasi halász géza (1) dácsa (1) dambovita (2) dardanella (1) darth vader (1) dávid károly (1) deák tér (1) deception-sziget (1) déli-georgia-sziget (1) déli kikötő (2) déli pályaudvar (1) déli védelmi rendszer (1) dernau (1) detroit (1) devecis ferenc (3) diadalív (2) dicsőség csarnoka (1) diescher antal (1) diktatúra (1) díszletváros (1) dmitrij csecsulin (1) dobromir kolarov (1) dob utca (1) domenico trezzini (1) domszky pál (1) donald rickerd (1) donát (1) dötzer ferenc (1) dragonits tamás (1) drakula (1) dreher antal (1) duc de richelieu (1) duga-2 (1) dugway proving ground (dpg) (1) duna (2) duna-part (2) dunai repölőgépgyár (1) dunwich (1) durics hüszein hilmi (1) Dušan Jurkovič (1) e.u.r. (1) eastern state penitentiary (1) eberl carlo (1) eduárd ivanovics totleben (1) egerzeiger gyula (1) egyesült államok (19) egyesült királyság (7) emil bellus (1) emlékmű (1) enrico del debbio (1) építőművészet (2) erdély (1) erich honecker (2) erich mendelssohn (1) erich mielke (2) erich zu putlitz (1) eric mendelsohn (2) ernesto la padula (1) ernst flagg (1) ernst geiger (1) erőd (5) erőmű (3) ERŐTERV (1) erwin suppinger (1) erzsébetváros (1) erzsébet sósfürdő (1) észak korea (1) eugenio montale (1) ewen cameron (1) F4-atombunker (1) fake-építészet (1) faluház (1) farkasdy zoltán (1) fasizmus palotái (1) federico chueca (1) fegyház (1) fegyvergyár (1) feledi józsef (1) felhőkarcoló (2) fellner sándor (2) fengdu (1) ferenc józsef (2) feszl frigyes (2) feszty adolf (1) film (2) fischer józsef (1) fiume (1) fkt (1) flakturm (1) florida (1) flotta (1) főhadiszállás (2) főőrségi épület (1) forgó pál (1) förk ernő (1) forro mussolini (1) forum hungaricum (1) francesco levacher (1) franciaország (2) frankenstein (1) franklin d. roosevelt (3) frank lloyd wright (1) frank veto lyman (1) frantisek gahura (1) franz anton hillebrand (2) franz kreuzer (1) frederick tenuto (1) frey lajos (4) friedrich bagdons (1) friedrich pabst (1) friedrich tamms (1) fritz hart (1) fritz högel (1) fritz schaller (1) fritz tamms (1) fritz todt (2) führerbunker (2) fushan-hegy (1) gabrovó (1) galgamácsa (1) gallipoli (1) ganz ábrahám (1) gauhalle (2) gauhauptstadt (1) gaustadt (2) gebhardt béla (2) gellért hegy (4) genf (1) genova (2) geoffrey pyke (1) george byron (1) george ferber (1) george frederick bodley (1) george mihai cantacuzino (1) george wünchmann (1) georgij sztojlov (1) georg lukas (1) gereben gábor (1) gerhard schmidhuber (1) germánia (1) gerster kálmán (1) gerster károly (1) gervai zoltán (1) gestapo (1) gherardo boso (1) gibraltár (1) giergl kálmán és korb flóris (1) giovanni battista piranesi (1) giovanni pastine (1) giuseppe pagano (1) gladys vanderbilt (2) glocke (1) gotham city (1) gottgeb antal (4) greenwich (1) gregersen hugó (3) grigore ghica (1) grigorij szimonov (1) grodzisk mazowiecki (1) grúzia (1) guido ucelli (1) gulág (3) gül baba (1) gunkanjuma (1) gustave eiffel (1) guy maunsell (2) gyár (3) gyarmat (2) gyenes lajos (2) gyilkosság (3) gyorgye kovaljevski (1) habakuk-projekt (1) hajagtető (1) hajho (1) hajmáskér (1) hajós alfréd (1) hálószoba (2) hamburg (1) hans döllgast (1) hans drassler (1) hans kammler (3) hans peter des coudres (1) hans reissinger (1) hans uhl (1) harkányi béla (1) harlem-völgy (1) harold b. foss (1) harold ellington (1) három szoros gát (1) hashima (1) hauszmann alajos (5) heinrich himmler (2) heinrich kálmán (1) heinrich schweitzer (1) henriette delavrancea gibory (1) henri alexis brialmont (1) henri guisan (1) henry vaughan (1) heppe szaniszló (1) herbert dübell (1) herbert von bismarck (1) herczeg zsigmond (1) hermann bartels (1) hermann giesler (1) hermann henselmann (1) herman mark (1) herman sörgel (1) hét nővér (1) híd (5) hidrogénbomba (1) hikisch lajos (1) hild jános (1) hild józsef (1) hild károly (1) hild vince (1) himki (1) hirohito császár (1) hollandia (1) holy land-projekt (1) hong kong (1) honvédelmi minisztérium (1) horthy istván (1) horthy miklós (3) horvátország (2) howard phillips lovecraft (1) hruscsov (3) hubert groß (1) hubert józsef (1) hübner tibor (1) hugh ferriss (1) hugo-constantin bartels (1) hültl dezső (2) hustontown (1) hut point-félsziget (1) i.u. 41 (1) i. idris király (1) i. károly (1) i. milán (1) ian fleming (1) id. francsek imre (2) igor drobinin (1) igor fomin (1) igor kurcsatov (1) ii. jános pál pápa tér (1) ii. károly (1) il gigante (1) interaktív térkép (1) ion antonescu (2) isten városa (1) IV. rettegett iván (1) jablonszky ferenc (1) jáde szobor (1) jakab dezső (2) jakov csernyikov (1) jakutföld (1) jakutszk (1) jamrik-projekt (1) janáky istván (2) jangce (1) jankovich miklós (1) jánossy györgy (1) jánszky béla (1) jan kotera (1) japán (5) jarvis-sziget (1) jason de caires taylor (1) jedlicska jános (1) jellinek emil (1) jeruzsálem (1) jeszenszky gerő (1) jobbágyi (1) johannes krüger (1) johannes schultz (1) johannes seiger (1) johann vetermann (1) john charles cutler (1) john desmond bernalt (1) john eilliam polidori (1) john haviland (1) john milton (1) jókai mór (1) josef gocar (1) josef goeár (1) joseph bazalgette (1) joseph beattie hamilton (1) joseph goebbels (3) josip broz tito (4) jozef tisó (1) józsef palota (1) jüan si kaj (1) jugoszlávia (4) jungfer gyula (1) junzo sakakura (1) Juraj Tvarožek (1) jurij osztrovszkij (1) jurjevec (1) juszif szafarov (1) K-129 (1) kádár jános (1) kadics (1) kadics ottokár (3) kadikcsán (1) kálvin tér (2) kamen goranov (1) kammerhof (1) kanada (2) kapsza miklós (1) karaganda (1) Karel Chlumecký (1) karl albiker (1) karl bernauer (1) karl etzel (1) karl heinrich emil becker (1) karl pfeffer wildenbruch (2) karl piepenburg (1) karl schaechterle (1) károly-laktanya (1) kasselik fidél (1) kasselik fidel (1) kaszpi tenger (1) kasztner rezső (1) katafilok (1) katakomba (2) katedrális (3) kauser i. józsef (1) kauser lipót (3) kazahsztán (2) kazamata (1) kazanlak (1) kégl györgy (1) kék macska (1) kelenföld (3) kéler napoleon (1) kellner lipót (1) kemál atatürk (1) kemal butka (1) kertész k. róbert (2) kgb (1) kim dzsong il (1) kim dzsong un (1) kína (6) király utca (2) kirschenbaum keresztély (1) kis-országház (1) kisfaludi strobl zsigmond (1) kisinyov (1) kiskunlacháza (1) kismarty lechner jenő (3) kismarty lechner kamill (1) kismarty lechner lóránd (1) kismarty lechner lóránt (1) kiss géza (1) kivégzés (1) klupathy jenő (2) kőbányai pincerendszer (2) koch henrik (2) koczka gábor (1) koczka nándor (1) koiszo kuniaki (1) kolbenheyer ferenc (1) kolbenheyer gyula (1) kolbenheyer viktor (1) kolmannskuppe (1) kolmanskop (1) kolostor (1) kommunizmus palotái (1) komor marcel (1) komor marcell (2) komszomolszk (1) koncentrációs tábor (5) kondor márton (1) konrad adenauer (1) konrad wachsmann (1) konstantinápoly (1) konstatntin jakovlevics zverev (1) könyvtár (1) kopeczek györgy (1) kormányóvóhely (2) körössy albert (1) kotsis istván (1) kotsis iván (1) kővári györgy (1) kowloon walled (1) Kozmográd (1) központi városháza (1) köztársaság tér (1) kreml (1) kristo sotiri (1) krisztinkovics béla (1) kunmadaras (1) kurcsatov (1) kyongsong (1) laczkovics lászló (1) laibach (1) laktanya (2) lasciac romeo (1) lauber lászló (2) lechner jenő (2) lechner lajos (1) lechner ödön (1) leitturm (1) lengyelország (5) lengyel béla (1) leningrád (3) leni riefenstahl (1) leon benois (1) leo callahan (1) lépcső (1) lestyán ernő (1) lettország (1) lev rudnyev (2) le corbusier (3) líbia (1) lichtenberg (1) lida baarová (1) lift (1) Līgatne (1) limburszky józsef (1) linz (1) linzbauer istván (1) litomerice (1) ljubecs (1) ljubljana (1) lois welzenbechers (1) lokátor (1) london (3) lotz károly (2) louis etienne héricart de thury (1) lovarda (2) lucska vilmos (1) lüderitz (1) lukács pál (1) luxushotel (1) lux kálmán (1) lyka istván (2) mackay malcolm (1) macskovics titusz (1) macusiro (1) magtár (1) magyar maginot vonal (1) Makszimovics Subnyikov (1) manfred sakel (1) marcello piacentini (2) margitsziget (1) marienthal (1) mario palanti (2) marks g. croydon (1) markus wolf (1) mark duiliu (1) marokkó (1) maróti géza (1) marseille (1) martfű (1) martsekényi imre (1) marvin rosenthal (1) mary shelley (1) masirevich györgy (1) massimiliano palombara (1) mauzóleum (2) maximilian schuman (1) max ferdinand perutz (1) mayerhoffer ádám (1) mecset (3) medgyaszay istván (1) meinig artúr (2) mercedes (1) messner sebestyén (1) metró (5) mexikó (1) mies van der rohe (1) mihail gorbacsov (2) mihail zelenin (1) mihai vitega (1) mihajlo mitrovics (1) miklós ede (1) milanówek (1) Milan Michal Harminc (1) millersville (1) miller ede vince (1) mimoyecques (1) miniszterelnökség (1) miron cristea (1) miron merzsanov (1) miroslav lorenc (1) misdroy (1) moammer el kadhafi (1) mocsonyi jános (1) moldova (1) mole littoria (1) molnár farkas (1) monterosso al mare (1) morris bolber (1) móry károly (1) mosonmagyaróvár (1) moszkva (7) műemlék (3) mulató (1) múmia (1) münnich aladár (3) murányi gyula (1) nagano (1) nagaszaki (1) nagybecskerek (1) nagyvázsony (1) namíbia (1) naphegy (1) napóra (1) ndk (4) neft daşlari (1) nekropolisz (4) németország (21) nemi-tó (1) nemzeti panteon (2) népek háza (1) neptunusz (1) neue-slowenische-kunst (1) neuschloss kornél (1) newport (1) new york (4) ney ákos (1) ney béla (1) ney rezső (1) nicolae ceausescu (6) nidosi imre (1) nik-751 (1) nikolaus von vormann (1) nikola dobrovics (1) nikola jankovics (1) noah trockij (1) nöpauer mátyás (2) norilszk (1) novák ferenc (2) nsk (1) nszk (1) nyerjungi (1) nyikolajev (1) nyikoláj baranov (1) nyiri tibor (1) nyugati pályaudvar (1) óbuda (1) odessza (1) oetl antal (2) olaszország (4) olimpia (3) oppenheimer ignác (1) oranjemund (1) ördögök városa (1) orfeum (1) oroszország (10) országház utca (1) orth ambrus (2) oskar dengel (1) oskar martin amorbach (1) osszárium (1) ottokár (1) otto briickwald (1) otto march (1) otto nürnberger (1) otto skorzeny (1) óvóhely (4) P/50-bunker (1) pache protopopescu (1) palaiologosz zsófia (1) palóczi antal (1) palota (1) pál hugó (1) panteon (1) pán józsef (1) párizs (1) parlament (1) pártos gyula (2) paul bronisch (1) pejacsevich lászló (1) peking (4) pennsylvania (1) pénzügyminisztérium (1) percy bysshe shelley (1) peter behrens (1) petit socco (1) petre antonescu (1) phenjan (1) philadelphia (1) philip hubert frohman (1) pietro solario (1) pilisi ney károly (1) plonsk (1) pogány móric (3) poligon (1) pollack ágoston (2) pollack mihály (3) powiśle (1) pozsony (1) pozzuoli (1) prakfalvi endre (1) predeál (1) prenden (2) promenthouse-vonal (1) prora (1) pszichiátria (1) pucher józsef (2) puskás károly (1) quittner zsigmond (1) r. pán józsef (1) rada janjatov (1) radetzky-laktanya (1) rados jenő (1) radu dudescu (1) raguski camil (1) raichle j. ferenc (1) rakétagyár (1) rákosi mátyás (6) raoul wallenberg (1) rays hill (1) ray rezső vilmos (1) reichlin meldegg tibor (2) reichl kálmán (2) reitter ferenc (1) rékai jános (1) rékai juli (1) rékai kati (1) rem koolhaas (1) retter gyula (1) reymond schiller lajos (1) richard schmidt (1) richard sprve (1) richard wagner (1) richard walther darré (1) riga (1) rimanóczy gyula (3) ritz hotel (1) robert falcon scott (1) robert finn (1) robert hook (1) robert ley (1) robert tischler (1) rockaway-félsziget (1) roderich fick (2) róma (4) románia (7) rongyosgárda (1) rosario dagata (1) ross-sziget (1) roy bates (1) rudas fürdő (1) rudnyánszky antónia (1) rügen szigete (1) rumbach sebestyén utca (1) runkwitz carl (1) s3 riese (1) ságody józsef (1) sailer istván (1) salacz gyula (1) samuel gardner wilder (1) sándor palota (1) sándy gyula (1) san francisco (1) sarov (1) sasfészek (1) sávoly pál (1) schannen ernő (1) schömer ervin (1) schubert ármin (2) schweiger gyula (1) sealand (1) sea shadow IX-529 (1) sergiu plugovici (1) shicseng (1) sideling hill (1) sikló (1) silvio benedetto (1) simon bolivar-buckner (1) sipka-szoros (1) sir alexander binnie (1) sir richard broun (1) skutetczky sándor (1) smoky hollow (1) somló emil (2) somossy károly (1) spree (1) squire flockton (1) ss (10) stasi (2) stasi-stadt (1) stein-ház (1) steindl imre (1) steiner lajos (1) stelletsky ignác (1) stern józsef (1) straub sándor (1) strauss ödön (1) strausz ödön (1) strém ferenc (1) sugárút (1) suisun-öböl (1) svájc (2) szabadka (1) szabadság tér (2) szabó istván (1) szaddám husszein (1) szajna (1) szálasi-vár (1) szálasi ferenc (1) szamara (1) szandház károly (2) szarajevó (1) szász gyula (1) széchenyi istván (1) széchenyi lászló (2) széchenyi ödön (1) szelényi józsef (1) szelényi lajos (1) szellemhajó (1) szellemház (1) szellemváros (14) szemipalatyinszk (1) szentföld (1) szentgyörgyi károly (1) szentpétervár (3) szent gellért templom (1) szent gellért tér (1) szent györgy tér (2) szent imre kórház (1) szent korona sugárút (1) szent lőrinc-folyó (1) szepessy sándor (1) szerbia (5) szergej koroljov (1) szergej merkurov (1) szergej szperanszkij (1) sziget (1) szigetszentmiklós (1) szivessy tibor (1) szkalnitzky antal (2) szlovákia (2) szlovénia (2) szoborpark (1) szófia (1) szöul (1) szovjetek háza (1) szovjetek palotája (2) szovjetunió (26) sztálin (18) sztálinburg (1) sztálingrád (1) szűcs miklós (1) tab (1) tabán (6) tadeusz bór-komorowski (1) tálos gyula (1) táncsics börtöne (1) táncsics mihály utca 9. (1) tanger (1) tannenberg (1) tarhankut (1) technika palotája (1) tedej (1) temető (3) temze (1) tengeralattjáró (3) tennessee williams (1) terezin (1) térkép (1) testőrségi épület (1) tesztüzem (1) thingstätte (1) thonet-udvar (1) tiencsin (2) tilden-erőd (1) tirana (1) titkos kert (1) titkos repülőgépgyár (1) titkos udvar (2) toblerone-vonal (1) todor zsivkov (1) tódzsó hideki (1) tököl (1) tomas bata (1) tomay tamás (1) tömegcikk művek (1) tornai gyula (1) törökország (2) toronyház (2) torpedó (2) tőry emil (2) tosin bunar (1) totenburg (1) tótvázsony (1) trezor (1) trieszt (1) tripoli (1) truman capotte (1) turán (1) turán györgy (1) üdülőváros (1) uglegorszk (1) uhlyarik róbert (1) új lloyd-palota (1) ukrajna (3) ulmann gyula (1) unger emil (1) urányi tibor (1) urbface.com (13) úri utca (2) űrrepülőtér (1) USS Iowa (1) UVATERV (1) uy károly (1) V-rakéta (1) v. jiliang (1) vágó józsef (6) vajdaság (2) valentyin petrovics glusko (1) vámpír (1) varásdy lipót (3) varga levente (1) vármegyeháza (1) várna (1) várostrom (1) várpalota (1) varsó (2) varsói felkelés (1) vattay antal (1) vezetési pont (1) victor andreoli (1) victor chiriac (1) vii. edward (1) villa (4) villa epecuén (1) villa rose (1) villa verte (1) virág csaba (1) virgil ioanid (1) visnovsky sándor (1) vittorio malfatti (1) vladimir nikolic (1) vladimir poticsniak (1) vlagyimir malama (1) vlagyimir suko (1) vorosilov (1) Voßstraße (1) wagner sándor (1) wagner villa (1) waldenburg (1) wälder gyula (3) walter franzius (1) walter gropius (1) walter krüger (1) walter march (1) wannenmacher fábián (1) warga lászló (1) washington (1) waterbury (1) wechselmann ignác (1) weichinger károly (2) weiner tibor (1) weixlgärtner mihály (1) werner march (1) werner sarlay (1) wewelsburg (1) whitehead és társa (1) whittier (2) wiepking jürgensmanns (1) Wilhelmstraße (1) wilhelm appel (1) wilhelm pieck (1) william cubitt (1) william francis sutton (1) william jarvis (1) william newby colam (1) william pereira (1) william s. burroughs (1) william tite (1) william weston (1) wingdale (1) winston churchill (1) wirth ferenc nándor (1) woking (1) wonsan (1) wührl géza (1) xawery dunikowski (1) ybl miklós (10) z. halmágyi judit (1) zágráb (1) zahoray jános (1) zajti ferenc (1) zalesie (1) zarah leander (1) zarjadje (1) zavikon-szigetek (1) zeilinger vilma (1) zengeráj (1) zeusz (1) zielinszky szilárd (1) zimony (1) zipernowsky károly (1) zitterbarth mátyás (1) zitterbath sándor (1) zlín (1) zogu király (2) zolibórz (1) zsinagóga (1) zsitva tibor (1) zsoldi katalin (1) zwack-ház (1) Címkék

Az építkezés és a rombolás évszázadai

2011.10.16. 05:45 don-kanyar

A Pabst-terv: építsünk 130 ezer fős raktárvárost a másfél milliós Varsóból!

Címkék: varsó híd németország lengyelország 1944 adolf hitler 1939 1942 1940 1935 1943 heinrich himmler gauhalle gaustadt oskar dengel hubert groß erwin suppinger otto nürnberger friedrich pabst

Varsó totális elpusztítását már a háború kitörése előtt elhatározták a németek. Az 1,3 millió fős tetszetős küllemű nagyvárosból 130 ezres, jelentős tranzitforgalmat lebonyolító germán kisvárost akart a Führer. Felbecsülhetetlen értékek pusztultak el a harcok idején. A németek mindent megsemmisítettek ami lengyel volt.

A lerombolt Varsó és népe (Grafika: Falanszter.blog.hu)

 

Vörös és fekete

 

A Nagy Károly óta jellemző keleti irányú német kolonizációs törekvéseket (Ostsiedlung, Ostkolonisation, Drang nach Osten) Adolf Hitler is beépítette nemzeti szocialista ideológiájába. A Führer erről így írt Mein Kamf című művében: „a Német Birodalomnak nem csak az a feladata, hogy egyesítse az összes fajilag értékes germánt egy központi irányítás alatt, hanem lassan, de biztosan arra is kell törekednünk, hogy átvegyük az uralmat más államok felett. (…) Vagy Németország lesz a világ energiaközpontja, vagy alapjaiban megszűnünk létezni. Ehhez azonban át kell lépnünk a háború előtti külpolitikánkon, hogy ott folytathassuk fellépésünket, ahol hat évszázaddal ezelőtt abbahagytuk. Fejünket tehát szegezzük Kelet felé, hogy nemzetek uraként (Herrenvolk) vonulhassunk be a nálunk fajilag alábbvalók (Untermenschen) földjére.” A fajelméleten kívül Németország további három fő szempont alapján látta igazoltnak a Kárpátokon túli északi szlávok feletti hatalmat megszerezni, s területüket beolvasztani birodalmukba:

1.  Varsó „olyan ősi germán földek és városok” tulajdonjogát (Pomeránia, Felső-Szilézia, Danzig/Gdansk) szerezte meg egy tollvonással Versaillesben, ahol „elenyésző lélekszámban képviseltették magukat a polákok, a lemákok és a kasubok-, így a szlávoknak eleve nem lett volna joga elfogadni ezeket a földeket, még nemzetközi felhatalmazás esetén sem”.

2.      „A jóvátételen kívül tett anyagi és tárgyi felajánlásaink ellenére a Szejm mindig elutasította azokat a kérelmeinket, hogy Lengyelország területén logisztikai korridort alakíthassunk ki anyaországunk és Kelet-Poroszország között.” (A közlekedési folyosó megteremtése érdekében egyébként a leghangosabb civil pont Albert Einstein fizikus volt, aki ekkor még a porosz Landtag tagjaként Londonban és Párizsban is többször felemelte a hangját a németek vélt vagy valós igazáért. Aztán már nem.)

3.      „A Népszövetség egyszer sem vette figyelembe azokat a panaszaikat, miszerint a lengyelek etnikai tisztogatással próbálták új hitbizományukat elszlávosítani, ami nemzettestvéreink nevében is elfogadhatatlan a számunkra”

Mivel Berlin és a Varsó közötti ellentét szinte folyamatos volt, így Németország már 1922. július 29-én Rapallóban titkos, a versailles-i békediktátummal ellentétes záradékot kötött Moszkvával, hogy leépített hadseregének katonáit titokban a Vörös Hadsereg tisztikarának állományával közösen a Szovjetunióban képezhesse ki. (Az oktatók között csak németeket találunk: Walter von Brauchitsch, Walter von Reichenau, Wilhelm List és Hans Guderian törzstisztek valamint Hans von Seeckt tábornok.) A paktum alapján 1925-től folyamatossá váltak a Kaukázus felől Németországba irányuló szovjet kőolajszállítások is, így a Reichstag először vám-, majd gazdasági háborút hirdetett a Szejm ellen, majd egy év múlva az antant szemei elől jól elrejtve, új fegyverek kipróbálásába kezdett a Kreml engedélyével a Volga és a Káma közötti területeken. 1931-1933 között elszabadultak a német és a lengyel indulatok: több fegyveres összetűzés történt Felső-Sziléziában és Wielkopolska tartományban, majd Gdansk/Danzig szabad város szenátusa is számos lengyel érdekeket sértő döntést hozott. A titokban lebonyolított sikeres német fegyverkezés mellett az NSDAP kidolgozta az úgynevezett „Kis-tervet” (Kleine Planung) és a nagy GPO-tervet is, amely „a felsőbbrendű ember élettérének biztosítása” szellemében felvázolta a meghódítandó Lengyelország és annak szláv gyökerű lakóinak gyászos jövőjét, illetve a frissen meghódított területeken felépíteni kívánt új alapítású német városok arculatát/arculatait. Míg az előbbi (politikai-gazdasági-katonai) célokat az 1939. augusztus 23-án aláírt Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékában rögzítették le, addig az utóbbi (urbanisztikai) elképzeléseket 1939. június 20-án Würzburgban fogadták el.

A Pabst-tev szerinti új Varsó: az új észak-déli tengely. Középen a város új Városházája, Megyeházája és a Gauhalle, előtérben pedig a laktanyák és raktárak. (Fotó: Wartopia.pl)

Az új Varsó észak felől. Előtérben a Citadella (Fotó: Wartopia.pl)

Az új Néppártcsarnok, itt még Hubert Groß vázlatai alapján (Fotó: Wartopia.pl)

 

Varsó, az új német város

 

A lengyelországi hadjárat hivatalos befejezése után kilenc nappal, 1939. november 4-én nevezte ki a Harmadik Birodalom Varsó új polgármesterét. Würzburg egykori kincstárnoka, dr. Oskar Dengel hivatala elfoglalásakor „felháborítónak tartotta, hogy az utcai harcokban mindösszesen csak 10 százalékban megsérült, vagy megsemmisült Visztula-parti teuton alapítású (sic!) városban, még mindig milyen erősen dominálnak a szlávos és az eklektikus építészeti jegyek-, főleg annak tükrében, hogy júniusban még milyen építészeti célokat fogalmaztak meg Adolf Hitlerrel és Hubert Groß építésszel közösen Würzburgban Varsóról”. A város új ura így első lépéseként magához rendelte egykori közigazgatási állomáshelyéről 20 volt kollégáját, hogy „Varsó, az új német város” (Die neue deutsche Stadt Warschau) program keretén belül átterveztethesse települését. 1940. január 15-én alakult meg az önkormányzat „würzburgi csoportja”-, amelynek Építési, tervezési és építésellenőrzési osztályát Hubert Groß, a Mélyépítési, útfenntartási, csatornák és hidak osztályát pedig Erwin Suppinger igazgatta.

A német Varsó nyugati irányból (Fotó: Wartopa.pl)

A Német Birodalmi Vasút varsói székhelye Hubert Groß vázlatai alapján (Fotó: Wartopia.pl)

Mivel az egykori lengyel fővárost a leendő Berlin-Moszkva birodalmi autópálya és szupervasút (Breitspurbahn) egyik közlekedési csomó-és elosztópontjának szánta a Führer, így a Visztula-parti település 1,3 millió fős németellenes lengyel és zsidó lakossága nagy veszélyt jelentett a birodalom számára. Polémia volt a Reichnek az is, hogy a Molotov-Ribbentrop egyezmény miatt a város túl közel került Szovjetunió új határához is-, így a logisztikailag felértékelődött Varsó teljes lakosságát inkább megsemmisíteni vagy Szibériába kívánták deportálni, mintsem lakóhelyükön marasztalni. (A Lengyel Főkormányzóság központját többek között éppen ezért tették át Krakkóba.) A fajelmélet térhódítása, a város geostratégiai elhelyezkedése és a „szláv építészeti jegyek” eltüntetése érdekében Hubert Groß és Otto Nürnberger építészek egy radikális városrendezési tervvel léptek elő: Karthágó mintájára az egykori lengyel főváros teljes megsemmisítését szorgalmazták, mellyel a feljebb felsorolt szempontok tükrében Berlin is maximálisan egyetértett. A mérnökök 1940. február 6-án keltezett tervrajzukban egy teljesen új utcaszerkezettel rendelkező német vidéki kisváros alaprajzát vázolták fel a polgármesternek és a Führernek-, amelyben az új Varsó hússzor lett volna kisebb, mint az 1939-es kiterjedésű egykori lengyel főváros!

A lengyel Varsó elpusztított vagy jelentősen megsérült palotái 1944-ben, és a nálánál hússzor kisebb méretűre szánt német Varsó terve Friedrich Pabst szerint (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Eszerint a Visztula bal partján elterülő 130 ezer németnek felépítendő városrész 6 négyzetkilométeres, a folyó túloldalán elnyúló 80 ezer „lengyel rabszolgának” fenntartott Prága városrész pedig csak 1 négyzetkilométeres lett volna csak, a korábbi 140 négyzetkilométeres főváros helyett. Az összesen 7 km2-re lecsökkentett területű Varsót 8 négyzetkilométeres erdősávval akarták körbekeríteni az építészek. A Hubert Groß és Otto Nürnberger-féle terv egyetlenegy épület, műemlék megtartásával sem számolt, amely annak volt köszönhető, hogy prof. Oskar Sosnkowski 1935-ben keltezett tanulmánya alapján a Visztula-parti város ingatlanállománya a XVII. századtól folyamatos átalakulásokon esett át-, ami a Reich értelmezése szerint annyit jelentett, hogy „egyetlenegy teuton (!) építésű és ízlésű ház sem maradt érintetlenül a szláv építészeti behatásoktól a XX. századra.” A mérnökök így nemcsak az Óváros és a királyi vár teljes lebontását szorgalmazták, hanem a Párizs nagyságát és szépségét idéző Marszałkowska, Twarda, Mokotowska, Dzika, Stanislaus stb. sugárutak mentén épült barokk, rokokó, copf, neoklasszicista és eklektikus stílusú palotákat és villákat sem kívánták megtartani a birodalomnak. A mérnökök egyedül a mai Gdanski, a Május 3-i, a Śląsko-Dąbrowski közúti és vasúti hidakat kívántak csak lengyel örökségből átmenteni, amelyeknek autópályává fejlesztett kelet-nyugati irányú forgalmát a mai Towarowa–Okopowa körúttól nyugatra kapcsolták volna össze. Az észak-déli irányú sztrádák egyike, a mai II. János Pál pápa sugárút nyomvonala helyén (a város új nyugati határa mentén elvezetve), a másik pedig a mai Bonfifraterska–Miodowa–Kozia utcák helyén kapcsolta volna össze a Balti-tenger városait a romániai Konstancával. A Visztulához közelebb eső leendő sugárút metszéspontja alatt (az egykori Piłsudski téren) akarták kialakítani Varsó új kormányzati negyedét. Az immár Adolf Hitler térre átkeresztelt placc a kiemelt művészeti értékeket felsorakoztató Szász-, a Brühl és a Potocki-paloták lebontásával számolt, amelyekben korábban lengyel kormányzati szervek működtek. Helyükre épült volna fel az „U” alakú, bauhaus stílusban megálmodott Führer-palota, amely inkább reprezentációs célokat szolgált volna ki, mintsem Hitler kényelmét.

Az új Megyeháza az óratoronnyal, tőle balra a Gauhalle (Fotó: Wartopia.pl)

Az óratorony, a Gauhalle, a háttérben a hídfőként funkcionáló Germánia kapu (Fotó: Wartopia.pl)

Hitler számára három hatalmas rámpát is építettek a Visztula gátjára (Fotó: Wartopia.pl)

A tértől kelet felé haladva a 65-70 ezer ember befogadására alkalmas Gauplatzhoz jutunk, amellyel szemben állva jobb oldalt a dr. Ludwig Fischer vezette Megyeháza (Gauforum), baloldalt pedig a dr. Oskar Dengel irányította Városháza fogott volna közre. A két háromszintes épület tökéletes szimmetriában nézett egymással farkasszemet. A Gauforum elé (akárcsak a többi Gau-város esetében) egy 10 emeletes 70-90 méter magas óratornyot képzeltek el, amely „a birodalom nagyságát és erejét szimbolizálta”. A két közigazgatási palota közé a lecsupaszított küllemű, árkádokkal és elnagyolt pilaszterekkel tagolt 45 ezer fő befogadására alkalmas Gauhalle-t szánták, amely mögött három hatalmas rámpát futtattak ki a kiöblösített Visztulára. A tervek szerint a folyómedret és kikötőt úgy kellett kialakítani, hogy Adolf Hitler a Balti-tengerről egy nagyobb méretű folyami cirkálón behajózva is kényelmesen elérhesse a várost. A tértől déli irányba haladva baloldalt alakították volna ki a város új sportközpontját, még tovább haladva pedig az egykori főváros új központi pályaudvarát.

A német Varsó látképei a Visztula felől (Grafika: Falanszter.blog. hu, Fotó: Wartopa.pl)

A terveket 1942-ben minimálisan ugyan, de csak módosították Friedrich Pabst építész javaslatai alapján. A mérnök ugyanis úgy vélekedett, hogy kár lenne lebontani az 1,34 kilométer kerületű Óvárost, a királyi fürdőpalotát (Łazienki Królewskie) és a Belvedert, mert ezek az épületek 95-97%-ban mégiscsak német vonalvezetésűnek számítanak a középkorban elfogadott úgynevezett magdeburgi-törvények miatt. Az építész a megmenteni kívánt műemlékeken kívül az NSDAP-nak még azt is javasolta, hogy az 1598-1619 között felépített királyi palotát ne teljesen, hanem csak részlegesen bontsák le, hogy az alapokat felhasználva ide épülhessen fel a kupolában végződő Néppártcsarnok (Parteivolkshalle), az előtte felállított egykori Zsigmond oszlop helyére pedig Germánia istennő győzelmi emlékműve. Friedrich Pabst a két évvel korábban megálmodott terv többi részletét meghagyta, az utcai harcokban megsemmisült épületek pótlását szigorúan megtiltotta. A 2 kilométer széles és 4 kilométer magas ovális alakúnak megálmodott kisváros kiépítést, valamint a lengyel Varsó lebontásáról szóló elképzeléseket így hivatalosan 1942-ben emelték be a keleti irányú németesítési tervbe-, a hírhedt General Ost-ba.

A Pabst által jelentősen áttervezett lengyel királyi palota, amely már Néppártcsarnokként funkcionált volna (Fotó: Archiwa.gov.pl)

 

A rombolás kezdete és vége

 

A németek fokozatosan kívánták a lengyel fővárost lebontani és a kisebb méretű német Varsót felépíteni (Der Abbau der Polenstadt und der Aufbau der Deutschen Stadt.) Az átmeneti időszakasz első lépéseként, az úgynevezett Kis-terv (Kleine Planung) részeként, a város lakosságát 1,3 millióról 500 ezer főre kívánták csökkenteni. Ennek megfelelően 400 ezer zsidót egy jól ellenőrzött 143 hektáros gettóba tereltek, a 100 ezer fős el nem szállított lengyel lakosságot pedig hadiipari termelésre osztották be a város gyáraiba. (Mivel az angolszász légierő egyszer sem bombázta Varsót, így a németek a háború végéig további 200-300 ezer lengyelt szállítottak vissza a Visztula-parti városba munkaszolgálatra.)

A totálisan lerombolt Varsó légi felvételek alapján rekonstruált 3D-rajzon (Fotó: Miasto ruin.pl)

Az 1943. január 18-án kitört gettólázadás során a város értékes épületei és lakossága tovább pusztult. Az egykor 140 négyzetkilométeres település ingatlanállománya a felkelés leverése után további 15 százalékkal lett kevesebb. A korábbi nyolc zóna helyett már csak három, sűrűn beépített kerület állt viszonylag érintetlenül, amelyeket nemzetiségi alapon (német, lengyel) különítettek el egymástól. A gettólázadást követő, 1944. augusztus 1-én kitört második varsói felkelést szintén vérbe fojtotta a Wehrmacht, a Waffen-SS, a Gestapo és a lett-, a litván és a zsidó gettó rendőrség Heinrich Himmler parancsára. Az Erich von dem Bach SS-Gruppenführer irányította náci tüzérség és légierő 63 napig lőtte szisztematikusan a várost. Az ostrom alatt Varsó épületeinek további 25 százaléka vált ismét az enyészetté.

A Belváros egy 1935-ös légi felvételen és lerombolása után 1945-ben. Jobboldalt az egykori királyi vár nyomvonala látható (Fotó: Google Earth)

A Miután a rommá lőtt város életben maradt lakosságát teljesen kitelepítették, az úgynevezett Burning-különítmények (Vernichtungskommando és Verbrennungskommando) módszeresen, robbanóanyagokkal és lángszórókkal felszerelkezve a város megmaradt épületeinek lerombolásához „is végre nekiláthattak”. Különös figyelmet fordítottak a történelmi emlékek, a lengyel nemzeti archívumok és egyéb műemlékek megsemmisítésére, amiket mindig német tudósok felügyelete mellett pusztítottak el. 1944. decemberig a németek 10455 középületet, 923 történelmi épületet és palotát (94%), 25 templomot, 14 könyvtárat, többek között a Nemzeti Könyvtár teljes állományát, 81 általános iskolát, 64 középiskolát, az egész Varsói Egyetemet és a Varsói Műszaki Egyetemet tették a föld színével egyenlővé. Teljesen elpusztult Európa egyik legrégebbi és legfontosabb állami gyűjteménye a Załuski Könyvtár 400 ezres darabú kézirat-, korai nyomtatott könyv-és térképtára, valamint a felbecsülhetetlen értékű kódexeket, pergamenteket, érméket, metszeteket és grafikákat birtokló, összesen 16 millió kötetes Krasinski, Przeździecki és Zamoyski gyűjtemények. Megszámlálhatatlan XV.-XVI. századokból ránk maradt miniatúra, portré, házi oltár, olajfestmény, fajansz, porcelán, üveg, goblein alkotás is hamuvá vált, akárcsak Lengyelország szinte összes nemzeti ereklyéje. 2005-ös becslések szerint csak a középületekben, közgyűjteményekben esett anyagi kár –mai áron számolva– meghaladta az 54 milliárd amerikai dollárt, s akkor arról még nem is szóltunk, hogy csaknem egymillió varsói vesztette el az összes vagyonát a harcok alatt, 800 ezer ember pedig az életét. A Vörös Hadsereg megérkezésig Varsó 85%-a gyakorlatilag elpusztult. (A Google Earth-on 1935-ig lehet megnézni időcsúszka segítségével, hogy milyen volt az egykori főváros egykor, a harcok után és napjainkban.) A náci nérói „humort” jól szemlélteti, hogy az égő várost Alfred Mensebach építész több tekercsnyi filmfelvételen örökítette meg az utókor számára.

Jamrik Levente

87 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr493306121

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Te át mernél menni vakon a Károly körúton? 2011.10.16. 14:10:35

„Az útszakasz átalakításánál nemcsak arra ügyeltünk, hogy több hely jusson a bicikliseknek és a gyalogosoknak, hanem a fogyatékkal élőkre is gondoltunk. (…) A jelzőlámpák különböző hangokkal és tájékoztató szövegekkel jelzik, hogy mikor és...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.10.16. 09:45:20

"Különös figyelmet fordítottak a történelmi emlékek, a lengyel nemzeti archívumok és egyéb műemlékek megsemmisítésére, amiket mindig német tudósok felügyelete mellett pusztítottak el. 1944. decemberig a németek 10455 középületet, 923 történelmi épületet és palotát (94%), 25 templomot, 14 könyvtárat, többek között a Nemzeti Könyvtár teljes állományát, 81 általános iskolát, 64 középiskolát, az egész Varsói Egyetemet és a Varsói Műszaki Egyetemet tették a föld színével egyenlővé. Teljesen elpusztult Európa egyik legrégebbi és legfontosabb állami gyűjteménye a Załuski Könyvtár 400 ezres darabú kézirat-, korai nyomtatott könyv-és térképtára, valamint a felbecsülhetetlen értékű kódexeket, pergamenteket, érméket, metszeteket és grafikákat birtokló, összesen 16 millió kötetes Krasinski, Przeździecki és Zamoyski gyűjtemények. Megszámlálhatatlan XV.-XVI. századokból ránk maradt miniatúra, portré, házi oltár, olajfestmény, fajansz, porcelán, üveg, goblein alkotás is hamuvá vált, akárcsak Lengyelország szinte összes nemzeti ereklyéje."

Nesze neked Übermensch. Ezek inkább a (szintén germán) vandálokra emlékeztet. Szégyen.

Buci-Bigyo (törölt) 2011.10.16. 11:50:43

Szörnyű!:( Valahogy az épületeken kívül a műkincsek sosem jutottak eszembe.Ezek szerint elég jól visszaadta Varsó pusztulás utáni képét Polanski Zongoristája.
Azért a lengyeleknek van okuk utálni a németeket.

vajdasagi 2011.10.16. 12:09:21

@Buci-Bigyo: Persze ezt a gyűlöletet túlzásba is viszik, és így szisztematikusan elveszítik a szimpátiánkat, de alapjában véve én is erre gondoltam, amíg olvastam ezt.

recommented 2011.10.16. 12:19:46

OFF

"Azért a lengyeleknek van okuk utálni a németeket."

Ilyen formában nem, mert ez így nem jobb, mint a fajelmélet. :(
Helyesen: a lengyeleknek van okuk utálni azokat az embereket, akik elpusztították Varsót, és akiknek a legnagyobb része történetesen német volt.

ON

Szerencsére nem minden lengyel város járt így, Wroclaw és Kraków most is gyönyörű.

Teker 2011.10.16. 12:45:12

@recommented: btw Wroclaw eredeti neve Breslau, és Szilézia fővárosa, mint ilyen ősi német terület. Jóhogy nem bombázták a nácik, az olyan lett volna, mintha Horthy porrá bombáztatta volna mondjuk Kassát!

Teker 2011.10.16. 12:45:52

Wroclaw-nak még magyar neve is van, Boroszló :)

négykarika 2011.10.16. 13:08:51

barbárok... kösz a poszt: ez így, ebben a formában új volt. pedig lehet, tanítani kéne az iskolákban...

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2011.10.16. 13:19:45

"az egykori királyi vár nyomvonala látható"

Hogy mi?

Mikulka2 2011.10.16. 13:28:32

Megrázó. Van min túllépni.

DArchAngel 2011.10.16. 13:35:26

Ezért utálom az önjelölt prófétákat. Nem értem, miért olyan nehéz respektálni a másik embert legalább egy kicsit. Szomorú, hogy egyesek még mindig valahol itt tartanak...

Ha nagy Leszek Kolakowski leszek 2011.10.16. 13:44:13

Az írás érdekes, kár, hogy a források említése nem történt meg.

A szöveg pongyolaságait azoban érdemes volna javítani. Nincs például olyan, hogy "goblein", van viszont olyan, hogy gobelin. A "polémia" vitát jelent, aminek az adott szövegkörnyezetben nincs értelme, a szerző talán dilemmát akart írni helyette, stb.

Megjegyzendő, hogy a megszállók a lengyel nemzeti tudatnak, kulturális örökségnek és identitásnak nemcsak a tárgyi emlékeit igyekeztek szisztematikusan megsemmisíteni, hanem élő képviselőit is.

A megszállás első két évében együttműködő két népirtó rendszer, a náci és a szovjet a háború első pillanatától kezdve egymással versengve állt neki elpusztítani a lengyel politikai, tudományos és kulturális elitet.

hackbard.celine 2011.10.16. 13:49:15

"A közlekedési folyosó megteremtése érdekében egyébként a leghangosabb civil pont Albert Einstein fizikus volt, aki ekkor még a porosz Landtag tagjaként Londonban és Párizsban is többször felemelte a hangját a németek vélt vagy valós igazáért."
Ez biztos? Einstein a porosz Landtag tagja lett volna???
A porosz Tudományos Akadémia címzetes tanára volt esetleg.
A korridor pedig napi téma volt a 20-as években, nem kéne idekeverni Einsteint, főleg nem "leghangosabb civil" titulussal.

kalandfereg 2011.10.16. 13:52:52

Asszem, most picit megértettem, hogy a lengyel ismijeim miért utálják még most is a németeket...

tumpara 2011.10.16. 13:55:43

posztolónak: ha kérhetném, a gondolatjelek után tegyél szóközt. Mondjuk - valahogy - így. Az ami, aki, amely elé is. Pl. A németek mindent megsemmisítettek[VESSZŐ] ami lengyel volt.

Cs 2011.10.16. 14:30:04

@tumpara: Szerintem senki sem fog megsértődni azon, hogy ha helyesírási hibát találsz, azt megtartod magadnak.

ON

Varsót kegyetlenül elpusztították, sajnos ezért néz ki úgy ahogy kinéz napjainkban.

karosszékely 2011.10.16. 14:43:02

@Cs: Pedig tényleg zavaró egy egyébként igényes írásban minden hasonló, bosszantó kis hiba.

Gyurma73 · https://plus.google.com 2011.10.16. 14:45:49

A lengyelek még nálunk is töbet szívtak.

Gyurma73 · https://plus.google.com 2011.10.16. 14:54:20

Bár a központi teret visszaépítették ,de körülötte nem sokmindent.

Anselmo 2011.10.16. 15:10:27

Ez ad némi betekintést arról, mi lett volna, ha a németek nyerik a háborút.

nagyvezérke (törölt) 2011.10.16. 15:16:51

@Cs, @Gyurma73: nem tudom hányszor járt Varsóban, de egy sokkal tágasabb, zöldebb, tisztább város mint Budapest... és még szép is, és ez nem csak a fő térre értendő... szóval az újjáépítők jó munkát végeztek, és most, a foci eb miatt, még több mindent újítanak fel.

Lakatos Baltazár 2011.10.16. 15:42:49

Van egy félig lengyel, félig magyar ismerősöm. Különösen utálja a nácikat.

molniya 2011.10.16. 15:58:57

Borzalom.. CSak ezért(na meg a többi szemtéségért is) megérdemeltek volna néhány atomot..
Igazából az a döbbenet, hogy az egész német társadalom mennyire benne volt ebben az egész állatkodásban, lásd itt pl. a mérnökök, építészek, de mondhatnám Auschwitz kapcsán pl. az orvosokat. Tehát még csak szt sem mondhatjtuk, hogy ez csak egy szűk kör, a nácik műve. Az egész német társadalom benne volt, nem szabotáltak el semmit. És még csak fel sem keltek Hitler ellen, volt néhány elszigetelt merénylet azt annyi.

molniya 2011.10.16. 16:01:01

@Anselmo: Így van, és, bár sztálinék sem voltak semmik, de lásd, ők nyertek, és megmaradt a lengyel nép, mint ahogy a magyar is. Bár elnyomásban, de megmaradt. Szóval a sok neonáci meg szélsőjobbos idiótának ezen kellene elgondolkodnia, ki tudja, mit tervezett Hitler pl. a magyarokkal is később, miután már nem kellenek mint erőforrás..

HUN_Sector 2011.10.16. 16:06:51

@Lakatos Baltazár: Mivel a neved Lákátos, ez nem meglepő. Zsák meg a foltja.

Egyébként nem szabad elfelejteni, hogy a maradék lengyelt a megszálló szovjetek kínozták meg és végezték ki. Szóval csak ne általánosítsunk.

Tyeplica 2011.10.16. 17:08:37

Arról nem láttam semmit a postban, hogy vajon a szovjet csapatok miért álltak meg Varsó előtt és hagyták a németeket nyugodtan tevékenykedni? Vajon miért nem siettek a lengyelek segítségére?

Buci-Bigyo (törölt) 2011.10.16. 17:18:02

Ettől függetlenül Drezda elintézése is egy barbár cselekedet volt.Nemcsak a németeken álltak bosszút, hanem az egész utókoron.Emberek születnek, halnak, de ezek a kincsek maradnak utánunk is,már ha néhány tesztoszteron túltengéses, vagy küldetéstudattól fűtött pöcs nem akar éppen háborúsdit játszani.(Tudom, kissé leegyszerűsítettem a dolgot.:D)

blacha 2011.10.16. 17:29:23

Illett volna azt is hozzátenni, hogy a háború után ezekért a tettekért a németek félelmetes árat fizettek. A lengyel-német határt egészen a Odera–Neisse vonaláig tolták és Kelet-Poroszország valamint Szilézia nagyobb része is Lengyelországhoz került, e területekről – a kollektív bűnösség jogtalan elve alapján – a német lakosságot teljesen kitelepítették.

mokkaczuka 2011.10.16. 17:52:16

Igényes, kimerítő írás, számomra, a történelmet hobbiból ugyan, de azért jó ideje művelgető ember számára is sok újdonsággal. (A fanyalgókat, mindenben hibát találókat csókoltatom, próbáljanak meg ekkora szöveget pénz, szaklektor, olvasószerkesztő stb. nélkül létrehozni.)

HgGina 2011.10.16. 18:25:26

@Teker: Breslau eredeti neve magyarul Boroszló.
Hamár...
Ahogyan Krakkó az magyarul nem Kraków, Varsó nem Warszawa, a Visztula nem Wisła...
És ahogyan Budapest sem Budapesta, nem Budimpesta, és nem hasonló szörnyedvény.

Ettől eltekintve valóban érdekes írás. Minden bizonnyal nagy munka volt.

harcsapaprikás 2011.10.16. 18:29:38

@Tyeplica: És? Akkor szerethetőbb lenne a fasizmus?

Drang 2011.10.16. 18:36:47

Mondjuk a Mein Kampfban az idézett szöveg nem szerepel. Persze máshol attól még elhangozhatott.

Jó Estét 2011.10.16. 19:17:29

Es lam a tortenelmi igazsagszolgaltatast: nezzuk meg hol tartanak most a nemetek, es hol a lengyelek...

Peter__Blau 2011.10.16. 19:27:48

@molniya: "Igazából az a döbbenet, hogy az egész német társadalom mennyire benne volt ebben az egész állatkodásban, lásd itt pl. a mérnökök, építészek, de mondhatnám Auschwitz kapcsán pl. az orvosokat. Tehát még csak szt sem mondhatjtuk, hogy ez csak egy szűk kör, a nácik műve. Az egész német társadalom benne volt, nem szabotáltak el semmit. És még csak fel sem keltek Hitler ellen, volt néhány elszigetelt merénylet azt annyi."

Ez mekkora hazugság. Olvasson többet, nem fog megártani. A történelem nem félműveltek fantáziálása.

LooPhas · http://republika.blog.hu 2011.10.16. 19:41:40

Tapasztalom, hogy a mai Varsóról itthon nagyon elavult a kép (vagy nincs is). Krakkóba még csak-csak eljutnak a magyarok, de Varsóba legfeljebb üzleti útra. Pedig Varsó elég érdekes hely lett, akit érdekel itt megnézhet néhány képet: http://re-publika.net/index.php/tudta/542-varso-regen-es-ma-

Peter__Blau "Igazából az a döbbenet..." - ez rendszerint így van, a legtöbb diktátor hatalomra jutásához tapsolt a nép, sőt még akkor is megvolt a lelkesítő támogatás, amikor a józan szemlélő már szörnyülködve figyelt, mert a baj már nyilvánvaló volt. A jelenség érdekessége, hogy a diktátorok bukása után a lelkesedő tömeg hirtelen eltűnik, csak egy kis töredéke emlékszik arra, hogy valaha is a rendszer támogatója volt! Így lesz a 2/3-os fülkeforradalmárokkal is...

lorantka_a_gall 2011.10.16. 19:50:28

@molniya: csak nem kertészákos teccik lenni?

Vincenzo90 2011.10.16. 19:55:24

Csillagrombolót is terveztek oda.

Kuruttya 2011.10.16. 20:20:29

Én csak azt nem értem, miért hagyták ezek után, hogy a legyőzött németország végül újra szuverén állam legyen? El kellett volna törölni a térképről őket, amikor még lehetett.

harcsapaprikás 2011.10.16. 20:27:13

@Álmos: Az öszes csatlósával együtt?

Darkcomet 2011.10.16. 20:44:46

@molniya: Hitler a magyarságot csak egy fokkal tartotta jobbnak, mint a cigányokat. A végső illetve teljes győzelem után az Urál mögé akarta kitelepiteni a magyarokat, hogy az ottani, későbbiekben megepített ipari komplexumokban dolgozzanak.

is 2011.10.16. 21:00:13

@Ha nagy Leszek Kolakowski leszek: "a háború első pillanatától kezdve egymással versengve állt neki elpusztítani a lengyel politikai, tudományos és kulturális elitet. "

a történelemben harmadszor.

@Peter__Blau: nyilván a németek 90%-a ellene volt, és naponta sztrájkoltak, meg tüntetések voltak, meg szabotázsok, ugye? mondjuk a Cabaret című film bizots torzít, ugye?

na, nyomassad azokat az infokat, amik szerint így volt.

is 2011.10.16. 21:04:44

@Álmos: szerencséjük volt. egy részt a szovjetek foglaltak el, egy részt a franciáknak adtak. ők ketten nyilván annektálták volna, de akkor az úgy nézett volna ki, mintha kezet fognának, és ott voltak az amcsik, akik jól látták, hogy ez milyen puskaporos hordő lenne. másrészt meg jó volt ütközőzónának. ha kitör a III. vháború (amire mindenki számított), akkor majd német földön vívják meg azt, hogy másokat ne romboljanak.

Peter__Blau 2011.10.16. 21:19:14

@is: A stílusodból ítélve te már rég eldöntötted, hogy szerinted mi hogy volt. Sok értelme nincsen ilyen emberekkel vitázni.

xstranger 2011.10.16. 22:17:06

@Peter__Blau: Az teny hogy Nemetorszagban volt a legkisebb ellenallas, nyilvan ok voltak a legrovidebb porazon is.

Peter__Blau 2011.10.16. 22:23:16

@xstranger: "nyilvan ok voltak a legrovidebb porazon is."

Végre valaki aki nem hőzöng nagy mellénnyel és nem a szájával gondolkodik :-)
Én is erre gondoltam.
Hitler hatalomra kerülése évében megnyitotta a dachaui koncentrációs tábort ahová folyamatosan hurcolták a másként gondolkodókat meghalni. Nem sok tere volt ezután az okoskodásnak és nyilvános egyet nem értésnek.
Kíváncsi lennék ki mennyire merne itt pattogni ha a kormány megnyitná újra a recski tábort és folyamatosan azt lehetne hallani, hogy minden nap odahurcoltak pár embert aki előző nap valami olyat mondott ami nem illett bele a kormány politikai elképzeléseibe. Megnézném ki mennyire lenne okos és nagy mellényű. Azután ha húsz év múlva a pofájába vágnák, hogy ő is egyetértett mert hallgatott akkor mit mondana. Roppant érdekes tanulmány lenne az ilyen túl egyszerűeknek.

hu.wikipedia.org/wiki/Dachaui_koncentr%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1bor

különvélemény 2011.10.16. 22:31:38

Van itt valaki aki képes építeni?

Peter__Blau 2011.10.16. 22:32:18

Meg azután mondjuk nem ártana ismerni a Blockleiter rendszer működését is mielőtt túl hamar mondunk ítéletet a németek 30-as évek beli egyetértő magatartásáról a kormányuk felé.
Persze hőzöngeni meg számonkérni lehet, csak ki kellene próbálni úgy 2 hónapon át hogy milyen így élni.

de.wikipedia.org/wiki/Blockleiter

serwer 2011.10.17. 00:10:31

Levente b+
Mivel régóta ismerlek és tudom hogy egy szegedi senkiházi vagy, ezért kérlek, hogy idézd a lefordított forrást is.
Te biztosan nem kutattál ezek után.

Ezektől eltekintve hiánypotló a blogod. :)

Bandibacsi34 2011.10.17. 00:41:30

@recommented: "Szerencsére nem minden lengyel város járt így, Wroclaw és Kraków most is gyönyörű."
NA ja Krakkóba idoben bevonultak az oroszok és hatástalanították a bombákat.

@Tyeplica:
"Arról nem láttam semmit a postban, hogy vajon a szovjet csapatok miért álltak meg Varsó előtt és hagyták a németeket nyugodtan tevékenykedni? Vajon miért nem siettek a lengyelek segítségére? "
Nem voltak hülyék. Majd azokat támogassák, akik az amerikaiak trójai falovai lettek volna?
A németek voltak hülyék, hogy nem hagyták a lengyeleket, mert biztos összekaptak volna az oroszokkal.
@blacha:
"Illett volna azt is hozzátenni, hogy a háború után ezekért a tettekért a németek félelmetes árat fizettek. A lengyel-német határt egészen a Odera–Neisse vonaláig tolták és Kelet-Poroszország valamint Szilézia nagyobb része is Lengyelországhoz került, e területekről – a kollektív bűnösség jogtalan elve alapján – a német lakosságot teljesen kitelepítették. "

Na ja, Sztálin elhatározta, hogy egyszer s indenkorra helyreteszi a németeket. Ezért lehettek benes dekrétumok stb. A lengyeleket a keleti területekért nyugati, német területekkel elégítette ki (Németorszég csak kb 25% nyi területet veszített).

Peter__Blau 2011.10.16. 22:23:16
Na ja
ww2total.com/WW2/Pictures/ww2-pictures/Eastern-Front/POW-and-documents.htm

Bandibacsi34 2011.10.17. 00:43:23

Bocs a gépelési hibákért. Mellesleg Moszkvának ugyanezt a sorsot szánta.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2011.10.17. 01:21:40

@serwer: "Kedves" serwer név mögé bújt idegen,

-Annyira nem ismerhetsz, mert nem vagyok szegedi, csak ott éltem és tanultam több megszakítással 20 évet. Nem vagyok a város szülötte sem, ráadásul jelenleg sem ott élek. A senkiházi megszólításodra ezek után felesleges reagálnom is.

- Nem tudom miért kellene a forrásokat egy posztnál/cikknél feltüntetnem, ha azt nem tanulmánynak, szakdolgozatnak vagy doktorinak szántam. De mivel lehet, hogy plágiumra készülsz így tessék:

Stanisław Jankowski, Adolf Ciborowski: „Warszawa 1945 i dziś”, Wydawnictwo Interpress, Warszawa, 1971

Andrzej Leszek Szcześniak: „Nowe niemieckie miasto Warschau. Warschau muss sterben Adolf Hitler”, Nasza Polska, Warszawa, 2002

Niels Gutschow, Barbara Klain, „Zagłada i utopia. Urbanistyka Warszawy w latach 1939-1945”, Muzeum Historyczne, Warszawa, 2003

Niels Gutschow, Barbarta Klain: „Vernichtung und Utopie. Stadtplanung Warschau 1939–1945”, Hamburg, 1994

Krystyna Wituska, Irene Tomaszewski, „Inside a Gestapo Prison: The Letters of Krystyna Wituska, 1942–1944, Wayne State University Press, 2006

Ciborowski, Adolf: „Warsaw A City Destroyed and Rebuilt”, Interpress Publishers, London, 1969

analizyrynkowe.cal.pl/pliki_rozne/Raport_o_Warszawie.pdf

rebelya.pl/forum/watek/33615/

www.naszawitryna.pl/jedwabne_829.html

warszawa.gazeta.pl/warszawa/1,34889,7072742,Niemieckie_plany_dla_miasta_Warschau.html

Kard 2011.10.17. 02:26:47

@Gyurma73: Nézőpont kérdése. Az 1500-as évek környékén Magyarország és Lengyelország lakossága kb. egyenlő volt. Területileg dettó. Most mi vagyunk még tíz millióan sem a lengyelek meg 40.
A lengyelek ezért a sok barbár cselekedetért elég nagy kártérítést kaptak. Az akkori Poroszország szinte egész része ma Lengyelország. Elég csak belegondolni, hogy Königsberg ami Poroszország fővárosa volt egykor most orosz város az egy enklávéban Lengyelország és Litvánia között.

Kard 2011.10.17. 02:36:32

@blacha: Bizony több mint 10 millió németet raktak marhavagonokba és mehettek is az új Németországba. Ez se volt egy sokkal humánusabb cselekedett. Ugyanúgy ott ülhettek volna Nürnbergben az elkövetők.
A másik oldalról ez volt a tartós megoldás. Mi se sírjuk olyan nagyon vissza Horvátországot mert ott már nem élnek magyarok. A Felvidék meg Erdély sokkal jobban fáj mindannyiunknak.
Ha nincs ott német nem fognak akarni értük visszamenni a német németek így háború se lesz.

serwer 2011.10.17. 08:11:14

@don-kanyar:
Köszi a linkeket, nekem így kerekebb a blogod. :)

Érdemesebb lenne létrehoznod egy weboldalt a témának, hosszabbtávon az a nyerő.

veny 2011.10.17. 08:13:02

Hatalmas szerencse, hogy a németek végül sokkal gyengébbnek, csóróbbnak és lustábbnak bizonyultak annál a birodalomépítő nemzetnél, aminek képzelték magukat.

Ez a terv az egyik legütősebb érv a nácizmus ellen, fura is, hogy milyen kevéssé ismert.

csoko20 2011.10.17. 08:21:26

@recommented: "Helyesen: a lengyeleknek van okuk utálni azokat az embereket, akik elpusztították Varsót, és akiknek a legnagyobb része történetesen német volt."

Na, ja kb. 99%-a, a kiagyalóknak meg 100%-a.

A németeket nem csak ezért utálják, ezért csak még jobban.
Kb. 1000 éven át faragták őket, Lengyelország minden felosztásánál ott voltak. Ráadásul a másik kedvenc oroszokkal szövetkezve...

scherier 2011.10.17. 08:43:41

Az emberi elme képzelő ereje korlátlan. Ma már mindent ki lehet találni, legközelebb kiderül hogy Kolombusz nem is hajóval ment az új világ felé hanem repülővel.
A cikk szólhatna arról is, hogy a Megye el akarja pusztítani Minas Morgult, mert kb annyi valóság alapja van.
Ne hidjünk már el mindent amit az orrunk alá tolnak...

ratman_ (törölt) 2011.10.17. 09:16:04

@Cs: Szerintem meg teljesen jogos az észrevétele, a vesszőhiány nagyon lerontja bármilyen szöveg élvezeti értékét. Bloggernél a rossz helyesírás különösen ciki. Nem értem azokat, akik agresszívak lesznek, mikor felhívják a figyelmüket a hibáikra – többek közt te is ilyen vagy, már a kommentedben se sikerül vesszőt tenni mellékmondat elé. Gondolom, máshol is így írsz.

A vesszők elhagyása kevés kivétellel az összes blog.hu-s blogon és magán az indexen is megfigyelhető, mintha valami ostoba, agyalágyult mém lenne, ami divatból terjed.

ratman_ (törölt) 2011.10.17. 09:22:53

@tumpara: Sajnos azonban az nem gondolatjel, hanem kötőjel, amivel demonstráltad. A kettőt felcserélni tipográfiai és stilisztikai hiba, méghozzá súlyos.

Rövid gondolatjel: – (alt+0150)
Hosszú gondolatjel: — (alt+0151)

Használata: hu.wikipedia.org/wiki/Nagyk%C3%B6t%C5%91jel

ratman_ (törölt) 2011.10.17. 09:24:53

@scherier: ez a "hidjünk" kemény ütés volt

ratman_ (törölt) 2011.10.17. 09:35:51

Amúgy meg biztos mindenki tudja, hogy Drezda bombázásakor többen haltak meg, mint a két atombomba ledobásakor együttvéve. Drezdának ráadásul semmilyen stratégiai jelentősége nem volt, pusztán megfélelmlítésből rombolták le, gyújtóbombákkal.

Azt pedig a világháborút túlélt öregektől hallottam, hogy a németek nem erőszakolták végig a nőket és rabolták ki a civil lakosságot. Kizárólag a felszabadító oroszok.

Muad\\\'Dib 2011.10.17. 09:42:26

Az egyik legostobább dolog volt Hitlerék részéről az a lenézés, amivel a keleti népek iránt viseltettek. Valóban lehetett ellenérzés a németekben (ráadásul nem egy jogosan) a lengyelek irányába, de kár volt hagyni elharapódzni a barbár sovinizmust. Érdekes milyen alapvető különbség van ebben a kérdésben pl. a magyar hungarista (nyilas) mozgalom és a nemzetiszocialista német irányvonal között. Nem csoda, hogy Hitler soha egy pillanatig sem bízott Szálasiban, ugyani a hungarizmus alapvetően elítélt mindenféle sovén uszítást, a szomszédos szláv népeket pl. következetesen a magyarok testvérnemzeteiként emlegette.

tcom 2011.10.17. 10:24:43

Nagyszerű cikk. Köszönöm.

Cpt. Flint 2011.10.17. 10:36:22

@ratman_: "A kettőt felcserélni tipográfiai és stilisztikai hiba, méghozzá súlyos. "
Aha, egy kiadványban esetleg. De azért ne essünk túlzásokba, és különösen ne a hozzászólások tekintetében. Én nem várom el senkitől az Alt+billkód tökölést.

Sir Nyű 2011.10.17. 10:49:15

@ratman_: Na ilyenkor szokás belekötni az okoskodóba, így én is megteszem, nehogy kifogás érje a magyarságteljesítményem. Nevezzük kötelező körnek:
Az Alt+0150 a hosszú kötőjel, az Alt+0151 pedig a gondolatjel. Rövid gondolatjel nincs (így hát hosszú se van).

Sir Nyű 2011.10.17. 10:53:00

@Sir Nyű: @ratman_:
Na, most belekötök magamba is. El vagyok maradva pár évtizeddel, amennyiben a Wikipédiának igaza van. Kösz a linket, bocs, ha nem volt igazam. Most akkor hol nézzek utána a kvirtmínusznak?

Gyurma73 · https://plus.google.com 2011.10.17. 16:47:58

@Kard: hát ha nem lett volna Trianon akkor nálunk is kb 35 millió ember élne,egy gazdag országban.

Kard 2011.10.17. 17:21:40

@Gyurma73: Igen amiből 15 millió magyar lenne és állandóan forrongana az egész ország (ahogy Jugoszlávia is). Eretnek mondás lesz de nem biztos, hogy olyan rossz ez így. Max a határokat 10-50 kilométerrel odébb kellett volna rakni, akkor a magyarság nagy rész az új határokon belül maradt volna. Egyedül kovászna és környéke ahol egy blokkban nagy magyarság van és nem esik bele a fenti paraméterekbe.
Sajnos Erdélyt már IV. Béla idejében elkúrtuk amikor vlachokat hoztunk be jobbágynak mert a mongolok kiírtottak mindent és mindenkit.

Galak (törölt) 2011.10.17. 18:07:28

@ratman_: A jobbikos történelemhamisítókon kívül mindenki tudja hogy Drezda csak hatvanezerrel szállt be a közösbe.

Szintén közismert az SS által végrehajtott tömeges nemi erőszak a kiirtandó etnikumok tagjai ellen.

És hogy a németek nem raboltak? Az egész háborújuk a rablásra épült.

Drezda szúnyogcsípés volt csupán.

Parafon 2011.10.17. 19:27:22

Vicces némelyik komment; Ti előbb tanultatok meg írni-olvasni, mint mielőtt általánosba mentetek volna, vagy mi? Mert nekem pl áltisiben bőszen sulykolták, hogy Varsó a "XX. század Karthagoja", és egyebek. Ez aztán tényleg marhára agyon van hallgatva.

A másik: hűűű-ha, a németek genetikailag alávaló szemetek, hisz hogy elhitték, úgy testületileg, mint egy emberként, hogy ők az übermensch, meg a felsőbbrendű nép, meg a kiválasztott (ja, az nem). Megnézném, melyik nemzet/nép az, amelyik nem tudna egy ilyen elmélettel azonnal, mérlegelés és kétkedés nélkül azonosulni. :)

Embervad 2011.10.17. 19:42:11

Az igazsághoz tartozik, hogy Varsó ma egy nagyon rendben lévő, gondosan karbantartott, rendkívül jó állapotban lévő modern nyugati nagyváros. Aki nem hiszi, vagy inkább ad ostoba hallomásokra, menjen el és nézze meg. Le fog esni az álla.

Cs 2011.10.17. 21:27:38

@ratman_: Ne már, hogy a vessző hibától összeomlik egy világ és ráadásul még a kommentekben is ezt keresed. Ha ennyire helyesírás fétisiszta vagy, akkor inkább segíts a szerzőknek korrektúrázni a postjaikat, ne kommentekben szórni, hogy ki hol hagyott el szerencsétlen vesszőket, meg írásjeleket.

ratman_ (törölt) 2011.10.17. 22:45:49

@Galak: Maradjunk annyiban, hogy a te szélsőséges libsi forrásaid épp annyira hitelesek, mint bármelyik másik oldalé. Nem volt ott egyikünk se. Az én nagyszüleim viszont még átélték a háborút és megbízhatóbb forrásnak tartom őket, mint téged. Persze nem történelmileg, hanem csak a személyes tapasztalatokat nézve.

A németek, talán pont a megvetésből kifolyólag, a szláv népek ivadékaival nem közösültek, sem erőszakosan, sem az érintettek beleegyezésével (itt most mindegy, hogy a magyar nem szláv). Nem mondom, hogy milliók között nem akadt kivétel, de ez nem volt jellemző semmiképpen.

Az oroszok viszont egy sokkal alacsonyabb civilizációs szinten álltak, és ez a mai napig is csak keveset változott. Alapvetően egy sokkal barbárabb nép.

kötözködő 2011.10.19. 14:06:04

Én annyira nem értem, ha megjelenik valahol egy poszt arról, hogy mit csináltak a németek egy konkrét helyen és időben, akkor egyből odagyűlnek páran azzal, hogy "bezzeg az oroszok" meg "és hányan haltak meg a gulágon". Emberek, ez az írás arról szól, mik voltak a németek tervei Varsóval. Nem a gázkamrákról, nem a Gulágról.
Érdekes, amikor Sztálin gaztetteiről esik szó, nem szokták felhozni a hozzászólók, hogy "bezzeg a nácik". Az egyik oldalon sajnos divat lett az értelmetlen, indokolatlan relativizálás.
Bocs, lehet, hogy OFF voltam, de ez már régóta kikívánkozott belőlem.
A blog pedig nagyon jó, nálam régóta a kedvencek között van. :-)

Psyman 2011.10.29. 10:26:52

És még mi sírunk, hogy szanaszéjjel lőttek minket az oroszok...
Mindig is mondtam, hoyg szerencsétlen lengyeleknek sokkal több okuk lenne a nemzeti önsajnálatra, mint nekünk. Legalábbis bizonyos szempontból.

Psyman 2011.10.29. 10:27:09

@Kard: Hülye helyzet, de a Bécsi Döntések Észak-Erdély kivételével (ahol egyszerűen nem lehet "normális" rendezés) etnikailag teljesen racionális és elfogadható határokat rajzoltak meg. Egy hasonló rendezésnek a mai napig lenne léjogosultsága.

Kard 2011.10.29. 14:48:41

@Psyman: Sajna már lehet ez se lenne igazságos. Nagyon fogy a magyarság a határon túli helyeken főleg azokon ahonnan anyagilag megéri átköltözni Magyarországra. Pl. Beregszászban(Kárpátalja) 30-40 éve szinte csak magyarok voltak (80% fölött), most meg már 50% alatt vannak a magyarok.
Persze ennek vannak előnyei is, folyamatosan magyarok vándorolnak be és nem okoznak olyan feszültséget a bevándorlók mint pl. a franciáknál (én is onnan való vagyok). Én személy szerint gyorsítanám ezt az áttelepülést mert aki ott marad egy idő után asszimilálódik.

kovászosUbukla 2011.11.07. 22:31:46

@Keresztény szellemiségű luxuskurva:
ismered a guglit, baz+?! Akkor használd.
A barokk egyik túlfejlett ága csakúgy mint a rokokó.

kovászosUbukla 2011.11.07. 22:34:24

@Gyurma73:
ezt a hülyeséget te se gondolhatod komolyan mikor az egész kupleráj a Dunától keletre így is egy nagy kolonc. Akkor mit akarsz te itt 35 milliós nagymagyarországot? Húzzuk magunk után a fél rohadt baltikumot is?

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2011.11.12. 03:24:37

@Keresztény szellemiségű luxuskurva: olyan érdekesen, egymásnak folyton keresztbe téve több tincset, be van fonva a hajuk...

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2011.12.19. 11:29:27

remek írás ! És sajnos történt már bőven hasonló az itt trollkodó tinik életében is sajnos ... (1992-ben a szarajevói könyvtárral)

teemur · http://teemur.blog.hu 2012.02.07. 09:57:42

@G.d.Magister: Na, ez volt az a rész, ahol azt mondtam: megállj. Persze, lehet, hogy így volt, de nem tûnik hitelesnek. Azt elhiszem, hogy fenntartások nélkül megsemmisítettek lengyel kulturális értékeket, milliószám, és ez megborzongtat. Embertelen tett, egy humanistának fáj. De kizártnak tartom, hogy a teljes állományt pusztították volna el, kizártnak tartom, hogy ne válogatták volna k a "germán kultúrájukat" dícsérô, nyilván nagy számban jelen lévô emlékeket. (Gondolok én pl. a németföldön nyomtatott ôsnyomtatványokra).

De még ekkor is: mondom, embertelen tett, melyrôl olvasni filológusként, és ha megengedtetik, humanistaként, fáj.

maretz 2013.10.03. 17:42:12

@kovászosUbukla:

Hogy te mekkora egy faszjancsi vagy öcsém...

Iosephus30 2014.02.14. 02:50:07

Szörnyeteg emberek borzalmas terve ez a Pabst-terv...