URBFACE.COM - KULTÚRTÖRTÉNETI - ÉPÍTÉSZETI ADATBÁZIS, TÚRÁK

 

urfacehirdeto_2.jpg

Facebook

Kukkoló

Free counters!

Címkék

1086 (1) 1286 (1) 1287 (1) 1453 (1) 1461 (1) 1472 (1) 1655 (1) 1676 (1) 1680 (2) 1697 (1) 17/5001 (1) 1701 (2) 1703 (1) 1704 (1) 1710 (1) 1716 (1) 1717 (1) 1720 (1) 1724 (2) 1733 (1) 1737 (1) 1739 (3) 1741 (2) 1745 (1) 1754 (1) 1765 (1) 1784 (1) 1785 (1) 1793 (1) 1795 (1) 1796 (1) 1799 (1) 1803 (1) 1804 (1) 1808 (1) 1809 (1) 1810 (1) 1811 (1) 1812 (1) 1813 (1) 1814 (1) 1816 (2) 1818 (1) 1821 (4) 1822 (1) 1829 (1) 1830 (1) 1831 (1) 1833 (1) 1834 (1) 1835 (1) 1836 (2) 1841 (1) 1842 (1) 1844 (1) 1848 (1) 1849 (1) 1851 (1) 1852 (3) 1853 (1) 1854 (1) 1855 (3) 1856 (2) 1858 (1) 1860 (1) 1861 (1) 1862 (1) 1863 (3) 1864 (1) 1865 (1) 1866 (2) 1867 (1) 1868 (1) 1869 (6) 1870 (6) 1871 (7) 1872 (3) 1873 (6) 1874 (2) 1875 (1) 1876 (2) 1877 (1) 1878 (1) 1879 (2) 1880 (3) 1883 (2) 1884 (5) 1885 (2) 1886 (1) 1887 (2) 1888 (2) 1889 (1) 1890 (2) 1891 (1) 1892 (1) 1893 (7) 1894 (3) 1895 (4) 1896 (7) 1897 (7) 1898 (2) 1899 (4) 1901 (3) 1902 (6) 1903 (5) 1904 (5) 1905 (4) 1906 (6) 1907 (4) 1908 (5) 1909 (3) 1910 (4) 1911 (2) 1912 (9) 1913 (14) 1914 (5) 1916 (5) 1917 (3) 1918 (1) 1919 (5) 1920 (6) 1921 (2) 1922 (4) 1923 (5) 1924 (6) 1925 (2) 1926 (7) 1927 (12) 1928 (9) 1929 (11) 1930 (12) 1931 (9) 1932 (2) 1933 (16) 1934 (11) 1935 (14) 1936 (23) 1937 (13) 1938 (9) 1939 (12) 1940 (9) 1941 (16) 1942 (16) 1943 (18) 1944 (28) 1945 (23) 1946 (3) 1947 (10) 1948 (7) 1949 (9) 1950 (7) 1951 (4) 1952 (5) 1953 (7) 1954 (7) 1955 (6) 1956 (8) 1957 (3) 1958 (6) 1959 (5) 1960 (7) 1961 (1) 1962 (5) 1963 (3) 1964 (3) 1965 (3) 1966 (1) 1967 (4) 1968 (7) 1969 (4) 1970 (5) 1971 (3) 1972 (5) 1973 (5) 1974 (3) 1975 (2) 1976 (2) 1977 (2) 1978 (4) 1979 (1) 1980 (4) 1981 (3) 1982 (2) 1983 (3) 1984 (3) 1985 (6) 1986 (1) 1987 (6) 1988 (1) 1989 (4) 1990 (7) 1991 (9) 1992 (2) 1993 (2) 1994 (2) 1995 (1) 1996 (4) 1997 (1) 1999 (1) 2000 (2) 2001 (2) 2002 (3) 2003 (2) 2004 (3) 2005 (3) 2006 (3) 2007 (1) 2008 (6) 2009 (5) 2010 (3) 2011 (7) 2012 (2) 2013 (1) 2014 (1) 2015 (1) 2022 (1) 3D térkép (1) abházia (1) abos brúnó (1) acsay lászló (1) ada kaleh (1) adlerhorst (1) adolf eichmann (1) adolf hitler (14) aghagurban alijev (1) ágoston emil (1) aigner sándor (1) akropolisz (1) alagút (5) alaszka (1) albánia (1) albert f. dagit (1) albert khan (1) albert speer (8) álcázás (1) alekszander csekmarev (1) alekszandr gegello (1) alekszej koszigin (1) alekszej suszev (1) alexander achenbach (1) alexander popp (1) alfred piffl (1) almere (1) Alois Dryák (1) alpár ignác (5) al capone (1) anca petrescu (1) anchorage (1) andezit művek (1) andrássy-híd (1) anker-palota (1) annaberg (1) antarktisz (1) antenna (1) antonín bata (1) antonín raymond (1) antonio fuentes (1) apponyi geraldina (1) aranyoshegy (1) argentínia (1) aristotle fioravanti (1) árkay aladár (1) árkay bertalan (2) armando brasini (2) arno breker (1) arturo vatteone (1) asa stebbins (1) astoria (1) atlantisz (7) atlantropa (1) atomraktár (1) attilio la padula (1) augsburg (1) augusts voss (1) august de serres (1) august strauch (1) ausztrália (1) ausztria (5) autóút (2) ávh (1) azerbajdzsán (1) b5 richard (1) babilon (1) bab al aziziya (1) bad schmiedeberg (1) bad segeberg (1) bad windsheim (1) baiae (1) Bajkonur (1) bakony (1) balatonfűzfő (1) balázs ernő (1) bánlaky géza (1) barbara hutton (1) barsz 501 (1) barsz 502 (1) barsz 503 (1) barsz 504 (1) barsz rendszer (1) bartunek ferenc (1) bauer henrik (1) baumgarten sándor (2) baumhorn lipót (1) bayreuth (1) bécs (3) bedrich gerstel (1) béga (1) belgrád (2) belügyminisztérium (1) bem tér (1) benedek dezső (1) benedicty józsef (1) benito mussolini (7) benkó károly (1) berchtesgaden (1) berczik gyula (2) berger krisztián (1) bergh károly (2) berlin (6) betlehem (1) bikás-park (1) birly ede (1) bíró béla (1) bitó jános (1) blut und boden (1) bogensee (2) bolondok háza (1) bonta jános (1) borbíró (bierbauer) virgil (2) bordély (1) boriss pugo (1) borisz jofán (2) boros pál (1) börtön (1) bosznia (1) bratislava (1) braunecker lamoral (1) brein ignác (1) brezsnyev (1) brooklyn (1) brookwood (1) bruno sigwart (1) buckner-barakk (1) budai vár (4) budaörs (1) budapest (54) budapest 100 (1) buharin (1) bukarest (6) bukovics gyula (1) bulgária (2) bunker (36) buzludzs-hegy (1) buzzi bódog (1) caligula (1) caligula hajói (1) camelot (1) camille saint-saen (1) cancún (1) carlo diodati (1) charles agree (1) charles axel guillaumot (1) charles bianconi (1) charles crane (1) charles diodati (1) charles gabriel dioati (1) charles noble (1) charles yerkes (1) chenzhuangcun (1) chicago (1) christopher christian von dabel (1) christopher wren (1) cia (1) clemens klotz (1) cobble hill (1) cologny (1) constantin federovici (1) cornelius vanderbilt (1) costin georgian (1) count von mercy (1) császár (1) csatorna (1) csehország (2) csehszlovákia (1) csemegi józsef (1) csíki-hegyek (1) csingtaó (1) csodafegyver (1) csomay zsófia (1) csontos csaba (1) csou en-laj (1) czigler endre (1) czigler győző (2) dabasi halász géza (1) dácsa (1) dambovita (2) dardanella (1) darth vader (1) dávid károly (1) deák tér (1) deception-sziget (1) déli-georgia-sziget (1) déli kikötő (2) déli pályaudvar (1) déli védelmi rendszer (1) dernau (1) detroit (1) devecis ferenc (3) diadalív (2) dicsőség csarnoka (1) diescher antal (1) diktatúra (1) díszletváros (1) dmitrij csecsulin (1) dobromir kolarov (1) dob utca (1) domenico trezzini (1) domszky pál (1) donald rickerd (1) donát (1) dötzer ferenc (1) dragonits tamás (1) drakula (1) dreher antal (1) duc de richelieu (1) dugway proving ground (dpg) (1) duna (2) duna-part (2) dunai repölőgépgyár (1) dunwich (1) durics hüszein hilmi (1) Dušan Jurkovič (1) e.u.r. (1) eastern state penitentiary (1) eberl carlo (1) eduárd ivanovics totleben (1) egerzeiger gyula (1) egyesült államok (15) egyesült királyság (6) emil bellus (1) emlékmű (1) enrico del debbio (1) építőművészet (2) erdély (1) erich honecker (2) erich mendelssohn (1) erich mielke (2) erich zu putlitz (1) eric mendelsohn (2) ernesto la padula (1) ernst flagg (1) ernst geiger (1) erőd (5) erőmű (3) ERŐTERV (1) erwin suppinger (1) erzsébetváros (1) erzsébet sósfürdő (1) észak korea (1) ewen cameron (1) F4-atombunker (1) fake-építészet (1) farkasdy zoltán (1) fasizmus palotái (1) federico chueca (1) fegyház (1) fegyvergyár (1) feledi józsef (1) felhőkarcoló (2) fellner sándor (2) fengdu (1) ferenc józsef (2) feszl frigyes (2) feszty adolf (1) film (2) fischer józsef (1) fkt (1) flakturm (1) florida (1) flotta (1) főhadiszállás (2) főőrségi épület (1) forgó pál (1) förk ernő (1) forro mussolini (1) forum hungaricum (1) franciaország (1) frankenstein (1) franklin d. roosevelt (3) frank lloyd wright (1) frank veto lyman (1) frantisek gahura (1) franz anton hillebrand (1) franz kreuzer (1) frederick tenuto (1) frey lajos (4) friedrich bagdons (1) friedrich pabst (1) friedrich tamms (1) fritz hart (1) fritz högel (1) fritz schaller (1) fritz tamms (1) fritz todt (1) führerbunker (2) fushan-hegy (1) gabrovó (1) galgamácsa (1) gallipoli (1) ganz ábrahám (1) gauhalle (2) gauhauptstadt (1) gaustadt (2) gebhardt béla (2) gellért hegy (4) genf (1) genova (2) george byron (1) george ferber (1) george frederick bodley (1) george mihai cantacuzino (1) george wünchmann (1) georgij sztojlov (1) georg lukas (1) gereben gábor (1) gerhard schmidhuber (1) germánia (1) gerster kálmán (1) gerster károly (1) gervai zoltán (1) gestapo (1) gherardo boso (1) gibraltár (1) giergl kálmán és korb flóris (1) giovanni battista piranesi (1) giuseppe pagano (1) gladys vanderbilt (1) glocke (1) gotham city (1) gottgeb antal (4) greenwich (1) gregersen hugó (3) grigore ghica (1) grigorij szimonov (1) grodzisk mazowiecki (1) grúzia (1) guido ucelli (1) gulág (2) gül baba (1) gunkanjuma (1) gustave eiffel (1) guy maunsell (2) gyár (3) gyarmat (2) gyenes lajos (2) gyilkosság (3) gyorgye kovaljevski (1) hajagtető (1) hajho (1) hajmáskér (1) hajós alfréd (1) hálószoba (2) hamburg (1) hans döllgast (1) hans drassler (1) hans kammler (2) hans peter des coudres (1) hans reissinger (1) hans uhl (1) harkányi béla (1) harlem-völgy (1) harold ellington (1) három szoros gát (1) hashima (1) hauszmann alajos (5) heinrich himmler (2) heinrich kálmán (1) heinrich schweitzer (1) henriette delavrancea gibory (1) henri alexis brialmont (1) henri guisan (1) henry vaughan (1) heppe szaniszló (1) herbert dübell (1) herczeg zsigmond (1) hermann bartels (1) hermann giesler (1) hermann henselmann (1) herman sörgel (1) hét nővér (1) híd (5) hikisch lajos (1) hild jános (1) hild józsef (1) hild károly (1) hild vince (1) himki (1) hirohito császár (1) hollandia (1) holy land-projekt (1) honvédelmi minisztérium (1) horthy istván (1) horthy miklós (3) horvátország (2) howard phillips lovecraft (1) hruscsov (3) hubert groß (1) hubert józsef (1) hübner tibor (1) hugh ferriss (1) hugo-constantin bartels (1) hültl dezső (2) hustontown (1) hut point-félsziget (1) i.u. 41 (1) i. idris király (1) i. károly (1) ian fleming (1) id. francsek imre (2) igor drobinin (1) igor fomin (1) ii. jános pál pápa tér (1) ii. károly (1) interaktív térkép (1) ion antonescu (2) isten városa (1) IV. rettegett iván (1) jablonszky ferenc (1) jáde szobor (1) jakab dezső (2) jakov csernyikov (1) jakutföld (1) jakutszk (1) jamrik-projekt (1) janáky istván (2) jangce (1) jankovich miklós (1) jánossy györgy (1) jánszky béla (1) jan kotera (1) japán (5) jarvis-sziget (1) jason de caires taylor (1) jedlicska jános (1) jellinek emil (1) jeruzsálem (1) jeszenszky gerő (1) jobbágyi (1) johannes krüger (1) johannes schultz (1) johannes seiger (1) johann vetermann (1) john charles cutler (1) john eilliam polidori (1) john haviland (1) john milton (1) jókai mór (1) josef gocar (1) josef goeár (1) joseph bazalgette (1) joseph beattie hamilton (1) joseph goebbels (3) josip broz tito (4) jozef tisó (1) józsef palota (1) jüan si kaj (1) jugoszlávia (4) jungfer gyula (1) junzo sakakura (1) Juraj Tvarožek (1) jurij osztrovszkij (1) jurjevec (1) juszif szafarov (1) K-129 (1) kádár jános (1) kadics (1) kadics ottokár (2) kadikcsán (1) kálvin tér (2) kamen goranov (1) kammerhof (1) kanada (1) kapsza miklós (1) karaganda (1) Karel Chlumecký (1) karl albiker (1) karl bernauer (1) karl etzel (1) karl heinrich emil becker (1) karl pfeffer wildenbruch (2) karl piepenburg (1) karl schaechterle (1) károly-laktanya (1) kasselik fidel (1) kasselik fidél (1) kaszpi tenger (1) kasztner rezső (1) katafilok (1) katakomba (2) katedrális (3) kauser i. józsef (1) kauser lipót (3) kazahsztán (1) kazamata (1) kazanlak (1) kégl györgy (1) kelenföld (3) kéler napoleon (1) kellner lipót (1) kemál atatürk (1) kemal butka (1) kertész k. róbert (2) kgb (1) kim dzsong il (1) kim dzsong un (1) kína (5) király utca (1) kisfaludi strobl zsigmond (1) kisinyov (1) kiskunlacháza (1) kismarty lechner jenő (3) kismarty lechner kamill (1) kismarty lechner lóránd (1) kismarty lechner lóránt (1) kiss géza (1) kivégzés (1) klupathy jenő (1) kőbányai pincerendszer (2) koch henrik (2) koczka gábor (1) koczka nándor (1) koiszo kuniaki (1) kolbenheyer ferenc (1) kolbenheyer gyula (1) kolbenheyer viktor (1) kolmannskuppe (1) kolmanskop (1) kolostor (1) kommunizmus palotái (1) komor marcel (1) komor marcell (2) koncentrációs tábor (5) kondor márton (1) konrad adenauer (1) konrad wachsmann (1) konstantinápoly (1) konstatntin jakovlevics zverev (1) könyvtár (1) kopeczek györgy (1) kormányóvóhely (2) körössy albert (1) kotsis istván (1) kotsis iván (1) kővári györgy (1) Kozmográd (1) központi városháza (1) köztársaság tér (1) kreml (1) kristo sotiri (1) krisztinkovics béla (1) kunmadaras (1) kyongsong (1) laczkovics lászló (1) laibach (1) laktanya (2) lasciac romeo (1) lauber lászló (2) lechner jenő (1) lechner lajos (1) lechner ödön (1) leitturm (1) lengyelország (4) lengyel béla (1) leningrád (3) leni riefenstahl (1) leon benois (1) leo callahan (1) lépcső (1) lestyán ernő (1) lettország (1) lev rudnyev (2) le corbusier (3) líbia (1) lichtenberg (1) lida baarová (1) lift (1) Līgatne (1) limburszky józsef (1) linz (1) linzbauer istván (1) litomerice (1) ljubljana (1) lois welzenbechers (1) london (3) lotz károly (2) louis etienne héricart de thury (1) lovarda (2) lucska vilmos (1) lüderitz (1) lukács pál (1) luxushotel (1) lux kálmán (1) lyka istván (2) macskovics titusz (1) macusiro (1) magtár (1) magyar maginot vonal (1) Makszimovics Subnyikov (1) manfred sakel (1) marcello piacentini (2) margitsziget (1) marienthal (1) mario palanti (2) marks g. croydon (1) markus wolf (1) mark duiliu (1) marokkó (1) maróti géza (1) marseille (1) martfű (1) martsekényi imre (1) marvin rosenthal (1) mary shelley (1) masirevich györgy (1) massimiliano palombara (1) mauzóleum (2) maximilian schuman (1) mayerhoffer ádám (1) mecset (3) medgyaszay istván (1) meinig artúr (2) mercedes (1) messner sebestyén (1) metró (5) mexikó (1) mies van der rohe (1) mihail gorbacsov (2) mihail zelenin (1) mihai vitega (1) mihajlo mitrovics (1) miklós ede (1) milanówek (1) Milan Michal Harminc (1) millersville (1) miller ede vince (1) miron cristea (1) miron merzsanov (1) miroslav lorenc (1) moammer el kadhafi (1) mocsonyi jános (1) moldova (1) mole littoria (1) molnár farkas (1) morris bolber (1) móry károly (1) mosonmagyaróvár (1) moszkva (7) műemlék (3) múmia (1) münnich aladár (3) murányi gyula (1) nagano (1) nagaszaki (1) nagybecskerek (1) nagyvázsony (1) namíbia (1) naphegy (1) napóra (1) ndk (4) neft daşlari (1) nekropolisz (4) németország (20) nemi-tó (1) nemzeti panteon (2) népek háza (1) neue-slowenische-kunst (1) neuschloss kornél (1) new york (3) ney ákos (1) ney béla (1) ney rezső (1) nicolae ceausescu (6) nidosi imre (1) nik-751 (1) nikolaus von vormann (1) nikola dobrovics (1) nikola jankovics (1) noah trockij (1) nöpauer mátyás (2) norilszk (1) novák ferenc (2) nsk (1) nszk (1) nyerjungi (1) nyikoláj baranov (1) nyiri tibor (1) nyugati pályaudvar (1) óbuda (1) odessza (1) oetl antal (1) olaszország (3) olimpia (2) oppenheimer ignác (1) oranjemund (1) ördögök városa (1) orfeum (1) oroszország (10) orth ambrus (2) oskar dengel (1) oskar martin amorbach (1) osszárium (1) ottokár (1) otto briickwald (1) otto march (1) otto nürnberger (1) otto skorzeny (1) óvóhely (3) P/50-bunker (1) pache protopopescu (1) palaiologosz zsófia (1) palóczi antal (1) palota (1) pál hugó (1) panteon (1) pán józsef (1) párizs (1) parlament (1) pártos gyula (2) paul bronisch (1) peking (4) pennsylvania (1) pénzügyminisztérium (1) percy bysshe shelley (1) peter behrens (1) petit socco (1) petre antonescu (1) phenjan (1) philadelphia (1) philip hubert frohman (1) pietro solario (1) pilisi ney károly (1) plonsk (1) pogány móric (3) pollack ágoston (1) pollack mihály (3) powiśle (1) pozsony (1) pozzuoli (1) prakfalvi endre (1) predeál (1) prenden (2) promenthouse-vonal (1) prora (1) pszichiátria (1) pucher józsef (2) puskás károly (1) quittner zsigmond (1) r. pán józsef (1) rada janjatov (1) radetzky-laktanya (1) rados jenő (1) radu dudescu (1) raguski camil (1) raichle j. ferenc (1) rakétagyár (1) rákosi mátyás (6) raoul wallenberg (1) rays hill (1) ray rezső vilmos (1) reichlin meldegg tibor (2) reichl kálmán (2) reitter ferenc (1) rékai jános (1) rékai juli (1) rékai kati (1) retter gyula (1) reymond schiller lajos (1) richard schmidt (1) richard sprve (1) richard wagner (1) richard walther darré (1) riga (1) rimanóczy gyula (3) ritz hotel (1) robert falcon scott (1) robert finn (1) robert hook (1) robert ley (1) robert tischler (1) roderich fick (2) róma (4) románia (7) rongyosgárda (1) rosario dagata (1) ross-sziget (1) roy bates (1) rudas fürdő (1) rudnyánszky antónia (1) rügen szigete (1) rumbach sebestyén utca (1) runkwitz carl (1) s3 riese (1) ságody józsef (1) sailer istván (1) salacz gyula (1) samuel gardner wilder (1) sándor palota (1) sándy gyula (1) san francisco (1) sarov (1) sasfészek (1) sávoly pál (1) schannen ernő (1) schömer ervin (1) schubert ármin (2) schweiger gyula (1) sealand (1) sea shadow IX-529 (1) sergiu plugovici (1) shicseng (1) sideling hill (1) sikló (1) simon bolivar-buckner (1) sipka-szoros (1) sir alexander binnie (1) sir richard broun (1) skutetczky sándor (1) smoky hollow (1) somló emil (2) somossy károly (1) spree (1) squire flockton (1) ss (10) stasi (2) stasi-stadt (1) stein-ház (1) steindl imre (1) steiner lajos (1) stelletsky ignác (1) stern józsef (1) straub sándor (1) strauss ödön (1) strausz ödön (1) strém ferenc (1) sugárút (1) suisun-öböl (1) svájc (2) szabadka (1) szabadság tér (2) szabó istván (1) szajna (1) szálasi-vár (1) szálasi ferenc (1) szamara (1) szandház károly (2) szarajevó (1) szász gyula (1) széchenyi istván (1) széchenyi lászló (1) széchenyi ödön (1) szellemhajó (1) szellemház (1) szellemváros (14) szentföld (1) szentgyörgyi károly (1) szentpétervár (3) szent gellért templom (1) szent gellért tér (1) szent györgy tér (2) szent imre kórház (1) szent korona sugárút (1) szent lőrinc-folyó (1) szerbia (5) szergej koroljov (1) szergej merkurov (1) szergej szperanszkij (1) sziget (1) szigetszentmiklós (1) szivessy tibor (1) szkalnitzky antal (2) szlovákia (2) szlovénia (2) szoborpark (1) szófia (1) szöul (1) szovjetek háza (1) szovjetek palotája (2) szovjetunió (24) sztálin (17) sztálinburg (1) sztálingrád (1) szűcs miklós (1) tab (1) tabán (6) tadeusz bór-komorowski (1) tálos gyula (1) táncsics börtöne (1) táncsics mihály utca 9. (1) tanger (1) tannenberg (1) tarhankut (1) technika palotája (1) tedej (1) temető (3) temze (1) tengeralattjáró (2) tennessee williams (1) terezin (1) térkép (1) testőrségi épület (1) tesztüzem (1) thingstätte (1) thonet-udvar (1) tiencsin (2) tirana (1) titkos kert (1) titkos repülőgépgyár (1) titkos udvar (2) toblerone-vonal (1) todor zsivkov (1) tódzsó hideki (1) tököl (1) tomas bata (1) tomay tamás (1) tömegcikk művek (1) tornai gyula (1) törökország (2) toronyház (2) torpedó (1) tőry emil (2) tosin bunar (1) totenburg (1) tótvázsony (1) trezor (1) trieszt (1) tripoli (1) truman capotte (1) turán (1) turán györgy (1) üdülőváros (1) uglegorszk (1) uhlyarik róbert (1) új lloyd-palota (1) ukrajna (2) ulmann gyula (1) unger emil (1) urányi tibor (1) urbface.com (13) úri utca (1) űrrepülőtér (1) USS Iowa (1) UVATERV (1) uy károly (1) v. jiliang (1) vágó józsef (6) vajdaság (2) valentyin petrovics glusko (1) vámpír (1) varásdy lipót (3) varga levente (1) vármegyeháza (1) várna (1) várostrom (1) várpalota (1) varsó (2) varsói felkelés (1) vattay antal (1) vezetési pont (1) victor andreoli (1) victor chiriac (1) villa (4) villa epecuén (1) villa rose (1) villa verte (1) virág csaba (1) virgil ioanid (1) visnovsky sándor (1) vittorio malfatti (1) vladimir nikolic (1) vladimir poticsniak (1) vlagyimir malama (1) vlagyimir suko (1) vorosilov (1) Voßstraße (1) wagner sándor (1) wagner villa (1) waldenburg (1) wälder gyula (3) walter franzius (1) walter gropius (1) walter krüger (1) walter march (1) wannenmacher fábián (1) warga lászló (1) washington (1) waterbury (1) wechselmann ignác (1) weichinger károly (2) weiner tibor (1) weixlgärtner mihály (1) werner march (1) werner sarlay (1) wewelsburg (1) whittier (1) wiepking jürgensmanns (1) Wilhelmstraße (1) wilhelm appel (1) wilhelm pieck (1) william cubitt (1) william francis sutton (1) william jarvis (1) william newby colam (1) william pereira (1) william s. burroughs (1) william tite (1) william weston (1) wingdale (1) wirth ferenc nándor (1) woking (1) wonsan (1) wührl géza (1) xawery dunikowski (1) ybl miklós (10) z. halmágyi judit (1) zágráb (1) zahoray jános (1) zajti ferenc (1) zalesie (1) zarah leander (1) zarjadje (1) zavikon-szigetek (1) zeilinger vilma (1) zielinszky szilárd (1) zimony (1) zipernowsky károly (1) zitterbarth mátyás (1) zitterbath sándor (1) zlín (1) zogu király (2) zolibórz (1) zsinagóga (1) zsitva tibor (1) zsoldi katalin (1) Címkék

Az építkezés és a rombolás évszázadai

2011.01.19. 08:00 don-kanyar

Az Osztrák-Magyar Monarchia kínai gyarmata

Címkék: budapest kína bécs peking 1976 gyarmat 1920 1908 1896 1917 tiencsin 1901 1918 1904 1902 1912 hajho karl bernauer sávoly pál jüan si kaj

16 évig volt Bécs és Budapest gyarmata Tiencsin belvárosának 108 hektáros területe. Bár a koncessziós zóna gazdaságilag semmit sem lendített a Monarchia gazdaságán, tény: osztrák állampolgár volt az itt élő első kínai köztársasági elnök, majd császárrá koronázott Jüan Si-kaj.

Az egykori osztrák-magyar koncessziós terület Tiencsinben napjainkban. (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Dávidok és Góliát: nyolcan egy ellen

 

Az 1896-ban kínai nagykövetnek kinevezett báró Moritz Freiherr Czikann von Wahlborn (1847–1909) javasolta először, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia távol-keleti kereskedelmének megerősítése és felfuttatása érdekében minél hamarabb alapítson kereskedelmi telepeket Pekingben és a Sárga-tenger kínai partszakaszán. A Hofburg döntését elősegítette, hogy Ce-hszi kínai császárnő hatalma megtartása érdekében 1860-tól évről évre kényszerűségből több önálló törvényhatósággal felruházott koncessziós területet, százezres lakosú városrészeket (Sanghaj, Tiencsin) adott át a külföldieknek. A nyugati kizsákmányolást és a „pökhendi fehér ördögöket” megunva azonban 1899 novemberében főleg paraszti rétegek kezdeményezésére polgárháború, majd népfölkelés tört ki a Középső Birodalom északkeleti területén. A boxerek nemcsak a mandzsu császárság megdöntését, hanem az európaiak és a keresztények elűzését is célként tűzték ki maguk elé.  Állampolgáraik és külképviseleti szerveik védelmében a nagyhatalmak (Nagy Britannia, Franciaország, Oroszország, Egyesült Államok, Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország és Japán) 54 ezer fős hadsereget küldtek az időközben a felkelők mellé állt Ce-hszi császári özvegy fővárosát védő 170 ezres kínai és boxer hadsereg ellen. Bécs négy páncélos cirkálóval (Zenta, Maria Theresia, Elisabeth, Aspern) és 500 fős szárazföldi harcokban is jártas tengerészkülönítménnyel vett részt a közelharcokban. A monarchia tengerészei a Pejho (napjainkban Hajho) folyó torkolatánál lévő pejtangi erőd szeptember 25-ei rohamánál vívták leghevesebb harcukat. Az ütközetben a monarchia katonai kontingensének 36 százaléka elesett. A halottak egyharmada magyar nemzetiségű volt. Az erődöt egyébként őseink hősiesen bevették.

Nyolc Nemzet Szövetsége. Ballról jobbra haladva: Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Oroszország, Brit-India, Németország, Franciaország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország, Japán (Fotó: ns06.com)

Nagy zűr kis Kínában

 

A kínai császári udvar 1901. szeptember 7-én kötötte meg Pekingben a békét a nyolc nemzet szövetségével. A szerződés értelme szerint az 1860-ban átadott tiencsini és sanghaji francia és angol koncessziós területek nagyságát Párizs és London mind a két nagyvárosban megduplázhatta, illetve megtriplázhatta. A tengeri kijárattal rendelkező, ekkor még egymillió lakosú Tiencsin város területének 60 százalékát felosztották egymás között a harcokban részt vett államok. Míg a Hajho folyó jobb partján (nyugati oldal) alakult meg folyásiránynak megfelelően a japán, a francia, az angol, illetve a német gyarmatok (városrészek), addig a folyó bal partján (keleti oldal) kapott helyt az osztrák-magyar, az olasz és az orosz koncesszió. Mivel már 1900 júliusában tudható volt, hogy az amerikai és az angol zóna egyesülni fog, így kilencedik nemzetként, de nyolcadik területbirtokosként a nagyhatalmak a fazékhoz, pontosabban az orosz koncesszió mellé odaengedték a szintén meggazdagodni kívánó semlegesnek tartott Belgiumot is.

Az Osztrák-Magyar Monarchia a félig-meddig Belvárosként működő Hebej városrész délnyugati, csúcsára állított háromszögre hasonlító kerületét kapta meg. A 108 hektáros zóna semmilyen európai építészeti városszerkezettel nem rendelkezett. Az európai nagyságot és stílust sugárzó nagyobb méretű angol és francia negyedekkel szemben az osztrák-magyar gyarmat sűrűn lakott, alacsony magasságú favázas, mázas cserepekkel fedett régi hutongokból állt, amiket szűk, kacskaringós és saras sikátorok választottak el egymástól. A terület keleti oldalán ráadásul több mocsaras terület is akadályozta az urbanisztikai elképzeléseket és gyarmati fejlesztéseket. Ennek ellenére a terület gazdaságilag ígéretesebb falatnak ígérkezett, mint a többi nemzet zónája, hiszen a szomszédos olasz negyeddel közösen - kerülőút nélkül-, csak a magyar koncesszión keresztül lehetett megközelíteni Tiencsin orosz negyedének északnyugati szélében álló Keleti pályaudvarát a folyón túlról érkező kínaiak által lakott Tatárvárosból.

Az Osztrák-Magyar koncessziós területe Tiencsinben (Grafika:Falanszter.blog.hu)

Az 1901 szeptemberében kinevezett Karl Bernauer főkonzul rögvest munkához látott. Mivel a terület sem gazdaságilag, sem jogilag, sem katonailag nem függött a Csing-dinasztia vezette császári Kínától, így bevezették a Duna-menti monarchia pénzügyi, erkölcsi- és belügyi rendszerét. (A többi állam hasonlóan cselekedett.) Az itt élő kínaiak bár nem kapták meg az osztrák (vagy a magyar) állampolgárságot, de az adózás szempontjából lakhely bejelentési kötelezettségük volt. (Az 1906-os népszámlálás szerint az osztrák- magyar zónában 25.744 fő kínai és 80 Kárpát-medencéből származó állampolgár élt). A rendvédelem fenntartása érdekében az Acurti Hugó sorhajóhadnagy vezette 40 fős osztrák-magyar és horvát származású katonaság mellé a főkonzul 70-80 kínaiból álló rendőrséget, úgynevezett shimbót is verbuvált, akiket a gyarmatváros négy különböző pontján felállított rendőrőrsön helyeztetett el. A 022tj.net honlap szerint a rendőrség nem csak a közbiztonságért, hanem a Bécsnek és Budapestnek (a konzulátusnak) beszedendő adó behajtásáért is felelt. A gyarmat gazdaságának fellendítése érdekében Beinao Er Zhu Jin nagykereskedőből lett alkonzul vezetésével 1902 novemberében három nagy raktárból álló kikötővel felszerelt vámszabadterületet is felállítottak az újonnan kialakított Bécs utca felső részén (ma Pinganjie utca) és az Osztrák rakpart (ma Keleti Hajho rakpart) között. A több mint öthektáros vámszabadterület folyamatos üzemeltetéséért a hat kínai származású hivatalnokból álló Városi Tanács felelt. A vétójog és bírói hatáskör természetesen a főkonzul és a katonai parancsnok kezében maradt. (A 300 munkásnak és 32 matróznak munkát adó gabonaraktárak melletti buddhista templomban alakították ki a k.u.k. Tiencsinben állomásozó tengerészetének kaszárnyáját, a kórházat és a börtönt is.)   

A Monarchia haditengerészei a Duna-menti állam kínai gyarmatán (Fotó: Vasárnapi Újság)

Karl Bernauer főkonzul irányítása mellett 1901-ben a lakosság segítségével a terület déli részét teljesen lebontották, hogy helyére széles, európai elvárásoknak is megfelelő utcaszerkezetet alakíthassanak ki. (Az északi rész nem esett át ilyen nagyarányú beavatkozáson. Ott csak az árvizek elkerülése miatt egyméteres feltöltésekre, és macskakövezésekre került sor). 1901 végén az angolokkal karöltve elkezdték az osztrák-magyar koncessziós terület közműhálózatának, vezetékes ivóvízellátásának kiépítését is. 1902-re a zóna csaknem összes régi-új utcája macskakövezett, csatornázott, kandeláberekkel kivilágított széles közút lett. Az új utcaszerkezetű gyarmatot délről a Zára utca (ma Zijou utca) keletről a Trieszt utca (ma Shengli út) és a Peking-Feng között közlekedő vasút magas töltése választotta el a magyar zónánál kisebb területű olasz koncessziótól. A mocsarak lecsapolása után a kerületet északon a Nan Jun Ho csatorna (Admiralitás csatorna, majd feltöltése után napjainkban Shizilin sugárút), nyugaton pedig a Hajho folyó választotta el a szomszédos városrészektől.

Az 1906-ban átadott Hajho folyón átívelő vashíd. A háttérben jobbra az Osztrák-Magyar Monarchia főkonzulátusi épületei (Fotó: 022tj.net)

Angol mérnökök segítségével 1902-ben (más források szerint 1906-ban) elbontották a Tatárváros és az osztrák-magyar koncessziós területet összekötő Hajho folyón átívelő pontonhidat, hogy a helyére egy korszerű, öt pilonos vasgerendából készült átkelőt építhessenek. (Sávoly Pál a francia és az orosz koncesszió közé tervezett nyitható 97 méter hosszú hidat 1928-ban tervezte.) Az új híd a szintén az ebben az évben átadott hivatalosan Ferenc József utcának, de a köznyelvben csak Osztrák utcának nevezett (ma Jianguo utca) körútra futott rá. Ez az utca lett egyébként a magyar koncessziós terület új ütőere. A belga East Gate Electric Company társaság által 1902-ben elindított városi villamosközlekedés egyik vonala ugyanis a Keleti pályaudvart a Szentpétervár, és a III. Viktor Emánuel király körutakon át a Ferenc József utcán keresztül vezették az új hídon át Tatárváros felé.Az infrastruktuális fejlesztéseknek köszönhetően az Osztrák utca mentén alakult ki a koncessziós zóna új üzleti negyede. A korábban a rakpart mentén átadott három raktár mellé többnyire egyszintes, a monarchia építészetére jellemző eklektikus és historizáló stílusban megépített balkonokkal tagolt középrizalitos házak épültek egészen az olasz területig. A takaros ingatlanokba nemcsak teapiacokat, boltokat, áruházakat, éttermeket és kávéházakat üzemeltettek az ott élők, hanem egy mozit is. (A francia, az angol és a német negyedekben ez idő alatt fasorokkal szegélyezett öt-hatszintes bérházakat, valamint Párizs, London és Berlin nagyságát és szépségét visszaidéző palotákat, villákat és luxushoteleket adták át. A szomszédos olasz negyedben ekkoriban már kaszinó, fórum, vásárcsarnok, európai szintű színház és több piroslámpás ház is működött.)

A tiencsini Ferenc József utca az olasz koncessziós területről fényképezve (Fotó: 022tj.net)

A többi nemzet gyarmatához képest szerényebb küllemű osztrák-magyar koncessziós területen épülő ingatlanokat nem Bécs vagy Budapest finanszírozta, hanem az itt élő - a vámszabadterület miatt meggazdagodó- kínai kereskedők és kézművesek.  Szuk Géza, a Ganz gyár főmérnöke talán pont emiatt panaszkodott 1904-ben a Vasárnapi Újság hasábjain a „mi kis Khinánk” cikkében, hogy „nem ártana, ha a többi nagyhatalom példájára mi is kihasználnék telepünket kereskedelmi czélok előmozdítására.( …)  Míg az összes nagyhatalmak a telepítvényeket csak bérlik a Khinaiaktól, addig a mi telepítvényünk az osztrák-magyar monarkhia tulajdonát képezi, mi azt elfoglaltuk; csakis a magántulajdon tekintetében történt megegyezés. Ha ugyanis magánépületekre, vagy telkekre van szükség, azt nekünk ki kell sajátítanunk s a kisajátítási összegek a házak fekvése szerint vannak megállapítva. A nyilvános épületeket, templomokat egyszerűen elvettük, ezek a mieink.”

A tiencsini Ferenc József utca az olasz koncessziós területről fényképezve (Fotó: Darabanth.hu)

A sárkány csókja: kínai hadurak kedvelt magyar városa

 

A főmérnök siránkozásának valamelyest ellentmond Tiencsin város turisztikai honlapjának történelmi ismertetője. A site szerint az osztrák-magyar koncessziós területen 1902-re már több osztrák építészeti ízlésnek megfelelő villát is átadtak. A Budapest utcában például egy komplett kis Rózsadomb épült fel egy év alatt, amit a mandzsu császársággal elégedetlen, ezért a Duna-menti monarchia menedékjogát, majd állampolgárságát élvező gazdag északi kínai hadurak építtettek és finanszíroztak. Ezeknek az épületeknek a többsége középrizalitos, tetőteres emeletes családi ház volt, amelyeknek a főhomlokzatát vagy hosszú lépcsőn megközelíthető három félköríves záródású bejáraton, vagy az erkély alatt árkádokkal tagolt kocsifelhajtókon lehetett megközelíteni.  

Az egykori tiencsini Budapest utcában kínai hadurak által épített villák napjainkban (Fotó: Panoramio.com)

1902-ben a Ferenc József utca északi részén átadták a szintén egyemeletes verandával kibővített, ám egy érdekes, semmilyen funkciót be nem töltő csonka toronnyal rendelkező tiszti kaszinót is. Az épület anyagi hátterét nem a bécsi Hadügyminisztérium, hanem a konzulátus gazdálkodta ki. Érdekes, hogy a magyarokon kívül zártkörű tiszti klubot a németek és az angolok építettek csak fel a városban. (A japán megszállás alatt egyébként a monarchia tiszti kaszinója Nagy Északi Hotel néven menedéket biztosított a kémnek titulált Mej Lanfang pekingi operacsillagnak.) 1907-től a városi hivatal elkezdte a születések, házasságok és a halálozások anyakönyvezetését is. Két houtong épületben megindult az általános iskolai oktatás, illetve egy harmadik épületben a kétéves szakképző iskola is, ahol a matematika mellett a kötelező nyelvoktatás nem a német vagy a magyar volt, hanem az angol.

Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori kínai tiszti kaszinója napjainkban (Fotó: Panoramio.com)

Az 1908-ban új főkonzulnak megválasztott világhírű Erwin Ritter von Zach sinológus új konzuli épületeket építtetett a monarchia tiencsini birtokán, amit végre valahára Bécs finanszírozott. A két szomszédos konzolos épületet a Ferenc József utca és az Osztrák rakpart kereszteződésébe, a korábban átadott új híd tövében építették fel. Mind a két villa csonkagúla tetőben végződő középrizalitos, halpikkely alakú cserepekkel lefedett építmény volt. A kastélyszerű téglaépületek főhomlokzatai nem a Haine folyóra, hanem észak felé néztek. A főkonzulátus épületei összesen 1200 négyzetméteresek voltak, a hozzájuk csatolt diplomatakert területe pedig meghaladta a 7 hektárt! (Bécs egyébként 1923-ban mind a két épületet eladta a kínai kormánynak, akik az ingatlanokat továbbértékesítették Dun Ji Jin Zhai selyemkereskedőnek. A gépkocsibejárók kialakítása érdekében ekkor alakították át teljesen az épültek főhomlokzatát. A várost ért 1976-os földrengés során súlyosan megrongálódott délebbre fekvő épületet lebontották, az északabbra fekvő ingatlant kínai ízlés szerint „nyugatiasan” felújították. Az egykori konzulátusban jelenleg egy étterem működik.)

Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia tiencsini gyarmatának főkonzulátusi épülete napjainkban, kínai ízlés szerint átvariálva. (Fotó: Panorami.com)

Osztrák állampolgár volt Kína első elnöke

 

Az osztrák-magyar koncessziós terület talán legszebb épülete az Osztrák rakparton 1918-ban átadott úgynevezett Jüan-épület volt, amit a Ce-hszi császárnő hatalmának megdöntésében aktív szerepet vállaló Jüan Si-kaj hadúr kezdett el Ausztria állampolgáraként építtetni 1908-ban.Az Alpok villáira hajazó háromszintes 54 szobás villa tervét a Tiencsinben működő Német-Brit Építészbizottság tagjai készítették el. A megrendelő kérésére a mérnökök direkt nem alkalmazhatták a feng-shui elveit a Hajho-parti 2089 négyzetméteres épület megtervezésénél. Az „L” alaprajzú épület középpontjában egy karcsú torony osztotta ketté a neobarokk stílusú tetőteret, amit az időközben a Kínai Köztársaság első elnökének kinevezett Jüan Si-kaj egy magánkórházzal és egy emeleti sziklakerttel is kibővíttetett. (Érdekes momentum, hogy Si-kaj akkor sem mondott le osztrák állampolgárságáról, amikor 1915-ben a demokratikus eszméket megunva császárrá kiáltatta ki magát.) Talán a pálfordulás következménye, hogy az császár az épület második emeletét egy titkos vaslépcsővel összekötötte a pincével, hogy onnan a kert alatt kiépített alagúton gyorsan elhagyhassa az épületet.

Osztrák állampolgárságot szerzett első kínai köztársasági elnök, majd császárrá koronázott Jüan Si-kaj osztrák stílusú villája napjainkban (Fotó: Panoramio.com)

Hajho hej jó! Végjáték Duna-parti módra

 

Mivel a többi nagyhatalommal ellentétben Bécs és Budapest nem támogatta anyagilag kínai koncesszióját, így az osztrák-magyar terület Tiencsin leglassabban fejlődő gyarmatának számított. A kolónia kereskedelméből befolyt pénzt így nem is utalták vissza a főkonzulok a Duna-medence fővárosainak, hanem automatikusan a gyarmat-negyed fenntartására fordították. Problémát okozott az is, hogy a korábban jó adottságú területnek gondolt vízparti kerületet a Sárga-tengerről a Hajho folyóba bekanyarodó 1200-1400 tonna vízkiszorítású hajók a sekély medermélység miatt, csak a francia koncesszió területéig tudtak eljutni-, tovább, így a magyar negyedig már nem. Komolyabb méretű kikötő így nem is épülhetett az Osztrák rakpart mentén. Szintén probléma volt, hogy a dualista állam a többi nagyhatalommal ellentétben nem rendelkezett jelentős kereskedelmi tengeri flottával – így az 1908-tól 1912-ig főkonzuli teendőket ellátó Miloslav Kobr, majd az 1917-ig hivatalban lévő Hugo Schumpeter nem tudta elszállíttatni Európába az itt felhalmozott terményeket. Tetézte a bajokat, hogy a magyar gyarmat fölött északra a kínaiak több gyárat is felhúztak a frissen átadott Központi pályaudvaruk környékén-, így a magyar területről szép lassan elindult a kínai kivándorlás a szomszédos városrész felé. Az 1910-es népszámlálási adatok szerint a kolónia lakossága négy év alatt 25.744 főről 14.946 főre csökkent. A gazdasági egyensúlyt csak a kivándorlás miatt elnéptelenedő, ezért a magyar koncessziós területet Tiencsin villakerületévé formáló hadurak pénztárcája és építkezései mentették meg. A mandzsu Csing-dinasztia birodalom megdöntésére, majd a kerület lakójából eleinte köztársasági elnökké, majd császárrá koronázott Jüan Si-kaj megbuktatásában a magyar gyarmaton szerveződő hadurakból, kormányzókból és politikusokból álló úgynevezett Ju Gong-osztály ugyanis jobban preferálta Bécs és Budapest nyújtotta laza lehetőségeket, mint a szigorúbb londonit, vagy párizsit. Mivel 1917. augusztus 14-én Peking hadüzenetet küldött Bécsnek, így az Osztrák-Magyar Monarchia kínai gyarmatára mindenfajta ellenállás nélkül bemasírozhatott az ázsiai ország hadserege. Peking ellenben a gazdasági válság elkerülése miatt továbbüzemeltette a különleges jogkörrel rendelkező koncessziót. Ausztria a tiencsini területet jogilag az 1919-es saint-germaini béke, Magyarország pedig az 1920-as trianoni békediktátum során vesztette el.

Jamrik Levente

</w:lsdexception

51 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr82594932

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Koncessziós épületek 2. - Az osztrák-magyar zóna 2012.09.28. 10:27:03

Ígértem, hogy az első Tiencsinben töltött szombatom koncesszió-látogatós képeiből még rakok fel, hát íme! Ez alkalommal 16 évig Bécs-Budapest által birtokolt 108 hektáros terület mára nagyrészt felújított és jól tartott épületeiről készített fotóimból ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2011.01.19. 08:13:52

Mivel pocsék a blog.hu adminja itt az utolsó fejezet:

Új Magyarország a Hajho-partján
Amire Bécs és Budapest 100 évvel ezelőtt csak álmodott, azt most megépítette Peking. A rohamosan fejlődő kínai gazdaság következményeként 2005. július 20-án Tiencsinben kihirdették a Hajho folyó belvárosi szakaszának teljes 15 év alatt elvégzendő revitalizációját, amely a korábbi nyolc nemzet birtokolt koncessziós városrészekből 955 ezer négyzetkilométernyit újított fel, bővített ki. A hatóságok 615 épületet nyilvánítottak műemléknek. Mivel a történelmi viszontagságok miatt pont a Belvárost elfoglaló egykori osztrák-magyar területen maradt fent a legkevesebb műemlék, így a Városi Tanács úgy döntött, hogy egy osztrák-magyaros hangulatú modern negyedet zsaluztat majd ki rekordgyorsasággal. Az egykori Zára utca előtt egy 4700 négyzetméter nagyságú hegedű alakú barokkosan nyírt lombokkal tagolt parkot alakítottak ki a kínaiak, amely nem titkoltan a Hofburg kertjét próbálja leutánozni kicsiben. Itt kapott helyt egy három méter magas, az Erzsébet téri szökőkútra erősen hajazó 14 méter széles díszkút, a Duna-menti monarchiához valamilyen mód köthető két és fél méter magas zeneszerzők (Beethoven, Strauss, Liszt, Bach és Haydn) szobrai, valamint az az aranyozott kupolájú zenepavilon, ahol az előbb említett muzsikusok nótái csengenek fel, ha leülünk a fedett lócára. Picivel arrébb a budai vár II. világháború után kapott kupoláját lemásoló, kínaiasan elnagyolt és aránytalan tümpanokat, balusztrádokat felvonultató osztrákos-olaszos-magyaros folyóparti luxus-lakóparkja nyújtózkodik el. Bármelyik alföldi falu ínyére lenne az az egyhajós római katolikus templom, amit az egykori főkonzulátus mellett építettek fel az hajdanvolt Ferenc József utca végében. Bár Tiencsinben egyre jobban fogyatkozik a keresztények száma, a város az elnagyolt rokokós elemeket magán hordozó templomot Magyarország egyik büszkeségének tartja. Hogy Ausztria se maradjon szégyenben, az egykori főkonzulátus folyóparti falszakaszára egy négy méter magas gipszből kivakolt Strauss domborművet kapott. A hírek szerint a felújítás előtt álló tiszti kaszinó elé, egy vágtázó huszárszobor kerül majd.

endre2714 2011.01.19. 16:05:28

Nagyon jó a blog, az egyik legjobb a "piacon".
Két kérdés:
1. hogy találod ezeket a témákat? Mindig tájékozottnak gondoltam magamat, de az itteni történetek többségéről most hallok először.
2. Csak kíváncsiságképp, az utcaneveknél az olaszoknak hogy lehetett Trieszt utcája, ha ekkor még OMM-hez tartozott? Ennyire vágytak már rá vagy csak az olasz lakosság miatt?

Csak így tovább!!!!

Edward Nygma 2011.01.19. 16:05:45

Kis építészet, sok történelem és még több érdekes info... Olyan ez a blog nekem, mint kisgyereknek az édességbolt!

purga · http://horrormirror.blog.hu 2011.01.19. 16:05:55

jó kis írás, volt benne munka

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.01.19. 16:06:14

@don-kanyar: Annyira szeretném, ha nem egy posztban, hanem fejezetekre szedve tennéd közre, mert ér ennyit ez a poszt.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2011.01.19. 16:06:34

Shanghaiban lattam kituno europai epuleteket. Sajnos nem sokara ledozeroljak oket. Mert nem versenghetnek a csillagaszati telekarak miatt a toronyhazakkal. Tianjin ma mar szinte osszeepult Pekinggel. Lassan meg a pekingi metro is eler odaig amilyen utemben epitik azt...

budai zöld 2011.01.19. 16:06:45

@don-kanyar:
Az emléktábla érdekes első felirata vajon milyen nyelven lehet?

"Ancient Consulat De Lempire De Austrich Eta Hungry"

Francia-katalán-baszk-pidgin-english?

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.01.19. 16:07:31

@don-kanyar: 955.000 négyzetkilométer az tíz teljes magyarország és még pár megye. szóval nem hinném, hogy a városban ekkora terület került volna felújításra :)

egyébként jó a téma :)

Mitya Ivanov 2011.01.19. 16:07:55

ez a legérdekesebb cikk, amit ma a blog.hu-n olvastam.
A téma azóta érdekel, hogy a 80-as évek végén egyszer hallottam egy tévéműsort arról, hogy a Monarchia lekéste a gyarmatosítást, de azért tett lépéseket ez irányban.
Akkor valami Indiai óceáni szigetekről is lehetett hallani, mutattak fényképeket is a műsorban diósgyőrben készült vasúti sinekről, de hogy hol lehet az a sziget és mi a neve, fogalmam sincs. Sem könyvtárban, sem a neten nem bukkantam rá azóta sem. Talán a mai Nicobar és Andamán szigetek egyikéről lehetett szó.
Neked van valami infód erről?

csaba76 2011.01.19. 16:08:33

így ma több százezer kínai kérheti a magyar állampolgárságot magyarországi letelepedés nélkül, mivel felmenője magyar állampolgár volt

Pipázó Csákány 2011.01.19. 16:08:44

Apám mekkora király vagy.

még valami Monarchiás töri versenyen volt kérdés, hogy hol volt a Monarchiának külbirtoka, és sehol sem leltem a választ.

Örök hála

A nép fia 2011.01.19. 16:08:55

Nagyszerű írás. Köszönjük!

Nem is tudtam eddig a kínai gyarmatunkról. Kár, hogy nem használták ki jobban a benne rejlő lehetőségeket.

Ember, mi munkád lehet egy-egy ilyen írással! Le a kalappal!

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2011.01.19. 16:43:48

@Mitya Ivanov: Igen, Nicobar és Andamán szigetek voltak. A dánok után foglaltuk el, majd az angoloknak adtuk át. A monarchia egyébként több gyarmatot kapott volna, ha sikerül a katonai hadjárata (Mexikó, Kongó, Palesztina, Új-Guinea stb.)

A témáról magyarul bővebben itt:

christal.elte.hu/curriculum2/Tortenelem/AfrikanisztikaMA/b%FArg%E1bor/03.b%FAr.Habsburggyarm.pdf

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2011.01.19. 16:44:01

@endre2714: A Trieszt utcanév közös döntés eredménye volt. Bécs ezzel a jelképes névadással szerette volna Olaszország tudtára adni, hogy Rómával közös a kínai gyarmatpolitikája. Egyébként az utca keleti oldala volt a magyar, a nyugati pedig az olasz irányítású terület. 1920 után az utcát már Olasz sugárútnak hívták.

Pipázó Csákány 2011.01.19. 16:44:13

királyság

régen kaptam vetélkedőn ezt a kérdést, és akkor nem találtam a választ.

ezer köszönet

endre2714 2011.01.19. 16:55:36

@endre2714: Jaj, Triesztet írtam, de Fiumére gondoltam.

tucano 2011.01.19. 16:59:46

Gratulálok, öröm volt olvasni! Gondolom a Ferenc József-földön és a sziámi gyarmaton nem építettünk semmit:(

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2011.01.19. 17:03:04

@tucano: Ott valóban nem. A Ferenc József-földön kb. egy tucat lakatlan faház látható még, de azokat az oroszok-szovjetek építették.

Ailaoshi · http://miraculousmandarin.weebly.com/ 2011.01.19. 17:03:21

Most meglepődtem. Eddig is tudtam, hogy a boxerlázadás után mi is mentünk "megtorolni", de nem tudtam, hogy így működött a kis gyarmatunk...ejha!
Chaoyang, a sok szép shanghaji épület közül a leghíresebbek éppen egy Hudec nevű magyar tervező művei (park hotel, Amerikai klub, stb), aki az 1930-40-es években nagyon menő volt ott. Ezt is nagyon sokáig nem tudtam (még amikor ott éltem sem), pedig ilyenekre igazán lehetnénk büszkék.

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2011.01.19. 17:20:14

Kösz a kiváló munkát.
És csak humorosan: akkor most matematikailag mennyi kínainak kell adnunk magyar állampolgárságot?
Talán Ferenc József-földdel kapcsolatban volt egy tv film, amiben az ottani bányajogok a magyar államé. Üdv

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2011.01.20. 03:30:52

@kuanyin: Nem semmi :) Ok azt irjak itt (www.parkhotel.com.cn/www2/index_en.htm) , hogy a Park Hotelt a magyar Laslo Vodac tervezte! Az amerikai klubrol nem talaltam semmit..

Redneck pornstar 2011.01.20. 03:32:06

"Az itt élő kínaiak automatikusan megkapták az osztrák-magyar állampolgárságot."

Na akkor azt fejtse ki nekem valaki nálam okosabb. Hogy mi ez az osztrák-magyar állampolgárság? Ennyi erővel Hitler is osztrák-magyar állampolgár volt. Nem beszélve kína első császáráról aki végül gondolom a kínaival együtt már "hármas".

Redneck pornstar 2011.01.20. 03:32:18

"Magyar állampolgár volt Kína első elnöke"

Nem hiszem hogy létezett közös állampolgárság, Mert ugye akkor Hitler is az volt. Máshonnan megközelítve meg akkor már hármas állampolgár az osztrák, a magyar, és a kínaival. Persze egy császá

is 2011.01.20. 03:32:37

állat! szerencsére csak a magyarul tudó kínaiaknak kell állampolgárságot adnunk. de hogy mit jelentsen ez a magyarul tudás, az ugye már csak pénzkérdés...

magyar kalacs · www.magyar.kalacs.blog.hu 2011.01.24. 23:40:24

Érdekes írás.
Vajon honnan ilyen informált?
Mert én ott éltem abban a városban 3 évet.
ongo.hu/elmenybeszamolok/1338

Isnyu 2011.02.04. 23:33:33

Érdekes. Nem is hallottam róla eddig.....

new york, new york 2011.02.06. 00:39:12

juhé, kettős állampolgárságot (és szavazati jogot) néhány százezer tiencsini kínainak! :)

komplikato 2011.04.03. 14:15:07

@new york, new york: lol. Az utódokat beszámítva többen lehetnek, mint Magyarország jelenlegi teljes lakossága. :D

Maretz 2012.01.04. 17:44:36

"Nyolc Nemzet Szövetsége"... majd felsorolsz kilencet:D

Amúgy gratula a bloghoz, zseniális!

magyar kalacs · www.magyar.kalacs.blog.hu 2012.02.28. 17:51:45

@is: előbb utóbb több magyarul beszélő Kínai lesz, mint kínaiul beszélő magyar, ugyanis már most van a pekingi egyetemen magyar fakultázs. meg a cri.com nál magyar szekció

magyar kalacs · www.magyar.kalacs.blog.hu 2012.02.28. 17:54:45

@don-kanyar: Vajos azt tudod e , hogy ki tervezte Tianjin első szétnyitható hidját?

magyar kalacs · www.magyar.kalacs.blog.hu 2012.02.28. 17:56:50

@don-kanyar: Hé öcsi a magyar cukrászdát is megtaláltad a régi fő utca mellett?

Klt 2012.04.09. 22:07:35

Baromi jó ez a cikk! Úgy tudom ez volt Magyarország egyetlen "gyarmata". Hatalmas dolog volt ez a Tiencsin és nem csak magyar szempontból. Tudtommal ez volt az egyetlen olyan város a világon, amit a legtöbb zónára osztottak (9+ a kínai) és békésen megfértek egymással. Mekkora poén lehetett akkor ott élni és sétálgatni a szektorokban. Még Nyugat-Berlinnél is nagyobb élmény lehetett! Sajnos mint történelmünk sok más dicső részlete ez is agyon van hallgatva, senki nem tud róla. Pedig 45 után még megpróbálhattunk volna valahogy visszatérni mivel mi is ők is kommunisták voltunk, legalább kereskedelmi kulturális vonalon lehetett volna tartani a kapcsolatot. Jó lenne behozni a köztudatba és a Kínába irányuló magyar turizmust elsősorban Tiencsinbe irányítani úgymint ahogy a németek mennek Namíbiába. Egyszóval óriási dolog volt ez, valahogy fel kell éleszteni.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2012.04.22. 15:37:00

@Klt: Volt még gyarmatunk (korabeli szóhasználattal élve misszió, telepítvény). Elkezdtem feldolgozni őket, csak nagyon kevés infót találtam eddig a bécsi levéltárban. Többek között hasonló (pár hektáros) OMM-birtok volt Alexandriában, Cipruson, Tangerben is.

Klt 2012.04.25. 12:26:25

Köszönöm don-kanyar. Ezekről nem tudtam. Igaz honnan is tudhatnánk? Én sem találtam semmit, de ha a lexikonok nem emlitik nem lehetett hosszú életű jelentős ott a jelenlétünk. Engem főleg Tanger érdekelne. Teljesen európaias város, gyönyörű art deco épületekkel (kedvenc stílusom). Készült egy film is (Tangier) 1946ban, de sem megnézni, sem megvenni nem lehet. Kár hogy nem maradt nemzetközi terület vagy spanyol mint Ceuta, Melilla. Sok sikert a kutatáshoz,várom a Tanger, Alexandria cikkeket.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2012.04.25. 12:33:58

@Klt: Tanger nagyon érdekes. Miután az OMM megszerezte itt piciny gyarmatát, Ferenc Jóska jól kufárkodott vele. Átadta a franciáknak és a spanyoloknak, hogy cserébe elnézzék, hogy megszálljuk Bosznia-Hercegovinát. Magyarán kb. 10 háztömbbért cserébe, egy komplett országot szereztünk :)

TrueY · http://qltura.blog.hu 2012.08.27. 14:26:39

Jó kis cikk! Csatoljuk vissza! ;)

monarchia18 2012.09.27. 18:41:11

Én is örülök az írásnak, de mielőtt további kommentezők szállnának el tőle, szeretném közölni, hogy a téma tökéletesen feldolgozott, lásd Józsa Sándor : Kína és az Osztrák-Magyar Monarchia (1966 !!!) című kismonográfiáját, valamint - legújabban - Gerő András tanulmányát a "Szétszakított múlt" (2012) c. kötetében ("Birodalom gyarmat nélkül", melyben kimerítő és meggyőző választ nyerhetsz arról, hogy a Monarchia akart-e egyáltalán gyarmatot, vagy sem - a szerző szerint erre nem is törekedett.
Visszatérve az elejére : csupán aktualizálni kellett az ez irányú ismereteket. De még egyszer köszönet, amiért írt erről a témáról, mint látszik, megérte, mert sokan nem tudtak róla.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2012.09.27. 19:41:08

@monarchia18: Kedves monarchia18! Mint láthatja az írás nem ma íródott. Gerő könyvét sajnos nem ismerem, de alapjában egyetértek a szerzővel, hogy az OMM nem törekedett gyarmatszerzésre- hiszen nem kívánta a kisebbségeinek számát növelni. Ellenben nem tudom, hogy Gerő megemlíti-e, hogy az OMM-nek több, korabeli kifejezéssel élve "telepítvénye" (gyarmata) volt Kínán kívül is. Így többek között majd 10 évig a Sínai-félsziget Egyiptom felé néző tengeri szakasza, Ciprus ÉK-része, Törökország Kónya nevű városa és annak környéke is Bécs fennhatósága alatt állt egy időben. A legjobb biznisz Tangerhez köthető, hiszen amikor Ferenc József lemondott "marokkói gyarmatáról" a francia-spanyol érdekszövetség javára, cserébe annektálhatta az OMM Bosznia-Hercegovinát.

sold 2013.06.13. 09:42:28

üdv! A christal.elte oldalról linkelt .pdf-fájl fellelhető valahol? A weboldal sajnos már nem él... köszönöm!

Rollende Landstrasse 2014.11.03. 20:07:52

Kár, hogy csak most fedeztem fel ezt a cikket. Pedig lehet, hogy sokakat érdekelne, hogy a tiencsini állapotokról Gasparovich László írt egy félelmetesen jó regényt a kilencvenes években Elveszettek címmel. Egy odavetődött magyar család sorsát írja le, hogyan próbáltak életben maradni, miután összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia.

greenbamboo 2016.06.27. 23:02:08

Csak mert a Tvrtko műsor kapcsán ismét előbukkant ez a cikk a net mélyéről és így most elolvastam, egy kis megjegyzés a kínai nevekhez. Ezt írod:"Érdekes momentum, hogy Si-kaj akkor sem mondott le osztrák állampolgárságáról..." - nos, a kínaiaknál ugyanúgy a családnév áll elöl, mint nálunk. Tehát Si-kajként hivatkozni az illetőre olyan, mintha mondjuk Kossuthra Lajosként hivatkoznál :)
A cikk egyébként nagyon érdekes, gratulálok hozzá!

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu